Van a bábelőadásoknak felső korhatára? Egyáltalán: hogyan lehet egy klasszikus művet úgy adaptálni, hogy az szórakoztató, dinamikus, és amennyire lehetséges, hű maradjon az eredeti történethez? Hogyan kezd el egy fiatal költő bábdarabokat írni, és a szárnybontogatásból maradandót alkotni?
Tóth Réka Ágnes válaszolta meg a kérdéseinket, akinek Odüsszeusz bolyongásai című adaptációja az mi gyermeki énünket is megszólította. És valószínűleg nagyobb lelkesedéssel dolgoztuk volna fel az Odüsszeiát iskolásként, ha találkozunk egy ilyen mozgalmas előadással.
ContextUs: Szerzőként mikor döntöttél a báb műfaja mellet?
Az első írói munkám egy felnőtt bábelőadás volt, az Akárki hivatása, amit hat éve mutattunk be a MU Színházban. Ezzel párhuzamosan kezdtem el dolgozni a Stúdió K-ban Fodor Tamás mellett rendezőasszisztensként a Szamár a torony tetején próbafolyamatában. Ezért is volt számomra hatalmas megtiszteltetés, hogy szöveget írhattam ennek a színháznak, hiszen már az első munkáimmal a báb felé fordultam, bár ez akkor még nem volt egy tudatos döntés. Érdekelt a báb és egyfajta kísérletként fogtam fel akkor az egészet.
ContextUs: Felkérésre vagy egyéni kezdeményezésre születhetett meg az Akárki hivatása?
Egy baráti társasággal kezdtünk el együtt gondolkodni, amit Kovács Tamás hívott össze. Az ő ötlete volt a modern Akárki bábverziója. Később a projekt megvalósítására nyertünk némi támogatást, így a FÜGE segítségével meg is tudtuk valósítani az előadást, bár nem játszottuk sokat.
Az anyagi háttér fontos szempont egy technikaigényes előadásban, ahol nagy díszlettel, sokféle bábbal és jelmezekkel dolgoztunk.
Az ezt követő években teljesen más környezetben, főleg vidéki bábszínházakban dolgoztam Halasi Dániel rendezővel. Megfordultunk Zalaegerszegen, Miskolcon, Budaörsön és Egerben is.
ContextUs: Tehát a háttér megvolt az Odüsszeuszhoz, de hogyan alakult, hogy éppen ezt a monumentális művet adaptáld gyerekeknek?
A Stúdió K-ban éppen a Peer Gynt próbái folytak, amikor meghívtak a békéscsabai Bábos Drámaíró Versenyre. Ez nagyjából abból állt, hogy kihúztak egy újsághírt egyik este, és a felkért íróknak 12 órája volt, hogy írjanak ebből egy darabot. Reggel elküldtem a szövegem, kisorsolták hozzá a rendezőt, és délelőtt már olvasópróbát tartottunk. Volt másfél nap a próbára, és utána bemutatták az elkészült előadásokat: az egész őrülten hangzik, de valahogy ebben az őrültségben több energia szabadult fel. Két éve megnyertem a versenyt, a szöveg pedig eljutott Németh Ilonához, aki felkért erre a munkára.
ContextUs: Hogyan sikerült feldolgozni ezt a terjedelmes művet, hogy befogadhatóvá váljon?
A legnagyobb feladatnak a sűrítés bizonyult, hiszen a fő szempont az volt, hogy kisiskolásoknak készüljön. A teljes történetet elmesélni gyerekeknek lehetetlen vállalkozás.
De egy olyan verziót csinálni, amiből megértik, vagy legalább elkezdheti érdekelni őket, még lehetséges.
El kellett tudnunk helyezni, hogy Odüsszeusz hol van, miért van ott, és hova akar menni. Főleg Ilona ötlete volt, hogy melyik történetszálakat és megállókat szeretné, és megpróbáltuk ez alapján felépíteni az előadást úgy, hogy közben a gyerekek számára is befogadhatóvá, érthetővé és szerethetővé váljon.
Úgy gondolom, hogy az Odüsszeia egy mélyebb értelmezése a gyerekeknek megterhelő lehet: szembesülni egy olyan apa figurával, aki nem is akar annyira hazamenni hozzád – ez megrendítené egy hat éves gyerek biztonságérzetét.
ContextUs: Nem lehetett egyszerű, ha csak azt nézzük, hány nőalak karjaiban töltött különböző hosszúságú időszakokat Odüsszeusz. Azonban a Kirké-jelenetben erre szép megoldás született: kicsit elbizonytalanodik, majd azt mondja: haza kell mennem.
Kirké nagy kérdés volt abból a szempontból, hogy mennyit mutassunk meg belőle, mivel valójában Odüsszeusz majdnem három évig ott maradt, és szerelem szövődött kettejük között. Az eposz egyik olvasata szerint ő az egyetlen, akiben valódi partnerére talál a rengeteg nő között, akikkel utazása során találkozik.
ContextUs: Volt olyan szereplő, történetszál, jelenet, amit szerettél volna benne hagyni, de végül meg kellett tőle válni?
Szerettem volna, ha több nőalak marad benne, a Helené-szállal például nagyon szívesen foglalkoztam volna még.
Továbbá mind Nauszikaa, mind Kalüpszó olyan figura, akikkel sokat lehetett volna kezdeni, hogy egy nagy női kavalkád legyen, de valahol muszáj volt ennek megálljt parancsolni, és koncentráltabbá tenni a történetet.
Nagyon érdekelne egy női szemszögből értelmezett Odüsszeia, de itt most nem ez volt a koncepció.
Két nemzetközi fesztiválon három díjat is nyert a Bóbita Bábszínház
Sramó Gábor, a bábszínház igazgatója közölte: a horvát fővárosban 51. alkalommal megrendezett seregszemlén, amelyen mintegy negyven előadás szerepelt, a virtuóz animációért járó díjjal ismerték el a pécsi művészek munkáját. A mintegy tíz ország húsz előadásával megrendezett XVII.
ContextUs: Tudtad előre, hogy milyen bábokra írod a szöveget?
Ilona mindig megmondta, melyik jelenetre hány szereplő van, és milyen bábok lesznek. Ez egy szoros munka ilyenkor a rendező és a dramaturg között, ami meghatározza a szöveget. Egy kisebb méretű bábnak nem lehet igazán hosszú mondatokat írni, vagy nagyon bonyolult helyzetekbe hozni ezeket az alakokat, de másképp szólal meg egy bunraku vagy egy kesztyűsbáb is.
ContextUs: Arról nem is beszélve, hogy egy színész több bábbal is dolgozik akár jeleneten belül is, és ezek különböző karakterek.
A hangjaikról nem is beszélve. Csak Lovas Dani tizenkét hangon szólal meg az előadásban. De valóban jobb együtt gondolkodni a rendezővel írás közben, még ha töredékes és félkész szövegeket is lát csak hónapokon át, mert lehet arról beszélni, hogyan fog ez kinézni a színpadon, mennyire kivitelezhető a szöveg. Mindenkinek csak két keze van, és erről az íróasztalnál könnyű megfeledkezni.
ContextUs: A házi főpróbától kezdve nézed az előadásokat. Mit tapasztalsz a gyerekeknél?
Nagyon jó beülni közéjük a nézőtérre és figyelni őket, hogyan reagálnak. A bemutatón azt vettem észre, hogy feszült figyelemmel követték az előadást és nem engedik el.
Persze vannak kérdések, és én szeretem, ha ezeket fel merik tenni közben.
De alapvetően egy könnyen értelmezhető és mozgalmas előadás született, amiben Spilák Lajos egyszemélyes zenekarként és mesélőként varázsolja el a nézőket.
ContextUs: A kínálkozó lehetőségeken túl, miért maradtál a bábnál?
Minden egyes előadás egy kis bolygó, amiben a képzőművészet, a líra és a zene együtt lélegzik. Megvannak a játékszabályai és játékterei, és mindig elbűvölt, amikor elkezd működni. A mesék szimbólumai, a történetek mágikus realizmusa jobban érdekelnek még mindig, mint a kisreál. Számos mesében sokkal több van, mint amit előre gondolunk róluk. Ezeket a kibontakozó történeteket szeretném megkeresni, és sokkal több olyan gyerekelőadásban dolgozni, ami nem teljesen eldönthetően csak gyerekeknek szól, hiszen az igazi mese nem korhatáros.
CV
Tóth Réka Ágnes szabadúszó íróként, dramaturgként és rendezőasszisztensként dolgozik felnőtt- és gyerekelőadásokban egyaránt. Esztétikát és spanyolt, valamint színháztudományt tanult különféle egyetemeken, jelenleg a Színház-és Filmművészeti Egyetem doktorjelöltje.
