A Daft Punk zenekar közel harminc éven át hozta a celebségfóbiás sztárok szerepét.

Az ellentmondások vonzzák egymást a Daft Punk esetében is

2017 év elején még az első nagylemezük, a Homework megjelenésének 20. évfordulóját ünnepeltük, alig kicsivel négy év elteltével pedig a legendás duó feloszlásáról adhattunk hírt

Daft Punk Marketing
Daft Punk / Fotó: David Black

Amennyire váratlanul érte a rajongókat a 28 éve alapított Daft Punk megszűnése, annyira rájuk jellemző volt a bejelentés módja, írja a The Conversation. A zenekar YouTube-csatornáján tették közzé február 22-én az Epilogue című videót, amelyről aztán kiderült, hogy a hattyúdaluknak szánták. A nyolcperces felvételen egy jelenetet láthatunk az Electroma (2006) című filmből, amelyet az együttes két tagja, Thomas Bangalter és Guy-Manuel de Homem-Christo közösen írt és rendezett. A zenét pedig a 2013-as Random Access Memories című lemezről kölcsönözték hozzá.

Daft Punk - Epilogue

DaftPunk #Epilogue

A feszültséggel és folyamatos várakozással teli sivatagi jelenet csúcspontja, amikor az egyik robot felrobban. A továbbiakban, ahogyan azt a kétértelműséget kedvelő, titokzatos elektronikus duótól várhattuk, semmi konkrét részletet nem osztottak meg a nyilvánossággal.

Fennállásuk közel három évtizedében az együttes a józan észnek látszólag teljesen ellentmondó marketingstratégiát alakított ki. Ennek része volt, hogy a két zenész futurisztikus sisak mögé rejtőzött. Mindeközben pedig zenéjükkel meghódították az egész világot. 

Először csak azért vettek fel különböző maszkokat, mert kényelmetlenül érezték magukat a fotózásokon, egyáltalán nem állt szándékukban ezzel egy tudatos képet közvetíteni magukról. Ez csak azután történt meg, amikor kitalálták az androidos imázsukat, ami elektronikus zenéjükhöz is kiválóan passzolt.

Csak itt, csak most, csak önöknek – meg mindenütt máshol

Bangalter még egy eredettörténettel is előállt, miszerint 1999-ben felrobbant az egyik elektromos zenei kütyüjük, és ennek következtében átváltoztak robotokká. Emellett párhuzamosan futott az a narratíva is, hogy mivel nem hisznek a sztár státuszban, ezért inkább egy mesterségesen kialakított kép mögé bújtak, ahogy egyre híresebbekké váltak. Így lettek az anticeleb hírességek egyik iskolapéldái.

Miközben tehát telt házas stadionokban koncerteztek és Disney-filmekben kameóztak, úgy tettek, mintha megőrizték volna az anonimitásukat. Amikor elutasították a fogyasztói társadalmat, globális reklámkampányokban jelentek meg. A médiával karöltve azt a látszatot keltették, hogy menekülnek a sajtó elől, alig nyilatkoznak, így minden interjújukban az adott sajtótermék elmondhatta magáról, hogy sikerült exkluzív anyagot készíteniük az együttesről. 

Kapcsolódó cikk

Közönségük számára ez a mainstreamellenes hozzáállás még szimpatikusnak is tűnhetett. A Daft Punk marketingje azért lehetett sikeres, mert látszólag látványosan elutasította a fogyasztói társadalom nyilvánvaló és kiábrándító dinamikáit. Ebbe a vonulatba tökéletesen illeszkedik az Epilogue üzenete is, amelyhez nem adtak ki sajtóközleményt. Találóan vetettek tehát véget a Daft Punk nyilvános szerepvállalásának. 

Top sztorik a rovatból

Ez is érdekelhet