Karinthy Ferenc, akinek ifjú kora a menekülésé volt

„A maga gyereke és az én gyerekem veri a mi gyerekünket” – jellemezte kaotikus családi életét a zseniális író atyja. A perpatvar szenvedő alanya a legkisebb Karinthy-fiú, Ferenc volt.

Karinthy Ferenc ifjúkora a szülői indíttatástól való menekülésről szólt

Cini-cini muzsika – csúfolták a pityergő kisfiút, így az apa első házasságából érkező Karinthy Gábor és az új feleség, Böhm Arankával a családba került Kertész Tamás féltestvér áldozatára egy életre ráragadt a Cini becenév. Egyébként is hatalmas útravalóval és teherrel kellett megküzdenie: egy közismert és közszeretetnek örvendő atya, a zseniális író és humorista, Karinthy Frigyes árnyékával, nevével, fizimiskájával – sőt, azonos monogramjával. Ebbe a családba érkezett a száz éve, 1921. június másodikán született Karinthy Ferencírja az MTVA Archívum.

Ifjú kora a menekülésé volt – minél messzebb a szülői indíttatástól. Belevetette magát a sportba: tehetséges, de nem kiemelkedő vízilabdázó vált belőle. A negyvenes években az FTC vízilabdacsapatának hátvédje, sportvezetőként pedig 1960-tól tíz évig az FTC úszó- és vízilabda-szakosztályának elnöke. Olasz szakos bölcsészként a jövevényszavak nyomába eredt, a nyelvészeti értekezések világába merült. Ehhez később sem lett hűtlen, nyelvi tárcáit a Nyelvelés című kötetébe gyűjtötte egybe.

karinthy ferenc cini iro portre
A Karinthy-vér szerencsére nem vált vízzé: Cini kortárs író-költő barátaival, ugratásaival gyakorta megidézte a legendás Karinthy-Kosztolányi-Somlyó Zoltán trió bohém világát / Fotó: Hunyady József / Fortepan

A második világháború vége új korszakot nyitott Karinthy Ferenc életében. Túlélve a világégést, kórházi bujkálást, anyja halálát lassan fel kellett nőnie. Sok évvel legendás apja halála után már nem volt annyira fenyegető a zseni árnyéka sem. Sorsa, öröksége elől nem térhetett ki. Erős írói ambíciója, és a letagadhatatlan fizikai hasonlósága egy életen át védjegye maradt.

Erős családtörténeti háttérrel és életrajzi megalapozottsággal írt

Jöttek a kisregények, novellák, drámák – alapvetően erős családtörténeti háttérrel, életrajzi megalapozottsággal. Erről tanúskodik a Szellemidézés és a Budapesti tavasz vagy a bölcsészmúltra kacsintó Kentaur című műve. A Budapesti tavaszból 1955-ben Máriássy Félix forgatott filmet Gábor Miklóssal, Gordon Zsuzsával.

karinthy ferenc iro
Az Annát alakító Törőcsik Mari és Kozák András színészek Karinthy Ferenc író társaságában, az Ezer év című tévéfilm felvételén / Fotó: Fotó: Keleti Éva / MTI

A Karinthy-vér szerencsére nem vált vízzé: Cini kortárs író-költő barátaival, ugratásaival gyakorta megidézte a legendás KarinthyKosztolányiSomlyó Zoltán trió bohém világát.

Máig eleven a telefonbetyárságra építő Bösendorfer című kétszemélyes tragikomédiája. Lágymányos és Leányfalu szerelmeseként – színházi, dramaturgi munkái mellett – bejárta az egész világot. Élményeit több útleíráskötetben adta közre Karinthy Ferenc.

Bárhol jól tudta érezni magát: az uszoda partjától a presszóig és könyvtárig, a Dunakanyartól – az itteni alkotóházának falán neves vendégei aláírásaival – Floridáig, vagy egy közép-olasz kisvárosig. A Baumgarten-jutalom, a József Attila- és a Kossuth-díj mellett a humorban jelentőset alkotóknak járó, s apjáról elnevezett Karinthy-gyűrűt is megkapta. Fia, Karinthy Márton rendező, színházalapító direktor folytatta a családi örökséget.

Kapcsolódó cikk
Megosztás itt: twitter
Megosztás itt: facebook
Megosztás itt: email

Ez is érdekelhet

Top sztorik a rovatból