Zsinórban harmadik éve emelkedik az éhínség szintje, áll az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete legfrissebb jelentésében. A legdurvább növekedést Afrikában és Dél-Amerikában mérték.

Hirdetés

A világon kilenc emberből egyet érint az éhínség. Erre a következtetésre jutott az Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Világszervezet legújabb jelentésében. A növekvő ütemű éhezés hátterében a súlyos aszályok és háborús konfliktusok állnak. Amennyiben ez a tendencia folytatódik, figyelmeztet a szervezet, akkor az emberiség nagyon messze kerül az ENSZ 2030-as célkitűzésétől, vagyis az éhezés felszámolásától.

A jelentés kiemeli, hogy azért néhány előrelépés történt az ügyben. A fejlődési rendellenességek szintje a gyerekeknél például csökkent, és a kizárólag anyatejes táplálás gyakorlata is elterjedtebbé vált Afrikában és Ázsiában. Igaz, Észak-Amerikában ezzel ellentétes elmozdulás figyelhető meg.

Cindy Holleman, az Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Világszervezet szenior közgazdásza szerint az, hogy harmadik éve növekszik az éhínség világszerte, riasztó.

Ez tíz évvel veti veszi az emberiséget az éhezés elleni harcban. Az éhínség folyamatos növekedése különösen Afrikára jellemző. Ugyanez a helyzet Dél-Amerikában, míg Ázsiában stagnálás figyelhető meg. De egyértelműen Afrika az, ami leginkább veszélyeztetett, és itt jellemző a legdrasztikusabb növekedés az éhínség szempontjából.

Pénzt számolnak egy zsák kukorica fölött / Fotó: M. Hutchings / Reuters

Alapvetően három tényezőre vezethető vissza a növekvő tendencia. A háborús konfliktusok egyértelműen az éhezés fokozódásához vezetnek.  A másik ok a gazdaság lassulása egyes afrikai országokban. A harmadik pedig az éghajlati változások és szélsőséges időjárási viszonyok erősödése. Az éhínség alapját képező körülmények között van a szegénység, a jövedelmi egyenlőtlenségek és egyes népcsoportok marginalizálódása.

Az időjárási viszontagságok igen komolyan érintették az afrikai kontinenst az elmúlt évtizedben.

A 2015-ös és 2016-os El Nino Afrika több régiójára is hatással volt, szélsőséges aszályokkal sújtva e területeket. Afrika déli része jó példa erre. Afrika szarvához képest itt kevésbé jellemzőek a háborúskodások, de 2015-től 3 egymást követő évben ez a térség súlyos szárazsággal kellett, hogy szembenézzen. Gabonafélékből komoly hiány keletkezett, 2016-ban 8 millió tonna gabonadeficittel számoltak.

A szakértő szerint egyszerre kell felkészíteni a kitett térségekben élőket a katasztrófák kockázatának csökkentésére és az éghajlati változásokhoz történő alkalmazkodásra.

Hirdetés