Samuel Beckett irodalmi Nobel-díja megosztotta a jelölőbizottság tagjait, ez derült ki a Svéd Akadémia archívumának frissen előkerült irataiból.
Beckett mint megújító
Ötven évvel ezelőtt kapott irodalmi Nobel-díjat Samuel Beckett, a Godot-ra várva írója. A Svéd Akadémia a dráma és a regény műfajának megújítójaként és a modern ember nélkülözéseinek feltárójaként ünnepelte őt.
A Nobel-archívumból 50 év elteltével előkerültek olyan iratok, amelyek azt bizonyítják, hogy az ír származású regényíró jelölése nagyon megosztotta az akadémia tagjait, írja a The Guardian.
A Nobel-bizottság elnöke, Anders Österling évekig kampányolt az író ellen. Kritizálta ugyanis Beckett műveinek negatív- és nihilista természetét.
Österling elismerte ugyan, hogy az író szándéka lehet az emberiesség jobbá tétele is ezzel, de az olvasók számára a pesszimizmus és az ember mélységes megvetése rajzolódik ki műveiből.
Sötét látásmódja volt Beckettnek?
Voltak persze támogatói is Beckettnek a Nobel-bizottságban, ilyen volt Karl Ragnar Gierow. Szerinte Beckett sötét látásmódjával nem a rosszindulatot és a nihilizmust akarta kifejezni. Gierow álláspontja szerint Beckett az emberek valós problémáit ábrázolja, de mindig mutat kiutat.
Österlingnek sikerült 1968-ban megakadályoznia Samuel Beckett jelölését, de egy évvel később az író mégis megkapta az irodalmi Nobel-díjat. Österling a nyitóbeszédben viszont nem volt hajlandó megemlíteni az alkotót.
Peter Handke Nobel-díjas írót nemkívánatos személlyé nyilvánították
A boszniai sajtó beszámolói szerint a szavazás egyhangú volt. Az indoklás szerint pedig a “népirtás utolsó szakasza maga a népirtás tagadása”, Peter Handke pedig éppen ezt tette, hiszen “a Bosznia elleni támadások idején nyilvános szereplései során egyértelműen a nagyszerb rezsimet támogatta, élén a háborús bűnös Slobodan Miloseviccs el”.
Samuel Beckett ugyan elfogadta a díjat, de nem utazott el Stockholmba, hogy átvegye azt. Sőt, a nyertesek által szokásosan megtartandó előadást sem prezentálta.
