Közép-európai művészként vagy tervezőként nagyon nehéz betörni a nyugat-európai piacra. Jakab Luca és a Londonban megalapított ArtConscious célja megoldást kínálni a problémára. Miért lehet érdekelt a nyugati vásárló a közép-kelet-európai piac elérésében? Milyen hatása van az online művészeti piac fejlődésének az offline piacra? Ilyen és ehhez hasonló kérdésekre kerestük a választ.

Hirdetés

ContextUs: A személyes kötődésen túl miért a magyar és közép-kelet-európai művészeti piacra koncentrál a projekt?

A személyes kötődés nem igazán játszott szerepet a régió választásában. Lassan hat éve élek Londonban. Mióta elkezdtem az online műtárgykereskedelemmel foglalkozni, csodálattal figyelem, hogy külföldön milyen rendszerezett, aprólékos statisztikák készülnek a globális műtárgypiac és az online műtárgykereskedelem legújabb trendjeiről.

Ezzel szemben a közép-kelet-európai régióról nehéz hasonló statisztikákat és felméréseket találni. Az érintett terület nincs képviselve a nemzetközi piacon.

Az átlag nyugati műkedvelőhöz nem jutnak el az egyedi, magas minőségű, ugyanakkor egy angol vagy amerikai vásárló számára megfizethető produktumok.

Ezen szeretnénk változtatni, és idővel más, hasonló piaci régiókat is lefedni. Az a célunk, hogy a közép-kelet-európai tehetségeket képviseljük a világ felé. Ehhez olyan mesterséges intelligenciával működő weboldalt és mobilapplikációt fejlesztünk, amely felveszi a versenyt a legnagyobb online művészeti piacterekkel.

Jakab Luca, az ArtConscious alapító-ügyvezetője: “Az a célunk, hogy a közép-kelet-európai tehetségeket képviseljük a világ felé” / Fotó: Jakab Máté

ContextUs: A helyi műtárgyvásárlók miért lehetnek érdekeltek magyar és közép-kelet-európai műtárgyak vásárlásában?

Ez a kérdés gyakran felmerül, és magában foglalja a problémakört, amelyre a projekt megoldást kínál.

A felvetés mögött a térségre jellemző, szerény hitrendszer áll: miért érdekelne bárkit a mi elhagyatott és elmaradott régiónk, annak művészete vagy legújabb design trendjei?

A válaszom az, hogy a nyugati vásárlónak nem elsődleges szempont, hogy a tárgy magyar, szlovén vagy cseh tervező munkája. Számára az a fontos, hogy stílusában a megszokottól eltérő kínálatot kap, ugyanakkor hasonló vagy jobb minőséget, elérhető áron.

2017-2018-ban több cikk jelent meg a témában (Vogue, Dazed, Financial Times, New York Times, stb.), amelyek kiemelik a régió sajátos stílusát. Ez egyrészt köszönhető a történelmi háttérnek, másrészt a művészek mögött álló fogyasztói kultúra és anyagi támogatás hiányának, amely feltételek az Egyesült Államokban és az Egyesült Királyságban adottak. Frissebb, egyedibb stílus kerül a nemzetközi piacra. A New York Times egy tavalyi cikke úgy fogalmaz, hogy Kelet-Európa a „new fashion hub”.

ContextUs: Magyarországon a rendszeres műtárgyvásárlók köre borzasztóan szűk. Milyen a helyzet az Egyesült Királyságban?

Az Egyesült Királyság műtárgypiaca jelenleg az egyik legnagyobb és legbefolyásosabb a világon – az Egyesült Államok és Kína mellett. Európában az angol műtárgypiac a legerősebb, nagyrészt a Londonban lezajló tranzakcióknak köszönhetően. Műtárgy alatt sokféle tárgyra gondolhatunk, az antiktól a kortársig, az egyedi design bútoron át a luxus ékszerekig. Aki ilyen jellegű tárgyakkal szeretne kereskedni, jó helyen jár Londonban.

Jakab Luca: “Miért érdekelne bárkit a mi elhagyatott és elmaradott régiónk?” / Fotó: Absolut Reklám

A legnagyobb piaci elemzők többek között azt vizsgálták az elmúlt években, hogy ki az a vevőkör, aki műtárgyat vásárol, illetve ezt szűkítve kik vásárolnak online és mik a legfőbb trendek. Elmondható, hogy az egyik legnagyobb célközönség – mi is erre a csoportra koncentrálunk – már évek óta az Y generáció, másnéven a Millenials. Kialakulóban van az a fiatal vásárlóréteg, amelyet már Magyarországon is ismerünk valamennyire. Harmincas, kreatív, stílusos környezetre és életmódra vágyó, tanult, világlátott, nyelveket beszélő emberek, akik vásárolnak design és művészeti termékeket.

A másik erős vásárlóréteg a baby boom generáció, a hatvanas-hetvenesek, akik olyan gyönyörű és különleges tárgyakkal szeretnék körbe venni magukat, melyek értéket képviselnek. Az Egyesült Királyságban nagy számban vannak jelen a professzionális műgyűjtők, a műkereskedők és a kreatív iparágakban dolgozók, akik befektetésként tekintenek egy-egy megvásárolt tárgyra.

ContextUs: Az Egyesült Királyságban élve hogy látod, miben más az ottani fiatal művészek érvényesülési helyzete?

Magyarországhoz képest rengeteg ösztöndíj és kiállítási lehetőség adódik Angliában, elsősorban Londonban. Az állam nagymértékben támogatja a művészeti képzést és komolyan veszi a kreatív iparágak finanszírozását.

Régen felismerték, hogy a gazdasági nagyhatalmi státusz elérésének egyik feltétele a kreatív, önálló gondolkodásra képes társadalom.

 A kreatív munkahelyek száma is ezt igazolja. Ugyanakkor az érvényesülés nehéz. A posztszovjet országokban azért nehéz művészként érvényesülni, mert nincs elég lehetőség. Londonban az okoz gondot, hogy egy külföldi alkotónak kevésbé átláthatók a különböző alapítványok, iskolák és egyéb lehetőségek. Emellett nagyon erős a nemzetközi konkurencia. Mindenki Londonba megy szerencsét próbálni, így kitűnőnek kell lenni ahhoz, hogy tudj érvényesülni. Ezzel együtt úgy látom, hogy aki komolyan veszi a művészi vagy tervezői hivatását, és tud élni a 21. század digitális eszközeivel, előbb vagy utóbb megtalálja a helyét.

ContextUs: Ha jól értem, egyfajta online kereskedelmi galériaként kívántok működni. Ki végzi a kurátori munkát?

Az ArtConscious inkább egy online piactér, mert partnereink között egyaránt szeretnénk művészeti galériákat és nagyobb design, illetve divat brandeket látni. Nem csak egyedi alkotókkal szeretnénk dolgozni, ezért célunk a közvetítői szerep vállalása. Feladatunk a vásárlók és a cégek felé való kommunikálás, az oldalunkon árult termékek promotálása. A kurátori munkát egy nemzetközi csapat fogja végezni – ez most alakul. Jelenleg hozzám érkeznek a jelentkezések, emellett én látom el a művészeti igazgató szerepkörét.

Jakab Luca: “Feladatunk a vásárlók és a cégek felé való kommunikálás, az oldalunkon árult termékek promotálása” / Fotó: Jakab Máté

ContextUs: Milyen kritériumok alapján kerülhetnek be az alkotók?

Nehéz megfogalmazni a konkrét elvárásokat. Amit látni szeretnénk: minőségi, egyedi tervezésű termékeket és műtárgyakat, olyan művészek és tervezők munkáit, akik hivatásszerűen alkotnak. Szemben például az Etsy nevű weboldallal, az ArtConscious oldalára nem töltheti fel bárki a munkáit. Azt szeretnénk bemutatni a nemzetközi közönségnek, hogy a régióban működő galériák, művészek, egyetemet végzett divattervezők és designerek milyen termékeket állítanak elő.

ContextUs: Ki szabja meg az árakat?

Az árakat a partnereink szabják meg. Függ attól, hogy egyedi tervezőről, művészről, vagy nagyobb design márkáról, galériáról van-e szó. Különböző termék-csomagokon dolgozunk a partnereink részére, így mindenki számára megfizethető lehet az oldal használata. Az árakkal kapcsolatos részleteket hamarosan publikáljuk az átmeneti weboldalunkon.

ContextUs: Később terveztek az offline térben is megjelenni, például galériát nyitni?

Nem célunk galériát nyitni, de arra van lehetőségünk, hogy pop-up eseményeket szervezzünk és különböző vásárokon jelenjünk meg. A fő tevékenységünk alapvetően az online kereskedelem, emellett elsősorban az angol vásárlókkal és cégekkel való kapcsolatfelvétel. Arra fókuszálunk, hogy évente újítsuk az online eladási stratégiákat. Pár éven belül többek között online aukciókkal és műtárgykölcsönzéssel is fogunk foglalkozni.

ContextUs: A film- és zeneipar esetében az online elérhetőség hatalmas visszaesést eredményezett az offline piac számára. Mit gondolsz, ez a veszély fennáll a műkereskedelem esetében is?

A statisztikák szerint az elmúlt 10-15 évben – mióta megjelentek az első online galériák és piacterek – az online piac fejlődése egyértelműen jó hatással volt a galériák és műkereskedők működésére.

A legutóbbi, 2017-es art marketriportok azt mutatják, hogy azok a legsikeresebbek, akik élnek mind az online, mind az offline eladási lehetőségekkel.

A műtárgypiac nagyon misztikus és átláthatatlan, részben ennek köszönhető, hogy ilyen későn digitalizálódott. Jellegéből adódóan mindig lesz igény a személyes kapcsolatokra.

Jakab Luca: “A műtárgypiac nagyon misztikus és átláthatatlan” / Fotó: Absolut Reklám

ContextUs: A magyar művészeti szcénának hatalmas problémája, hogy nehéz bevonni a laikus nézőt a művészeti életbe. Az online művészeti tér fejlődése megoldást jelenthet erre a problémára?

Mindenképpen. Kiemelt feladatunknak tekintjük a felhasználókat művészeti eseményeken való részvételre bátorítani, szeretnénk minél több ezt segítő szolgáltatást beépíteni az oldalba.

Célunk könnyen megtalálhatóvá tenni számukra az aktuális eseményeket, üzleteket.

Emellett online katalógusokkal és kiállításokkal segítjük azokat, akik személyesen nem érik el az eseményt.

ContextUs: Vannak már konkrét intézmények vagy művészek, akikkel biztosan együtt fogtok működni?

Jelenleg több informális tárgyalás zajlik a potenciális partnerekkel, akiket egyelőre nem szeretnék megnevezni. Az biztos, hogy a Londoni Magyar Kulturális Intézet biztosít helyet a novemberi launch partinknak. Szeretettel várunk mindenkit, aki kíváncsi a projektre, a részletek hamarosan elérhetőek lesznek a weboldalunkon és a közösségi média felületeinken.

CV

Jakab Luca hat éve él és dolgozik az Egyesült Királyságban. Korábban Magyarországon végzett Vallásbölcselet és filozófia alapszakot, majd mesterképzést kezdett a Moholy-Nagy Művészeti Egyetemen. Tanulmányait Londonban Kulturális Menedzsement mesterszakon és a Google digitális marketing kurzusán fejezte be. Magyarországon kulturális programszervezőként dolgozott a Mika Tivadar Mulató és a Gozsdu Manó Klub alkalmazásában, valamint a NextArt Galéria gyakornoka volt. Angliában és Spanyolországban a kulturális szcénában helyezkedett el. Később Londonban megalapította az ArtSmart Contemporary-t, jelenleg a szintén londoni ArtConscious alapítója és ügyvezetője.

#facebook | #instagram

Hirdetés