A tudomány magasabb szintjein a nők még mindig alulreprezentáltak, ez különösen jellemző a műszaki-és természettudományok területére. Angela Saini Inferior című könyve ennek a jelenségnek ad alátámasztott áttekintést, amelyet gondos kutatás előzött meg. A szerző célja a témát övező sztereotip gondolatok feltérképezése, és tényekkel megerősített válaszok adása.
Science: it’s a girl thing?
Az Európai Bizottság 2012-ben kampányt indított azzal a céllal, hogy több nőt ösztönözzön a kutatói életpálya választására. Európában az egyetemek hallgatóinak több mint fele, a doktori fokozatot szerzőknek pedig 45 százaléka nő, de a pályakezdő kutatóknak már csak egyharmadát teszik ki. Az Európai Bizottság fontosnak tartja, hogy felkeltse a fiatalok érdeklődését a tudomány iránt és ösztönözze a női hallgatókat a tudományos pályafutás elkezdésére és folytatására. A fiatalok általában 13 és 17 éves kor között hoznak a későbbi karrierjük szempontjából fontos döntéseket, ezért a kampány a középiskolás lányokat kívánta megszólítani a “Science: it’s a girl thing” szlogennel.
https://www.youtube.com/watch?v=iuJ1zp-QT8o
A terv időszerű és hiánypótló volt, de az elkészült kampányvideó a probléma teljes félreértését mutatva mintha saját maga ellen dolgozott volna.
Azt, hogy a videóban rövid ruhás, magassarkús lányok kozmetikai termékeket pancsolnak, azzal indokolták, hogy a fiatal lányok megszólításához az ő nyelvüket kell beszélniük.
(Például a rúzzsal írt kampányszlogen -i betűjének helyén egy rúzs látható.)
A nemi erőszak egy olyan háborús fegyver, ami arra épül, hogy a nők testén keresztül lehet hadi győzelmet elérni
Számtalan különböző beszélgetés, bemutató kapott helyet a Margó Fesztivál négy napja alatt, a gyerekprogramoktól kezdve egészen Pető Andrea kötetbemutatójáig. A szerzővel Stumpf András, a Heti Válasz újságírója beszélgetett. A #metoo-kampánynak köszönhetően a szexuális bántalmazásról és a nők elleni erőszakról szóló történetek százai kerültek napvilágra. Színészeket írtak ki sorozatokból, bírójelölteket lehetetlenítettek el a felmerült vádak következtében.
A kozmetikai reklámok esztétikájával dolgozó félresikerült kampányvideó tökéletes kommunikációs esettanulmányként szolgál a jövőre arról, hogyan nem szabad a tudományos világban létező előítéletek ellen tenni.
Tényekkel a meggyőződések ellen
A régóta meggyökerezett sztereotip hiedelmek ellen tényekkel érdemes küzdeni. Ezt tűzte ki célul az angol tudományos újságíró, Angela Saini az Inferior című könyve megírásakor, amelyben cáfolni kívánja azokat az állításokat, amelyek szerint biológiai adottságok állnának a nemek közötti egyenlőség útjában. Angela Saini azt reméli, hogy a könyve erőt ad majd a fiataloknak, hogy vitába szálljanak a tudományosság álcájába bújó szexista sztereotípiákkal. Angela Saini ehhez tényekkel kívánja felfegyverezni őket, könyvét mint fegyvert kívánja a kezükbe adni.
[perfectpullquote align=”left” bordertop=”false” cite=”” link=”” color=”” class=”” size=””]Vannak emberek, akik ragaszkodnak ahhoz, hogy a társadalomban tapasztalható egyenlőtlenségek nemcsak a történelem során tapasztalt hátrányos megkülönböztetésnek tulajdoníthatóak, hanem a biológiailag determináltak – létezik az az elképzelés, hogy egyes genetikai tényezők a férfiakat vagy a nőket alkalmasabbá teszik bizonyos feladatokra[/perfectpullquote]
– mondta Saini a Vice-nak.
Könyvét azért írta meg, hogy bemutassa, ez az álláspont tudományosan nem megalapozott. Fontosnak tartja, hogy megértsük az ezt alátámasztó tudományos tényeket. Angela Saini szerint szükségünk van a tényekre, mint eszközökre, hogy eloszlassuk azokat a téves elképzeléseket, amelyek a tudományon belül és kívül keringenek a nemek közötti különbségekről.
Tudományos igényességgel kell felszólalni
Angela Saini könyvére hamar felfigyelt a tudományos világon belüli nemi egyenlőség egyik fő szószólója, Jessica Alice Feinmann Wade. Wade brit fizikus, az Imperial College London kutatója, aki tudományos munkássága mellett a STEM tudományterületen való nemi egyenlőségért vállal közéleti szerepet. Több száz, női tudósokról szóló Wikipédia-cikk írásával nagymértékben hozzájárult egy kampányhoz.
Célja az volt, hogy neves női akadémikusokról írt cikkek készítése által biztosítsák számukra a megérdemelt ismertséget, és felhívják a fiatal nők figyelmet a női példaképekre, akik az alapvetően maszkulin tudományos közegben értek el kiemelkedő eredményeket.
Wade szerint hiába ölnek rengeteg energiát és pénzt különböző kezdeményezésekre, amik azon dolgoznak, hogy a tudományt közelebb hozzák a lányokhoz, ezek egyike sem bír áttörő erővel. Kudarcuk okának azt tartja, hogy legtöbbjükből hiányzik a tényszerűség, nem dolgoznak tudományos igényességgel. Angela Saini könyve ebben kivételként áll, ezért fontosnak tarja, hogy minél szélesebb körben terjessze.
Dr. Jessica Wade crowdfunding kampányt indított el, hogy minden egyes angliai lányiskola könyvtárába küldjék el a könyv egy példányát. A gyűjtés túlteljesítette a kitűzött célt, ezzel lehetővé téve, hogy az ország minden egyes állami és koedukált iskolájába küldjenek egy-egy, a szerző által dedikált példányt.
[perfectpullquote align=”left” bordertop=”false” cite=”” link=”” color=”” class=”” size=””]Az Inferior bizonyítékokat szolgáltatott számunkra a nők képességeiről folytatott vitákhoz, erőt ad az érdekeink képviseletéhez és az inspirálja a nők tudományos munkásságának elismerése érdekében tett erőfeszítéseinket[/perfectpullquote]
– mondja Wade. A brit fizikus szerint a könyv olvasása az alátámasztott bizonyíték birtoklásának hatalmával ruházza fel olvasóját, aminek segítségével magabiztosan szállhatnak vitába. Azért indította el a crowdfunding kampányt, mivel úgy gondolta, hogy bár valószínűleg a magániskolák megvásárolják majd a könyvtáraik számára, az állami iskolába járókhoz is el kell jutnia a könyvnek.
55 éve nem történt ilyen nővel, fizikai Nobel-díjat kapott a kanadai tudósnő
Arthur Ashkin találta fel, a későbbi fejlesztésekben pedig segített Gerard Mourou és Donna Strickland, aki ezzel a teljesítménnyel a harmadik fizikai Nobel-díjas nő a világon – írja a . 55 évvel ezelőtt Maria Goeppert-Mayer kapta meg a díjat, az atommagok terén elért eredményeiért, előtte pedig a híres fizikusnő, Marie Curie.
Az érettségi és a pályaválasztás közeledtével a lehető legidőszerűbb olvasmány lehet a diákok számára, akik olyan döntéseket fognak hozni a következő években, amik az egész karrierjükre hatással lesz majd.
Nem is vagyunk olyan különbözőek?
A legfontosabb üzenet, amit Angela Saini és Dr. Jessica Wade remélnek az olvasókhoz eljuttatni, hogy tudományosan semmi sem utal arra, a nemek közötti egyenlőség ne lenne lehetséges, a mindennapokban úgy, mind a tudományos életben egyaránt.
[perfectpullquote align=”left” bordertop=”false” cite=”” link=”” color=”” class=”” size=””]Nem vagyunk olyan különbözőek, mint ahogy a társadalmunkban tapasztalható egyenlőtlenségek sugallják. Még most is vannak olyan emberek, akik azt mondják, hogy nem lehet a nemek közötti egyenlőségre törekedni, mert sosem fogjuk azt elérni biológiai okokból. Például sokan azt gondolják, hogy nagy pszichológiai, kognitív különbség található férfiak és a nők között a térlátás, a matematikai vagy verbális készségek terén. Valójában ez a különbség elenyésző, a standard eltérés egy töredéke[/perfectpullquote]
– mondja Saini, majd hozzátette, pszichológiailag a nemek közötti különbségek nem elegendőek ahhoz, hogy indokként lehessen őket használni a mai társadalmunkban látott egyenlőtlenségekért.”
Afgán nőknek már nem is olyan nehéz az egyenjogúságot belénk kódolni
Az IT az a szféra, ahol még Jeanne D’Arc sem feltétlen vezetett volna győztes háborúkat, de elérkezett a pillanat, amikor bárki felvértezheti magát a html, js, css, java, python adta fegyverzetével vagy épp a páncéljával. Ilyenek például az afgán nők.
A könyv megírása során folytatott kutatás teljesen megváltoztatta azt, ahogy látja önmagát. Sőt, megsemmisítette saját tudatalatti sztereotípiáit a nőkről. A tudomány ereje arra késztette, hogy másképp nézze a világot. Ugyan csodálja Charles Darwin munkásságát, de felhívja a figyelmet arra, hogy a társadalomban betöltött szerepekből és az azáltal elért eredményekből tévesen vezetett le biológiai tényként állításokat a nők intellektuális alsóbbrendűségéről.
[perfectpullquote align=”left” bordertop=”false” cite=”” link=”” color=”” class=”” size=””]Még a legjobb tudósok is beleeshetnek ebbe a csapdába, hogy megvizsgálják a körülöttük lévő világot, és azt gondolják, hogy a természet miatt van mindegy úgy, ahogy van[/perfectpullquote]
– mondja Angela Saini. Ugyanakkor rámutat arra, hogy tévedés lenne azt gondolni, hogy míg a 19. századi tudósok elfogultak voltak, a 21. században jobb lenne a helyzet. Ezért nem csak a tudományt, hanem a tudósokat is vizsgálat alá veszi. “Sokan – különösen a tudósok – a tudományt tökéletesen objektívnek és racionálisnak tekintik. De azokat a kérdéseket, amelyeket a kutatók feltesznek, és a válaszokat, amelyeket ezekre adnak, nagymértékben befolyásolják előfeltételezéseik. A tudomány nem fog javulni, hacsak meg nem értjük, hogy mindannyiunknak vannak előítéletei, és ezek az előítéletek befolyásolják a kutatásokat is” – teszi hozzá.
„Nem hiszem, hogy bárki is előítéletekkel születne”
Saini következő könyvének témája a fajok és tudomány kapcsolatának vizsgálata lesz.
[perfectpullquote align=”left” bordertop=”false” cite=”” link=”” color=”” class=”” size=””]A fajok tudományos szerepének kutatását még több tabu övezi. Azonban a faji előítéletek vizsgálata a tudományos életben hasonló témákat világít meg, mint az Inferioré[/perfectpullquote]
– mondja Angela Saini. Annak ellenére, hogy a tudományban világosan dokumentálható a szexizmus és a rasszizmus, pozitívan látja a jövőt. “Ha időben érjük el a fiatalokat, óriási változásokat tudunk elérni. Nem hiszem, hogy bárki is előítéletekkel születne. Optimista vagyok” – zárja a beszélgetést a szerző.
A cikk nagyban támaszkodik a Vice-on megjelent írásra.
