Soros György: önzetlen filantróp vagy liberális demagóg? Ezzel a felütéssel kezdődik a Németországban működő, nemzetközi hírportál egyik vezércikke. A Deutsche Welle szerint egyeseknek az amerikai-magyar milliárdos a nagylelkűség megtestesítője. Mások számára viszont az álruhába bújt ördög. Mindenesetre a 87 éves Soros György a világ egyik legellentmondásosabb figurája.
Soros Budapesten született 1930. augusztus 12-én Schwartz néven, egy szekularizált felső-középosztálybeli zsidó családban. Nevüket az egyre erősödő antiszemitizmus miatt változtatták meg a kevésbé zsidós hangzású Sorosra. Amikor a náci Németország 1944-ben megszállta Magyarországot, a család kereszténységüket igazoló hamisított dokumentumokat szerzett be, hogy megússzák a holokausztot.
Édesapja maga is számos magyar zsidó ember életét mentette meg.
Soros György 1947-ben beiratkozott a London School of Economics-ra, ahol a híres osztrák-brit filozófus Karl Popper tanítványa lett, aki a liberális demokrácia elkötelezett híve és a tekintélyelvű és totalitárius rendszerek éles kritikusa volt.
Popper reflexivitás elméletét, mely szerint a megfigyelés aktusa megváltoztatja a megfigyelés tárgyát, Soros a gazdaság területén alkalmazta.
Megfordította azt a hagyományos logikát, miszerint az árak visszatükrözik a gazdasági alapokat, és azt állította ehelyett, az árak maguk ösztönzik a gazdasági fejlődést.
A Soros on Soros: Staying Ahead of the Curve című 2005-ös könyvében eképpen fogalmazza ezt meg: “Az uralkodó meggyőződés szerint a piacoknak mindig igazuk van. Én ezt pont fordítva látom. Én azt feltételezem, hogy a piacok mindig tévednek. Még akkor is, ha alkalomadtán e feltételezésem téves, munkahipotézisként használom.”
A lap szerint Soros az 1960-as években kezdett befektetésekkel foglalkozni, és milliókat keresett befektetési alapokkal.
Az 1990-es években tőzsdézett. A brit fonttal való short ügyletek milliárdokat hoztak neki, amiért ezen a gúnynéven emlegették: “az ember, aki bankot robbantott a Bank of Englandben.”
Ahogy nőtt a vagyona, úgy kezdett emberbaráti tevékenységekbe, és úgy fokozódott persze a körülötte kialakuló vita is, amit ez kiváltott.
2017-ben nettó vagyonát kb. 25 milliárd dollárra becsülték, és ezzel bekerült a világ 30 leggazdagabb embere közé. Talán kevesen tudják, de pénzének mintegy 80%-át jótékonykodásra költötte, főként az általa alapított Open Society Foundations-re (OSF).
Az OSF a világ minden pontján működő, jótékonysági tevékenységek nemzetközi csoportja. Honlapja szerint például ilyen projektekkel foglalkozik: “demokratikus gyakorlat”, “információs és digitális jogok”, “igazságügyi reform és jogállamiság.”
A Deutsche Welle kiemeli, hogy Soros még a kommunizmus bukása előtt elkezdte támogatni a demokratikus szerveződéseket Kelet-Európában.
Azóta alapítványokat hozott létre, és százmilliókat adományozott demokráciát támogató szervezeteknek a korábbi kommunista blokk országaiban. Soros alapította a Közép-európai Egyetemet is (Central European University, CEU), amelynek New Yorkban és Budapesten működik kampusza.
“A politikai kockázat nagyon magas, és a soviniszta, idegengyűlölő szélsőjobb felemelkedése zavaró fejlemény” – mondta Soros a the Financial Times-nak 2009-ben.
Alapítványai békefolyamatokat is támogattak a Közel-Keleten.
Maga Soros nem nagy Izrael-rajongó. Egyszer ezt mondta a New Yorker-nek: “Nem vitatom el a zsidók nemzeti létezéshez való jogát, de ennek én nem akarok részese lenni.” Majd így folytatta: “Büszke vagyok a zsidóságomra — habár, be kell valljam, gyakorlatilag egy egész élet kellett ahhoz, hogy erre a pontra eljussak.”
A Deutsche Welle szerint számos fontos ügyet támogatott az USA-ban is, például a szeptember 11-i terrortámadások utáni projektekre adott pénzt. Soros a Brexit egyik támadója volt, és több adományt juttatott Brexit-ellenes csoportoknak az Egyesült Királyságban.
Soros nézetei hatalmas ellenségeket is szereztek neki.
A milliárdos legfőbb támadója Orbán Viktor, Benjamin Netanyahu és más populista politikusok az USA-ban, Nagy-Britanniában és más országokban.
A lap megemlíti, hogy Sorost Orbán az újraválasztási kampányának főszereplőjévé tette, rájátszva az antiszemita sztereotípiákra. Azzal vádolta az amerikai üzletembert, hogy megrontja a hagyományos társadalmat, mert a Magyarországra irányuló migránsok tömegeit támogatja.
A Deutsche Welle arról is ír, hogy az Orbán-kormány Soros tevékenységének ellehetetlenítésére a törvényhozást is bevetette. Mindezek a nyomások végül oda vezettek, hogy az OSF elhagyni kényszerült Budapestet, és Berlinbe költözik.
