Verpeléten, május 7-én, a Cigány Módszertani és Kutató Központ szervezésében kerekasztal-beszélgetésen vehettek részt a helyi és a környéken élő roma származású fiatalok. Meghívott vendégként Balogh Zetas Péter költőt és a ContextUs.hu kulturális portál főszerkesztőjét, Bodoczki Ernőt, bőgőművészt, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem végzőshallgatóját és Keimer Lajost, helyi illetőségű, villamosmérnököt köszönthettük.
Mind a három fiatalember arról számolt be a jelenlévőknek, hogyan vezetett életútjuk oda, ahol jelenleg tartanak. Roma származásuk lévén, első kézből szerzett tapasztalatok útján tudták tanácsolni a jelenlévőket abban, hogyan küzdheti át magát az ember az elé gördülő akadályokon, hogyan nézzen szembe a kihívásokkal, és dacoljon az esetlegesen közvetlen környezetéből érkező, visszahúzó erőkkel.
[perfectpullquote align=”left” bordertop=”false” cite=”” link=”” color=”” class=”” size=””] Kell, hogy legyen egy célod! [/perfectpullquote]
– mondta Bodoczki Ernő, meghatározva ezzel a következetes hozzáállást.
Kell a biztos háttér és a szülői támogatás is, de ha egyénként nem határozzuk el magunkat, nem jutunk messzire.
[perfectpullquote align=”left” bordertop=”false” cite=”” link=”” color=”” class=”” size=””] Apukám szavai élénken élnek bennem: „Fiam, vidd többre, mint én!” [/perfectpullquote]
– idézte fel saját történetét Keimer Lajos. Benne a szakközépiskola negyedik évében „kapcsolt át” valami, attól kezdve eltökélten haladt kitűzött célja felé.
Balogh Zetas Péter nem értelmiségi családból származik, az út, amit bejárt az egyetemig, nem volt éppen zökkenőmentes. Ép ettől eredeti és követhető.
[perfectpullquote align=”left” bordertop=”false” cite=”” link=”” color=”” class=”” size=””] Nem szabad, hogy visszahúzzák az embert az élete során ért kudarcok, inkább ösztönzőleg új lendületet adnak azok [/perfectpullquote]
– mondta el Zetas a jelenlévő fiataloknak.
Később még többet is megtudtunk az ellátogató egyetemistákról, hála Berki Teofilnek, a Cigány Módszertani és Kutató Központ egyik munkatársának, aki moderálta a beszélgetést. B. Zetas Péter nem csak a ContextUs.hu portál főszerkesztője, de egyik alapító tagja is a Rombusz Műhelynek, ahol igyekeznek társaival számos fiatalnak lehetőséget teremteni a tehetségük reprezentálásában. E galéria vezetésében több roma fiatal is alapító tag. Ezt azért hangsúlyozta ki, mert úgy érzi, közösségben többet tudnak elérni, főleg művészeti területeken.
Bodoczki Ernő a Snétberger Zenei Tehetség Központ tanulója. Első koncertje nem is akárhol, a Müpában volt Snétberger Ferenc és néhány másik snétbergeres az oldalán. Bodoczki Kállay Saunders András Band basszusgitárosa, és nagybőgős Palya Beánál. Emellett nemrégiben felkérte Cserpes Laura a zeneszerzésre is. Keimer Lajos ugyanazt az általános iskolát járta végig, mint amibe a jelenlévők közül többen éppen járnak. Néhányszor fel is idézte a hallgatósággal, melyik tanár kedves. Volt egy konkrét eset is, amikor is az egyik oktatója közölte vele, hogy
[perfectpullquote align=”left” bordertop=”false” cite=”” link=”” color=”” class=”” size=””] inkább szakmunkás legyen, mert úgysem viszi semmire
[/perfectpullquote]
Szerencsére nem hallgatott rá és nem fogadta meg a degradálásból eredő tanácsot, és végül villamosmérnök lett belőle.
Megtudhattuk, hogy mindegyiküknek volt egy-egy ösztönző környezet az életében, mint például Zetasnak. Az egyik idősebb unokatestvére – akiknél folyton lógott gyermekkorában – hatására kezdett el gondolkodni másképp, mint a környezetében lévő kortársak.
Az identitás megszilárdításában a nemrég véget érő párkapcsolata segített; úgy véli, ha Ország Borbála, volt barátnője nem lett volna mellette, nem támogatta volna, akkor nem tarthatna ott, ahol most van. A Cigánymisszó munkatársai szerették volna, ha a három fiatal életútja ösztönzően hat a helyi fiatalokra, hiszen korábban az ifjú titánoknak is szüksége volt ezekre az erőkre.
A beszélgetés végén B. Zetas Péter néhány versét olvasta fel, amelyet Bodoczki Ernő kísért a hátuk mögött lévő szintetizátor segítségével. Ezután Bodoczki párjának a bátyja dalát adta elő Keimer Lajos, aki átvette a billentyűs szerepét és énekelt is, Bodoczki pedig basszusgitárral kísérte őt. Igen jó hangulatot varázsoltak a teremben, és jó végszó is volt a dzsammelés.
Ha azt mondjuk, ma Magyarországon nem egyszerű romaként kitörni az iskolázatlanság és munkanélküliség kilátástalanságából, akkor azzal még nem mondtunk semmi újat. Viszont ha azt mondjuk, hogy ma Magyarországon van lehetőség arra, hogy roma fiatalok három tanulságos életpályával is megismerkedhessenek, tanulhassanak, és azt mondhassák, ez nekem is menne, az aranyat ér! Úgy gondolom, ha csak néhány fiatalt is ösztönzött a beszélgetés, a három egyetemista fiatal életútja, már megérte ez a délután.
