Jansson Stegner nőalakjai átírják a nemi szerepeket

Jansson Stegner festményeiről visszaköszönő erős, megnyúlt és eltúlzott arányú nők mintha felcserélték volna a két nem szerepét, miközben elnézve őket az önazonosságról és az erőről elmélkedhetünk.

A manierista kortárs

A Santa Barbara-i művész két fő forrásból merít ihletet saját képeihez: a női aktok világából és a portréfestészetből. Felfedezhetjük bennük El Greco szürrealizmusát és további manierista festők technikáját is, és ezekből tevődik össze egyedi stílusa. A másik inspirációja a mai sportolók izmos teste és mentális ereje, amely a megerőltető kihívások teljesítéséhez szükséges.

Rally, 2020 / Fotó: Jansson Stegner

Stegner minden festményen keresztül nyíltan szembeszáll a szexualitás és a szépség normáival. Például, ha megnézzük a Rally (2020) című képet, amelyen két röplabdázó lány szerepel, Gustav Courbet The Wrestlers (1853) című, a Szépművészeti Múzeumban található festménye is eszünkbe juthat. De Stegner festészete inkább a genderkérdésre és az erőre fókuszál: ez egyébként az egész sorozatának lényege is.

A test feletti uralom

Az Archer (2020) és az Eagle Hunter (2020) esetében is hasonló megközelítést alkalmaz: a nőket olyan testtartásban és tevékenységek közben ábrázolja, amely a hagyományok szerint a férfiak előjoga volt. Ezek a képek ismét a test feletti uralom felszabadító érzéséről szólnak.

Meghalt Jack Youngerman, az egyik legismertebb amerikai absztrakt festő

Jack Youngerman, a háború utáni első absztrakt művész 93 éves korában elhunyt, írja a The Art Newspaper . A The New York Times szerint, aki először közölte a hírt, esés után fellépett komplikáció okozta a halálát. Youngerman 1926-ban született Missouriban, és az Észak-Carolina Egyetemen mindössze egy évig tanult képzőművészetet, majd 1944-ben besorozták a haditengerészethez.

Stegner a művészettörténeti műfajok egybegyúrásával fedezi fel azokat a jelentős történelmi eseményeket, amelyek megváltoztatták a nemi szerepeket. Fruit Stand (2020) a csendélet és egy munkásnő időtlen ábrázolása, amely J. Howard Miller 1943-ban készült közismert poszterének, a 2. világháborús „Megcsináljuk!” szlogennek állít emléket.

[perfectpullquote align=”left” bordertop=”false” cite=”” link=”” color=”” class=”” size=””]Úgy gondolom, hogy a képeim a portrék ellentéte. Nem a valóságot tükrözik vissza, hanem azt sugallják, hogy milyennek kéne lennie a valóságnak[/perfectpullquote]

– magyarázza a művész. Jansson Stegner mai képei remélhetőleg elgondolkodtatnak bennünket a konvenciókról és az előítéletekről azzal kapcsolatban, hogy a nőket milyen gyakran a nemi szerepeiken keresztül ábrázoljuk. Azáltal, hogy a férfiak ábrázolásánál megszokott a művészi eszközeit alkalmazza, Stegner eloszlatja azt a berögződést, hogy a nőket mindig túlszexualizált módon kell láttatni. A kortárs amerikai képzőművészről a Creative Boom írása New York-i kiállítása apropóján emlékezett meg.

A szerk. ajánlása

Címlapról

A hónap legnépszerűbb cikkei

Top sztorik a rovatból