Kutatók a tudomány etikai határait súrolják, hiszen mesterséges anyaméh segítségével lehetővé tették, hogy az embrió a saját anyja testén kívül fejlődjön.
A mesterséges anyaméh célja, hogy koraszülötteken segítsenek
A tudósok néha a közvélemény számára meglepő dolgokon kísérleteznek. Létrehoztak már egér-ember hibridet, virtuális műtéteket hajtanak végre, jelenleg pedig a mesterséges anyaméh előállításán dolgoznak.
A kísérletek jelenleg bárányembriókon folynak. A 111 napos utódot eltávolították az anyaméhből de egy átlátszó, műanyag tasakban, megfelelő tápfolyadékokat kap a köldökzsinóron keresztül mesterségesen és így fejlődik tovább. Körülbelül négy hét elteltével a tasakot felnyitják és a bárány „megszületik”.
A Philadelphiában zajló kísérletről felidéződhet a Mátrix című film jelenete, amelyben a robotok az embriókat ipari körülmények között nevelgetik.
A bárányembriók természetes módon fogantak és császármetszés segítségével távolították el őket az anyaméhből. Később helyezték át őket a mesterséges méhbe, az úgynevezett Biobagbe, írja a The Guardian. Az Emily Partridge, Marcus Davey és Alan Flake alkotta kutatócsoport célja, hogy
olyan eljárásokat dolgozzanak ki, amely segítségével az extrémen koraszülött emberi csecsemők is megmenthetőek, életben tarthatóak.
A mesterséges anyaméh egy mesterséges placentából (méhlepény) áll, amely a bárányembrió köldökzsinórján keresztül egy oxigenátorhoz kapcsolódik, amely eltávolítja a szén-dioxidot, és szállítja a tápanyagokat. A vér keringtetését teljes egészében a magzat szívverése végzi, akárcsak az anyaméhben. A tasakban pedig steril, meleg, mesterségesen előállított magzatvíz van, amit az állat le is nyelhet, ahogyan azt az emberi magzatok is teszik.
[perfectpullquote align=”left” bordertop=”false” cite=”” link=”” color=”” class=”” size=””]A jövőben egy olyan koraszülött intenzív ellátást képzelünk el, amely nagyon hasonlítana a hagyományos inkubátorokra. A szülők pedig gyakorlatilag élőben láthatnák a magzatuk fejlődését[/perfectpullquote]
– magyarázza Davey.
A Biobageket sötétben tartanák, hogy ezzel utánozzák az anyaméhben található környezetet, de a babák minden eddiginél jobban láthatóak lennének.
Az emberi terhesség időtartama 40 hét és minden 37. hét előtt született babát koraszülöttnek tekintenek. A 23-24. hét az életképesség határa, ilyen esetben a modern orvosi ellátásnak köszönhetően nagy esély mutatkozik a koraszülöttek életben maradására. A 23. héten született csecsemők az esetek 24%-ban maradnak életben, de később tüdőbetegség, agykárosodás vagy vakság lehet a korai megszületés szövődménye.
Számos etikai kérdést felvet az eljárás
A koraszülött csecsemők jelenleg inkubátorba kerülnek, amely segít ugyan, de nem helyettesíti a terhesség folyamatát, viszont a Biobag képes lenne erre. Tehát ilyen esetben a megszületett csecsemők egy mesterséges anyaméhbe kerülnének, hogy tovább fejlődhessenek.
Az eljárás etikai kérdéseket is felvet, hiszen az Egyesült Királyságban a legális abortusz 28 és 24 hét között van, de ezek az embriók már életképesek és tovább fejlődhetnének egy mesterséges anyaméhben.
A kérdésre, hogy a jövőben mennyire válthatja fel a terhességet a Biobag a kutatók nem tudtak egyértelmű választ adni, hiszen ez számos etikai kérdést vet fel. Technikailag ugyan megoldható lenne a terhesség kiváltása, viszont a születés eltűnésével nem lennének többé a nők azok, akik eddig voltak. Az anyaság fogalma is teljesen megszűnne vagy átértékelődne. Viszont ezzel az eljárással elkerülhetőek lennének a nőknél a terhesség után kialakult szövődmények és elváltozások, amelyek akár a nő egész életére kihatással lehetnek.
Ő az internet új szenzációja: az újszülött, aki mémként csodálkozik a világra
Isabela Február 13-án látta meg a napvilágot. Születését Rodrigo Kuntsmann hivatásos fotográfus örökítette meg, aki már 11 éve van a szakmában. Ha születéseket videóz-fotóz, akkor rendszerint két kamerával dolgozik egyszerre, nehogy bármi hiba csússzon be, írja a My Modern Met.
A terhesség alatt az anya és a gyermek között egy különleges életre szóló kötődés és kapcsolat alakul ki. Mindez a mesterséges anyaméhben való fejlődés során elveszne. Ez pedig egyelőre megjósolhatatlan fejlődési és pszichológiai hatást gyakorolhat a gyermek későbbi életére. Az eljárás megfosztaná a nőket attól, hogy átéljék a terhesség életre szóló élményét illetve, hogy fel tudjanak készülni az anyasággal járó felelősségre. A transzgenderek számára viszont lehetőséget kínálna az eljárás, hogy saját biológiai gyermekük lehessen.
Ezek a kérdések messzire mutatnak és egyelőre megválaszolatlanok. A kutatók célja a mesterséges méh alkalmazásával egyelőre az, hogy megmenthetőek legyenek az idő előtt megszületett gyermekek.
