Immár ötödik alkalommal, 2016. március 18-19-én került megrendezésre a József Attila Kör és a KULTer.hu által szervezett KULTOK konferencia, mely a Marketing, brand és kultusz a kortárs irodalomban címet viselte. Az előadássorozatok és kerekasztal-beszélgetések a Nagyerdei Víztorony H2O Galériájában kaptak helyet.

Hirdetés

A konferencián a már címben is szereplő, tematikaként szolgáló jelenségek: a kortárs irodalom márkázhatóságának és népszerűsítésének különféle stratégiái, a kultuszképződés kérdései kerültek bemutatásra. 

A pénteki előadássorozat szekcióelnöke Szirák Péter, a DE BTK Kommunikáció- és Médiatudományi Tanszék tanszékvezetője volt, aki egyben a megnyitóbeszédet is tartotta. 

Egy-egy előadás végén lehetőség nyílt a közönség számára is, hogy hozzászóljanak a bizonyos tekintetben különböző, tematikájukat tekintve mégis egymáshoz illeszkedő előadásokhoz, feltegyék esetleges kérdéseiket, megosszák észrevételeiket.

Ezt követően Oláh Szabolcs, irodalomtörténész Tartalom című előadását hallhattuk, ami általa mondottan: meglepetés lehet a lakonikusságával”, mégis kimerítően taglalta az irodalmi márkaépítésben végbemenő kommunikáció tartalmának fontos szerepét, melynek lényege a figyelem gazdaságban rejlik, és célja a content vonzóvá és emlékezetessé tétele.

Bíró Balogh Tamás szegedi irodalomtörténész felettébb jó kedélyek között lezajló előadásának címe Írói és olvasói kultuszok, melynek témái egyrészt írói oldalról a fülszövegekkel, azok alkalmazott műfaji relevanciájával, másrészt pedig olvasói oldalról a dedikációk jelenségei voltak.

Úgy gondolja, hogy a fülszöveg igazából ahhoz a réteghez szól, akiket úgy nevezhetünk, hogy a szakmai közönség, valamint a szerzőtársaknak és kritikusoknak.

Ám szűken értelmezendő ez a réteg. Következtetésének alátámasztásaként azzal érvelt, hogy a fiatalabb generáció köteteihez azok a szerzők írnak, akik már befutottnak mondhatóak, s ennek oka, hogy bevezessék az ifjakat az irodalmi közegbe.

Margócsy István E név, amelyet én magam teremték című izgalmas és a figyelmet intenzíven fenntartó előadásban főként Petőfi Sándor és Eszterházy Péter írói neveinek megkonstruálódására fókuszált, illetőleg az ezek között fennálló analóg tanulságokat fejtegette.

KULTOK / Marketing az irodalomban
KULTOK Marketing az irodalomban konferencia / Fotó: Ladányi Ivett

A folytatásban Visy Beatrix tárgyalt arról, hogy a halál egy lehetséges irodalmi kultusz csírája is lehet. Az előadás központjában, Borbély Szilárd Nincstelenek című regénye állt, melynek kapcsán felvetődött a kérdés: az alkotó halála hogyan formálta át a regény népszérűsödését, tágabb keretek között pedig,

ez a váratlan tragikum miképpen változtatta meg Borbély Szilárd életművének recepcióját és a személyéhez fűződő viszonyt.  

Valastyán Tamás Elmozdulások címmel tartott előadása során –kapcsolódóan az előzőhöz – Borbély Szilárd Míg alszik szívünk Jézuskája című művére és a Haszid szekvenciákra fókuszálva igyekezett bemutatni a zsidó-keresztény kultúra átértelmeződéseit, az ebből formáló dinamikus feszültségeket a szerző műveiben. Az előadó szerint Borbély Szilárd köteteiben a hagyományhoz való kapcsolódás egyidejűleg affirmatív, megerősítő és kritikai is.

Az ezt követő előadásban Balajthy Ágnes – az eddigi témákból kissé kilógó – a hetvenes-nyolcvanas évek egyik utazásirodalmi vezéralakjának, Bruce Chatwinnak az Álmosösvény című bestsellerét vizsgálta. Megtudhattuk, hogy a könyv egyfajta Ausztrália kultuszt teremtett, ennek kapcsán pedig fontos, hogy a turisztika és a szerzői brand között egyfajta csereviszony áll fenn.

Mindemellett arra is rálátást nyerhettünk, hogy a műben megjelenő és abban létrejövő Moleskine-füzet mint az identitás hordozója, miként lehet a szerzői imázs konstrukciójának egy alapeleme. Illetve, a szerző nevével generált brand is kreálhat olvasóközönséget a szerző irodalmi alkotásaira nézően.

A sorozat végét Balogh Endre a Prae.hu főszerkesztőjének Sértődés ne essék – tévhitek a könyveladás körül című előadása zárta, melyben igyekezett eloszlatni a szerzők leggyakoribb tévhiteit azzal kapcsolatban, hogy kik is akadályozzák őket az érvényesülésben. Ennek kapcsán felvetült a kiadó, a szerző, a szerkesztő és a korrektor különböző viszonyai is. Fontos kulcsszóként jelent meg a bizalom, mely alapvető kapocs a fentebbi relációk között is.

Egy félórás kávészünet következett, amely remek alkalmat teremtett az addig feltételezhetően elernyedt társaság izomzatának megmozgatására, pogácsázásra, cigarettázásra és közben a kötetlen beszélgetésekre is.

Ezután vette kezdetét az első kerekasztal-beszélgetés, melynek meghívottjai: Dávid Anna (Magvető Kiadó), Mészáros Sándor (Kalligram Kiadó) és Szabó Tibor Benjámin (Athenaeum Kiadó). A főszerkesztőkkel Herczeg Ákos beszélgetett a brand- és kultuszépítés lehetőségeiről. Az első kérdés rögtön lényegre törő volt:

a kultuszképződés eseményjellegű vagy a kiadó tudja-e valamiképpen alakítani ezt?  

Abban mindegyik szerkesztő egyetértett, hogy nehezen lehet eldönteni, kinek lesz kultusza és kinek nem. Mindenesetre kell valamiféle minőség a kiadó részéről is. A következőkben Paulo Coelho sikerének kapcsán Szabó Tibor Benjámin elmondta, hogy nem elég behozni a külföldi trendi szerzőt, ez jól látható Coelho példáján is, aki magyar nyelvterületen három kiadónál is megjelent, viszont csak az Athenaeum kiadónál vált sikeressé.

KULTOK / Marketing az irodalomban
KULTOK Marketing az irodalomban konferencia / Fotó: Ladányi Ivett

Szerinte alapvetően a legnagyobb marketing eszköz a működő mű, a figyelemfelkeltés, az aktualitás. Szó esett még Eszterházy Péter sikeréről is, és ennek kapcsán Herczeg Ákos feltett egy lényeges kérdést:

Mitől válik presztízsirodalommá valami?  

Dávid Anna szerint Eszterházy most tapasztalja a kultusza rajongását. Mészáros Sándor úgy véli, Eszterházynak már a nyolcvanas években megalapozódott egy kultusza, illetve egy pozitív mediális imágóval rendelkezik, ami hozzájárul sikeréhez. Azt ezt követő kérdés konkrétan a kiadókat célozta meg, miszerint mennyire törekednek a szerzőválasztásnál arra, hogy valaki épít a brandre?

A válaszok egyöntetűen arra utaltak, hogy nincsenek ilyen jellegű intenciók, mivel ez nagyban összefügg a szerző személyiségének intro- vagy extrovertáltságával. Felvetődött az a kérdés is, hogy

a kortárs külföldi viszonylatokat tekintve, miért van nagyobb presztízse az olvasásnak, könyvvásárlásnak?  

Szabó Tibor Benjámin a magyar piac szűkösségében látja a mizériát. Mészáros Sándor lényegesnek véli azt a tényt is, hogy Magyarországon nincs ügynökség, amely a könyvek exportjaival foglalkozna. A beszélgetés ezt követő e-tapjában a kortárs magyar irodalomban lévő reklámértékről esett szó:

Hogyan lehetne kiterjeszteni a könyvismertetéseket a magyar sajtóban?  

Dávid Anna szerint ez nem tartozik a kiadói hatáskörbe. Szabó Tibor Benjámin hangsúlyozta a vezető publicisták félmondatainak értékerejét. Mészáros Sándor véleménye szerint a mai könyvpiacon egy strukturális probléma lelhető fel, az olvasáskultúra romló tendenciája a réteg elszegélyesedésének tudható be. Az utolsó kérdés- és problémafelvetés a könyvre mint egy egységes design alapján létrejövő könyvtárgyra irányult és arra, hogy vajon a könyvek sorozat-designja mennyiben szolgálhat egy lehetséges marketing stratégiaként. Dávid Anna elárulta, hogy gondolkodnak egy olyan sorozatban, melyben „megbízhat a következő generáció”. Mészáros Sándor felhívta a figyelmet arra, hogy a technológiai fejlődés a könyvvásárlási szokásokat megfogja változtatni, de hangoztatta, hogy

nem szereti az apokaliptikus beszédet

KULTOK / Marketing az irodalomban

KULTOK Marketing az irodalomban konferencia / Fotó: Gyapjas Sándor

A konferenciasorozat végén következhetett a III. Debreceni Slam Poetry Verseny döntője, amelynek a Lovarda adott otthont. 

Gratulálunk a nyerteseknek: a két első helyezettnek, D. Nagy Bencének és Bájer Máténak, illetve a második helyezettnek és egyben a SUB.hu különdíjasának, Bégányi Dánielnek! 

Hirdetés