Érettségizett, egyetemet végzett roma fiataloknak segítenek nagyvállalatoknál munkát találni az Integrom program munkatársai. Igazi sikertörténet az övék, több résztvevőjük ma már biztos, versenyképes jövedelmű állással rendelkezik köszönhetően a kezdeményezésnek. A kezdetekről, az alapkoncepcióról és az elképzelésekről Kelemen Ágnessel beszélgettünk.

“Amikor a sokszínűség nem elméleti filozófia,  hanem valóban érték, igenis jobbá lehet egy kicsit tenni a világot”

− mondja Kelemen Ágnes, az Autonómia Alapítvány munkatársa, aki a 2013-ban elindított Integrom program egyik fontos üzenetéről beszélt.

Rengeteg hazai cég még nem tart azon a szinten, hogy az előbbi mondatot magáévá tegye, ezen is próbál változtatni a két és fél éve sikeresen működő kezdeményezés, amelyet az Autonómia Alapítvány a Boston Consulting Group tanácsadó céggel  közösön indított el. Alapkoncepciójukat a multinacionális cégek sokszínűséget valló céges kultúrájára építették és a társadalmi felelősségérzetre: olyan érettségizett vagy diplomával rendelkező roma fiatalokat támogatnak, akik az etnikai származásuk, és egyéb hátrányok miatt (kevés munkalehetőséggel rendelkező lakhely, a közoktatásból fakadó alacsony szintű nyelvtudás vagy éppen a nem igazán tudatos pályaválasztás) nem tudnak végzettségüknek megfelelő szintű álláshoz jutni.

Ehhez kidolgozták az Integrom program modelljét, amelyben a fiatal résztvevőknek négynapos képzést nyújtanak, ahol a vállalati kiválasztási folyamatra készítik fel a résztvevőket. Ezt követően a céges igények és a résztvevők háttere, motivációja alapján keresnek megfelelő álláslehetőségeket, az elhelyezkedés reményében.

[perfectpullquote align=”left” bordertop=”false” cite=”” link=”” color=”” class=”” size=””]A sötétbe ugrottunk bele, ilyen kezdeményezésnek nem volt még nagyon előzménye Magyarországon. Nem tudtuk, hogy működni fog-e, mutatkozik-e kereslet mind a céges partnerek mind a roma fiatalok részéről, tudunk-e találni olyan roma fiatalokat, akik megfelelnek azokra a pozíciókra, amiket a munkahelyek kínálnak?[/perfectpullquote]

− fejti ki a kezdeti kérdőjeleket Kelemen Ágnes, aki a fogadtatást úgy írta le, hogy „nyitott kapukat döngettünk”.

Kezdetben a kezdeményező,  a Boston Consulting Group kereste meg több nagyvállalati partnerét, és közülük sokan csatlakoztak a programhoz. A munkáltatók második része az Autonómia Alapítvány ismeretségi körén keresztül jött, a harmadik részük már a sikerek hallatán kereste őket. A cégek egy része korábban is törekedett a roma munkavállalók számának növelésére, mégsem tudták megtalálni azt a csatornát, ahol a roma fiatalokat arra tudják ösztönözni, hogy egyáltalán be merjék adni hozzájuk az önéletrajzukat.

[perfectpullquote align=”left” bordertop=”false” cite=”” link=”” color=”” class=”” size=””]Nem találkoztunk olyan céggel, akik azt mondták, hallani se akarnak a programról. Olyanokkal sem, akik kereken kimondták volna, hogy nem akarnak romákat foglalkoztatni. Számomra nagyon pozitív eredménye a programnak, hogy kimutatható a számossága azoknak a magyarországi cégeknek, akiknek fontos cél a sokszínűség, és jól láthatóan a munkatársaik személyesen is elkötelezettek ebben az ügyben[/perfectpullquote]

− mutatja be az egyik felet Ágnes. A program résztvevőinek megtalálása több nehézséggel járt, mivel kutatni kellett azokat a csatornákat, amiken keresztül el tudják érni, meg tudják szólítani a frissen végzett, álláskereső roma fiatalokat. Ennek egyik módszere volt más hasonló civil szervezetek kapcsolati hálójának felhasználása, illetve a Facebook-hirdetés. De még mindig kihívást jelent megtalálni a megfelelő kommunikációs felületet. Emellett nem elég elérni a célcsoportot, de meg is kell győzni őket arról, hogy ez számukra hasznos program.

“Aki már részt vett a roma egyetemistákat támogató szervezetek programjain,  általában nyitottan viszonyul a programhoz. Némi ellenállás azért tapasztalható, hiszen elég sok embernek van rossz tapasztalata a különböző roma programok kapcsán. Ezért próbáljuk lefektetni, hogy az Integrom valóban létezik, nem átverés, nem egy hatodik olyan projekt, ami csak a megvalósítójának jó. Emellett találkozunk egy csomó áthidalható nehézséggel: félelemmel és szorongással a vállalati környezettel kapcsolatban, az otthontól távol költözéssel és az állásinterjún való megjelenéssel is. De pont ezért van a program, hogy olyan gondolkodásmódot, helyzetet vagy éppen karrierlehetőséget mutasson meg, amivel eddig még nem találkoztak, nem szerepelt a céljaik között”

− mondja a programvezető, aki a rövid képzés másodlagos céljaként az önbizalom erősítését jelöli meg.

[perfectpullquote align=”left” bordertop=”false” cite=”” link=”” color=”” class=”” size=””]Szeretnénk, hogy bízzanak magukban, tisztában legyenek azzal, hogy a multis szférában is elhelyezkedhetnek. Elmondjuk, hogy nem garantált a siker, de nem történhet borzalmasan nagy baj, ha nem sikerül egy állásinterjú. A csoporttagokkal való találkozás is sokat segít, hiszen ekkor látják, hogy nincsenek egyedül, habár más a hátterük, de ugyanabban a helyzetben vannak, ezáltal egymást is segíthetik.[/perfectpullquote]

Hogy végül találnak-e a képzést követően munkát az Integrom program partnereinél, nagyon sok tényezőtől függ, és Kelemen Ágnes tapasztalata alapján nehéz szisztematikus különbséget kimutatni a sikeresen elhelyezettek és azok között, akik nem a program keretei között tudnak boldogulni.  De tény, hogy rontja az esélyeket az alacsony (csupán érettségi) végzettség, vagy a nyelvtudás hiánya. A program kitalálói ugyanis leszögezték, hogy a vállalatokon belül „fehérgalléros” munkához szeretnék juttatni a résztvevőket, ahol megbecsülést és ezzel együtt versenyképes fizetést kaphatnak. Persze sokszor a véletlenen múlik, hogy valakinek sikerül elhelyezkednie, és a program szervezője több olyan fiatalt is ismer, aki a partnereknél nem, de közvetlenül a képzés után más cégnél kapott állást. Az Integrom vezetői jelenleg a 25-30 százalékos elhelyezkedési arányt látják megvalósíthatónak a közeljövőben.

Habár sok szervezet nyitott a kezdeményezésre, és a multikulturalizmust ténylegesen értéknek tartják, ha a magyar átlagos hozzáállásra tekintünk, akkor egy sokkal negatívabb kép látható. Az Európa Tanács friss jelentése rámutatott, hogy Magyarországon a romák kétharmadát éri hátrányos megkülönböztetés a munkakeresésük során. Kelemen Ágnest kérdeztem arról, hogy szerinte a céges toborzásnál tapasztalható sztereotip gondolkodást hogyan lehetne megváltoztatni.

“Mi próbáljuk egymáshoz közel hozni a két világot, hidat építünk a vállalati partnereink és a roma fiatalok között. Azoknál a cégeknél, akikkel dolgozunk, nincsenek diszkriminatív gyakorlatok, de a HR-esek nem feltétlenül ismerik azt a közeget, ahonnan a jelentkezők jönnek, és a személyes találkozásokból rengeteget tanulhatnak. Sem a médiában, sem más közvélemény formáló helyen nem jelennek meg a diplomázott, értelmiségi roma fiatalok, akiknek bemutatása hosszú távon szintén megváltoztathatja az előítéleteket. De ennél is fontosabb megmutatni, hogy nagyon sok magas presztízsű cég számára fontos az emberi felelősségvállalás, és ténylegesen érték a sokszínűség − ez példát adhatnak másoknak is” − zárja beszélgetésünket Kelemes Ágnes projektvezető.