Hogy a francba épült le így a Nyugat kultusza hazánkban? Orbán Viki és a haverok (sic!) 7. éve pörgő sorozatnak mégis igaza volt? Na, azért nem teljesen!
A 444 egy háromrészes fejtágításra invitál minket, ahol körbejárhatjuk a FIDESZ 2010-től kezdődő politikai forradalmához vezető okokat és ami mögötte van, tehát az elmúlt 7 év unortodox kormányzását.
Az első részben a Nyugat kultusza kerül fókuszba, azaz milyen berendezkedésre épül Magyarország, majd a másodikban azt veszi górcső alá, hogy igaz-e, amit a rendszer állít magáról. Végül azt a kérdéskört igyekeznek kibontani, hogy ha nem változik semmi, akkor miért természetes, hogy újra és újra abban a helyzetben találjuk magunkat.
Az első rész, azaz a Nyugat kultusza egy izgalmas, 2054-ben játszódó utópiával indul, amelyben
- a kormányon lévő Nyugat és Fejlődés Szövetsége összeomlott a bitcoin válsága miatt;
- az Erős Bajusz Pártja bejelentette, hogy felszámolják a korrupciót, és rendez tesznek Magyarországon a hatalomra kerülésük után;
- a fiataloknak elegük van a 80 évből, egyik pártnak sem hisznek;
- álomszimulátort gyártó adokedvezményről döntött a kormány.
Ez után jutunk el a jelenhez, ahol Plankó Gergő new wave Vergilius kalauzol minket Dante Magyarország poklában, hogy 1) mit is értünk azon, hogy a Nyugat kultusza 2) hogyan kapcsolódik Magyarországhoz 3) és egyáltalán a FIDESZ-hez.
Hét évvel ezelőtt, 2010-ben, a FIDESZ hatalomra kerülése során Orbán Viktor a beszédében forradalomnak nevezte a helyzetet – akkor még nem volt világos, mi volt az, ami szerinte be- és megdőlt.
Nem sokkal a fentebb nevezett győzelmi szónoklat után megtudtuk: a rendszerváltás ideológiáját söpörte félre, de baromira gyorsan és kíméletlenül.
De mi is volt ez, a rendszerváltás ideológiája? 15-20 évben, amikor az értelmiség Magyarország jövőjéről beszéltek, rendre a Nyugathoz való hasonlítás, felzárkózás jött válaszul:
- legyen akkora a fizetés, mint Nyugaton;
- költsük el azt az áruk széles választékára;
- szóljunk a politikába mint aktív állampolgárok;
- és ne hallgassuk az állampárt baromságait.
Ez részben meg is valósult, de hogyan is? Úgy tudjuk a leggyorsabban előidézni a felsorolásban taglaltakat, ha megfogadjuk a nyugati szakértők tanácsait, és gyorsan leépítjük a szocialista államstruktúrát, sürgősen privatizáljuk az állami vállalatokat, valamint kinyitjuk az ország kapuit a nyugati cégek előtt.
Ha még sót is adunk hozzá, akkor kész is a recept. De mégis hány főre? Magyarország 8-10%-ára, azaz a felső-középosztály számára.
Kívülről úgy tűnt, mintha megállíthatatlanul törnénk Nyugat felé, csak közben az alappillérek hiányoztak. Ezt nagyon izgalmasan és érzékletesen szemlélteti a 444 Vergiliusa: rakomány-kultusz.
Az 1962-es Mondo Cane című film jól példázza, mi folyt nagyon sok országban – így hazánkban is – a rendszerváltozást követően. Az amerikaiak ideiglenes repülőgép-támaszpontokat építettek, a helyiek pedig az érkezésükkel egy raklapnyi javakhoz jutottak (ruha, konzervek etc.). A háború végén viszont felszámolták ezeket a létesítményeket, így a különféle holmikkal megpakolt rakományok sem jöttek többet, s ez rosszul érintette a törzseket. Hogy újból a vágyott dolgokhoz jussanak, elkezdték imitálni a rakományszerzés körülményeit: kövekből és fákból csináltak kifutópályát, botokból ácsoltak légi irányítótornyot, sőt egy repülőgép-modellt is. Így, hogy minden megvolt, várták, hogy újból megérkezzenek a javask az égből. Na, ezt nevezik rakománykultusznak. És valami ilyesmi volt a rendszerváltozás utáni elit ideológiája is. Előállították a kapitalizmus díszleteit. Gondolták, már csak várni kell, míg Ausztriához vagy Hollandiához, azaz jóléti államhoz hasonló országgá válunk. Csak volt egy kis probléma: meg kellett volna érteni, mi a diffi a gazdag és a szegény ország között. Csak egy példát beemelve: kiváló minőségű szolgáltatást nyújtanak, amelyeket exportálnak, s így pörög a gazdaságuk.
Antall József 1900-es vitájában azt mondta:
Igazi politikai demokrácia csak ott működhet, ahol egy jómódú középosztályra épít a kormány, s így létrejöhet a parlamentáris demokrácia. Ahol szegénység van, nem lehet építeni.
De házhoz jöttek a problémák. Keveset keresett a magyar társadalom. És mit csinál ilyenkor az ember? Hitelhez folyamodik. Ennek eredményeképpen 1999 és 2006 között megtízszereződött a háztartások adósságállománya. Ez pedig, mint tudjuk, a 2008-as devizahitel-válsághoz vezetett. Tehát 2008-ra kéz a kézben táncoltak a háztartások és az állam a csőd szélébe. A gazdasági válság után pedig a magyar társadalom találkozott a politikai válsággal is.
Az embereknek ott volt az a pont, amikor elveszítették a bizalmat az amúgy is gyanakodva figyelt szabadpiacban, valamint a korlátlan nyitottságot hirdető ideológiában.
Világos lett, hogy nem lesz itt nyugati körülmény. Egy évvel később, 2009-ben a kapitalizmus megítélése a legrosszabb volt a térségünkben. Ezt követően beszélt Orbán arról, hogy az ország állapotáért a liberális gazdaságpolitikát hibáztatja. Nem sokkal később pedig meg is hirdette ezt a forradalmat.
Ennek helyébe jött az unortodox gazdaságpolitika, ami nem kezeli tabunak a bankokat, sem azt, hogy a hazai vállalatoknak segítsen úgy, hogy beleavatkozik a gazdaságba. Sőt, egyáltalán olyan dolgokat mondjon, amit korábban nem volt szokás.
Mindez azért releváns, mert legalább annyira a jelenlegi berendezkezdés alapjait jelenti, mint Orbán személyes varázsa, a FIDESZ politikai húzásai vagy bármi más.
És a rendszernek van igazsága abban, hogy szembe ment a kritikátlan nyugati konszenzussal, és ami a magyar társadalom jelentős részének csalódást okozott.
Na, de akkor ennyi volt? A FIDESZ-nek végig igaza volt? Bullshit.
A rendszerváltás vívmányait ugyanúgy kidobták, mint a fentebb felsoroltakat: szabadsajtótól kezdve a jogállamiságon keresztül a szolidaritásig.
Ezt cserélték le az illiberalizmusra. Pedig ez nem kellene, hogy szükségszerű legyen, ha a bankok megadóztatása, hazai vállalatok segítése etc. a cél. Jó példa erre a szomszéd, Ausztria, aki ugyanúgy megadóztatta a bankokat, de mégsem építették le a jogállamot. Sőt, a FIDESZ a szabadságharc címere alatt totál mást csináltak ahelyett, mint valóban kellett volna: Magyarország függőségeinek okainak kezelése.
Ha a teljes videót is szeretnéd megnézni:
A nemzeti díszletépítés rendszerei , 1. rész: A Nyugat kultusza
Ha van kérdés, ami az egyre aggasztóbb fejlemények láttán szinte mindenkit érdekel, az egyszerűen az: hogy jutottunk idáig?Persze, a politikusok meg az elit mia…