Snowden kipakolta az NSA szennyesét (akkor postitezted le a laptopod kameráját). A Wikileaks megmutatta, hogy a CIA-nak még koszosabb az alsója, de az amerikai aránytalan példastatuálás már korábban megkezdődött. Aaron Swartz egy digitális könyvtár dokumentumait szedte le az MIT adatbázisából, amiért az FBI több évtizednyi börtön büntetésre ítélte volna.
Aaron 4 évesen beleszeret az internetbe, 12 évesen öccsével létrehoznak egy iskolai projekten belül egy honlapot, ahol bárki szerkesztheti a felvitt tudásanyagot – ismerős lehet. Nem tetszik a tanároknak, de Aaronnak sem az amerikai oktatási rendszer. A Reddit társalapítója lesz, harcol a civil jogokért, és hogy az információ tényleg mindenkié lehessen. Egyfajta adat moralistaként tekint rá az USA. A nyelvész Noam Chomsky Understanding Power című könyve felvértezi a szabadság jogok kiterjesztéséért vívott harcában.
2008-ban létrehozza a Guerilla Open Access Manifestot, ahol arra kéri a tagokat, hogy mindennemű információt, amihez valamiért jogosultságuk van és más felhasználóknak vélhetően nincs vagy korlátolt, tároljanak le és osszák meg!
A később nyilvánosságra hozott FBI-aktákból kiderül, ekkor kapja fel a fejét az ügynökség. 2011-ben az MIT-n meghackeli a JSTOR adatbázisát, amiért az FBI vádat emel ellene. 70 GB-nyi adatért 35 év.
Az előző akcióiból nyilvánvalóvá vált, hogy nagyobb adatbázisokat is képes mozgatni, az FBI pedig a probléma megelőzés híve. A JSTOR az aránytalan szankcionálást elvetve kiszáll az ügyből, de az FBI nem tágít. Az MIT sajátjaként felnevelt Aaron ügye kapcsán az intézmény nem foglal állást, amit a diákok Aaron melletti tüntetései követnek. A médiában egyre gyakrabban jelennek meg az esetet tárgyaló hírek.
2012-ben Swartz rendszeresen nyilatkozik különböző rejtett helyszínekről, a nyomozás pedig fokozatosan felemészti. Két év után nem tud tovább harcolni az igazságtalansággal és 26 évesen öngyilkos lesz.
Halála után lezárják az ügyet. Egy hónapra rá egy blogger kikéri az aktákat az FBI-tól, akik a – állításuk szerint – 23 oldalnyi Swartz-ügyből 21-t el is juttatnak hozzá, ezek releváns információt nem tartalmaznak. Fél év múlva a Wired újságírója követeli az FBI-tól a valós nyomozati anyagot. Többszöri megtagadás után, az újságíró egy washingtoni ügyvéd segítségével bepereli a Homeland Security-t (az FBI anyaügynökségét) a Freedom of Information Act megsértéséért.
A per lezárása után 104 oldalt nyilvánosságra is hoznak – 14500-ból. A nyomozók nevei rejtve maradnak, viszont Swartz 2008 és 2013 között tett minden lépését nyomon követhetjük, a lakása elhagyásától a családjával töltött idő mennyiségéig.
Swartz egész életében értetlenül állt a közöny és könnyelműség előtt és környezetét is cselekvésre ösztönözte. A szabad információ áramlásért tartott demonstrációin a következőre bíztatta követőit:
Legyél kíváncsi. Olvass széles spektrumon. Amit az emberek intelligenciának hívnak, csak kíváncsiság
– Aaron Swartz
Miben más hozzá képest Steve Jobs és Zuckerberg? A The Internet’s own boy című filmben Tim berners-Lee, a Konzorcium elnöke részletesen beszél Aaronról. Ezen a linken pedig még cizelláltabban ismerkedhetsz meg Aaron történetével.
