A Netflix egy fiktív Sigmund Freud-figura főszereplésével játszódó új sorozatot jelentett be. Az osztrák neurológus és pszichiáter megkerülhetetlen hatású nem csak a tudomány világában, de alakja, nézetei, művei máig hatással vannak különböző művészeti ágakra, és a mindennapi kultúrát is áthatják, formálják.
Ennek kapcsán alábbi rövid összeállításunkban mutatunk néhány filmet és olyan popkulturális tényezőt, amelyeket Freud, a pszichoanalitikus iskola megalapítója ihletett.
Freud, a bűncselekmények megoldója
A Netflix hamarosan műsorra kerülő, nemes egyszerűséggel, Freud címet viselő krimisorozatában a pszichoanalízis atyja egy médiummal és egy zsaruval együtt egy sorozatgyilkos nyomába ered. A történet az 19. század végén, Bécsben játszódik. A képzeletbeli fiatal Freud úttörőnek számító elméletei révén segít megoldani az ügyet. Ma a pszichoanalitikus kriminológia olyan módszer, amellyel a bűnözői magatartást vizsgálják, Freud gondolataiból kiindulva.
Freud, Sherlock Holmes rajongója
Freud egy 1916-os tanulmányában kifejtette, hogy sok bűnözőt a tudatalatti bűntudat hajtja, mikor bűncselekményt követ el, azt remélvén, hogy végül megbüntetik érte. Az egyik leghíresebb páciense, az orosz Szergej Pankejev, ismertebb nevén a Farkasember, visszaemlékezése szerint Freud nagyon figyelmesen olvasta Conan Doyle, Sherlock Holmes megalkotójának írásait. Megírtuk, hogy Robert Downey Jr.-ral érkezik a Sherlock Holmes harmadik része, igaz, sajnos sokat kell még 2020 karácsonyáig aludni.
Veszélyes vágy
Egy 1993-as regény ihlette David Cronenberg kanadai rendezőt Veszélyes vágy című filmje megalkotására. Sigmund Freudot Viggo Mortensen, kollégáját, Carl Jungot Michael Fassbender, míg Sabina Spielreint Keira Knightley játszotta a 2011-es mozis verzióban. Spielrein eredetileg Jung betege volt, aki később úttörő pszichoanalitikus lett.
Jean-Paul Sartre-ot is megihlette
A Freud: a titkos szenvedély című 1962-es amerikai film eredeti forgatókönyvét Jean-Paul Sartre írta. Miután azonban John Huston rendezővel nézeteltérésük támadt, a francia író nem akarta, hogy a neve felkerüljön a stáblistára. Freudot Montgomery Clift formálta meg, míg a neurotikus tünetekkel bíró betegét Susannah York.
Freud és a drogok
Az 1974-es A hétszázalékos megoldás című regényből két évvel később film készült. A hasonló címet viselő mozis alkotásban Freud, Alan Arkin alakításában, igyekszik Sherlock Holmes-t (Robert Duvall) megszabadítani kokain-függőségétől. Maga Sigmund Freud egyébként használt kábítószert, és támogatója volt a drognak.
Az örök szimbólum: a terápiás kanapé
Woody Allen filmjeitől kezdve, a New Yorker karikatúráin át egy pszichoterápiás ülés ábrázolása elképzelhetetlen a kanapé nélkül. Még akkor is, ha a valóságban manapság nem igazán használják a terápiában. Egyik betege, Madane Benvenisti ajándékozott Freudnak egy kanapét, ami ma is látható egykori londoni otthonában, ahová a náci üldözés elől menekült ’38 júniusában. Száműzetése alatt olyan művészek látogatták meg, mint Salvador Dali, Stefan Zweig, Virginia Woolf és H. G. Wells. Sigmund Freud Londonban halt meg 1939-ben, 83 éves korában.
