Egykori alma materének, a tokiói Vaszeda Egyetemnek adományozza regényei kéziratát és óriási hanglemezgyűjteményét Murakami Haruki világhírű japán író.
A szerző ezt egy ritka, az egyetem vezetőivel közös sajtóértekezleten jelentette be vasárnap.
Mint mondta, csaknem 40 évi írás után már nincs hely sem otthonában, sem irodájában a felhasznált és keletkezett dokumentumoknak, és mivel nincs gyermeke, azt sem szeretné, ha irodalmi hagyatéka szétszóródna és elveszne.
Itt az új Murakami Haruki-regény már magyarul is / ContextUs
Sötétedés után címmel megjelent az irodalmi Nobel-díj egyik nagy esélyesének, a japán Murakami Haruki legújabb könyve, a Geopen gondozásában.
Murakami már korábban is célzott arra, hogy el akarja adományozni archívuma egy részét. Több intézményt is mérlegelt, köztük olyan külföldi egyetemeket is, amelyek számára dolgozott, de úgy találta helyénvalónak, hogy egykori alma matere kapja a levéltári anyagot. Az író 1975-ben végzett a Vaszedán.
Bár idén már több alkalommal is kapcsolatba lépett rajongóival, például egy tokiói rádióban és egy New York-i könyvvásáron, a nyilvánosságot kerülő szerzőnek 37 év óta ez volt első hivatalos sajtótájékoztatója, és most is csak fotók készítését engedélyezte, videókét nem.
A tokiói egyetemen az adományozott dokumentumokból idővel egy külön könyvtárat szentelnek Murakami munkásságának, és az archívum első része talán már jövőre hozzáférhető lesz.
Murakami a leendő könyvtár rendelkezésére bocsátja könyveit, regényeinek különböző stádiumban lévő kéziratait, az íráshoz felhasznált alapanyagokat, más szerzőkkel váltott leveleit, fordításait és hatalmas, több mint 10 ezer bakelitből álló hanglemezgyűjteményét, amely fontos inspirációs forrást jelentett számára, és amelyből majd koncertet is szeretne rendezni.
Murakami Haruki nemes egyszerűséggel visszalépett a Nobel-díjtól
Murakami Haruki arra kérte az alternatív irodalmi Nobel-díj, az Új Akadémia szervezőit, hogy vegyék le a nevét a jelöltek listájáról, mert a médiafigyelem helyett az írásra kíván összpontosítani
Azt mondja, átadja népszerű regénye, a Norvég erdő kéziratát is, ha megtalálja annak részeit a jegyzeteiben, és ösztöndíjat is szándékozik alapítani kutatók számára.
A 69 éves író reményét fejezte ki, hogy a Vaszeda Egyetemen létesülő új műhely nemcsak művek, hanem kultúrák cseréjének a helyszíne is lesz. Mint mondta, a műfordítás, a nyelvek egymásra hatása, nagyon sokat segített neki az írásban.
[perfectpullquote align=”left” bordertop=”false” cite=”” link=”” color=”” class=”” size=””]Megfulladtam volna, ha csak japán irodalommal foglalkozom[/perfectpullquote]
– mondta.
A teljes dokumentumgyűjteményét egyelőre nem adja át, csak részletekben, hiszen – mint mondta – még él és a munkájához kellenek a források.
Az ideje nagy részét az Egyesült Államokban töltő japán írót régóta az irodalmi Nobel-díj esélyesei között tartják számon, regényeit és novellásköteteit több mint 50 nyelvre fordították le, számos művét állították színpadra és vitték filmre.
Korábbi könyvei között olyan népszerű regények vannak, mint a Kafka a tengerparton vagy a háromkötetes 1Q84 (Ezerkülöncszáznyolcvannégy), amely világszerte kultikussá vált. Számos irodalmi elismerés, köztük a Franz Kafka-díj (2006) és a Hans Christian Andersen irodalmi díj (2016) birtokosa.
