Nem kell szülőnek lenned ahhoz, hogy élvezni tudd Julie Blackmon fekete humorral átitatott szürreális képeit, amelyek a megszokottól eltérően mesélnek a szülőség megéléséről. Fotók az Anyák napja margójára!
Ezeken a képeken a gyerekek magányosan, elhagyatottan játszanak, vagy csak úgy lődörögnek. A szüleik távol vannak, akár testben, akár lélekben. Az egykori kulcsos gyerekeknek ismerős lehet ez, akik viszont a szüleik féltó gondoskodása mellett nőttek fel, azok számára inkább nyugtalanító.
Blackmon hírhedt, The Power of Now című fotóján egy anya látható napozás közben, mialatt egy kisbaba éppen a medence felé mászik. A kép lényege, hogy szülőként soha nem veheted le egy pillanatra sem a szemed a gyerekedről, mert a következő percben bármi megtörténhet: a baba beleeshet a mély vízbe, szó szerinti és átvitt értelemben is.
Blackmon sajátos módon mutatja meg azt a világot, ami neki és sok szülőnek stresszes, megerőltető és folytonos aggódással jár. Az anyaság pszichológiai állapotának metaforája a fotókon megjelenő őrület és káosz.
Hiszen a szülőség egy ellentmondásos, vegyes érzelmekkel teli komplex élmény. Ezen túlmutatóan Blackmon képei a női szerepekről szólnak. Álláspontja szerint a női művészek és a nők általában még mindig a dolgok oroszlánrészét viszik, legyen szó gyereknevelésről, háztartásról vagy a hivatásnak a családi élettel való összeegyeztetéséről.
