Ahogy múlik az idő, hajlamosak vagyunk elereszteni hosszú távú emlékeinkből, vagy legalábbis megszépíteni azokat. Főleg politikusaink nagy élvezői ennek a helyzetnek.
Ez a folyamat sokszor anélkül is megtörténik, hogy különösebb lépéseket tennének érdekünkben, mindössze mandátumuk után már olyan, mintha nem is haragudnánk rájuk annyira, és talán el is felejtjük egy idő után, hogy miért gyűlöltük meg őket. Még az olyan egyszeri választottak is, mint Geroge H. W. Bush és Jimmy Carter is 74 és 69 százaléknyi jóérzésű embert tudhatott az oldalán a 20. század végére.
Ha már szóba jött: George W. Bush. Még csak 9 éve hagyta el a posztját közel 30 százalékos támogatottsága társaságában, de úgy tűnik, néhány egyszerű festmény és egy beszéd, amiben ecseteli, hogy Trump mennyire rossz ember, máris megváltoztatja a közvéleményt, még akkor is, ha Amerika eddigi legrosszabbnak vélt elnökéről beszélünk. Egy friss Economist-YouGov felmérés szerint 1494 felnőttből 51% demokrata kedvező vagy közel kedvező képet ápol George W. Bushról, míg a republikánusok között ez a szám 76%.
Valószínűleg életünk végéig taglalhatnánk, hogy mennyire rossz ember volt Bush, és, hogy nem szabad elfelejtenünk a gaztetteit, mint amikor olyan háborúba sodorta országát, ami százezrek életét követelte, vagy az iszlamofób törvénykezései, amik szinte kikövezték az utat Donald Trump előtt, vagy a titkos rendszere, aminek segítségével lehallgatta állampolgárait mindenféle bejelentés nélkül.
De, ahogy egyre jobban halljuk és tapasztaljuk Trump uralmát, sokkal elképzelhetőbbnek tűnik az az eufemizmus, ami pár év múlva Bush cselekedeteit rózsaszínben tűnteti majd fel. Mondjuk abban az időben, amikor as USA a gazdasági csőd szélén állt, még nem volt Twitter, hogy azon kommunikáljon a miniszterelnök.
Ha jobban belegondolunk a folyamatba, akkor a legfélelmetesebb jövőkép mégis az, hogy talán Bush-hoz hasonlóan eljön az az idő is, amikor már Trump is sokkal szimpatikusabb lesz a közvélemény számára. 2029-ben, mikor Scott Adams miniszterelnök aláír majd egy törvényt arra vonatkozóan, hogy minden óvónőnek kötelező lesz magánál tartania egy Dilbert márkájú fegyvert, és Tim Allen államtitkár úgy dönt, hogy az összes nukleáris fegyvert ki kell lőni a Napra, hogy így harcoljunk a globális felmelegedés ellen, sok korábbi ellenálló fog meleg szívvel visszaemlékezni Trumpra.
Valószínűleg úgy látják majd, hogy a ma még hervasztó tweetek igazából egész aranyosak, és ha összehasonlítjuk Slendermannal, még Betsy DeVos is kedvesnek mondható.
Amikor néha a fejünket verjük a falba jelenlegi politikai helyzetünk miatt, mindig jusson eszünkbe a mondás: Mindig lehet rosszabb.
