Karinthy Ferenc ifjúkora a szülői indíttatástól való menekülésről szólt
Cini-cini muzsika – csúfolták a pityergő kisfiút, így az apa első házasságából érkező Karinthy Gábor és az új feleség, Böhm Arankával a családba került Kertész Tamás féltestvér áldozatára egy életre ráragadt a Cini becenév. Egyébként is hatalmas útravalóval és teherrel kellett megküzdenie: egy közismert és közszeretetnek örvendő atya, a zseniális író és humorista, Karinthy Frigyes árnyékával, nevével, fizimiskájával – sőt, azonos monogramjával. Ebbe a családba érkezett a száz éve, 1921. június másodikán született Karinthy Ferenc – írja az MTVA Archívum.
Ifjú kora a menekülésé volt – minél messzebb a szülői indíttatástól. Belevetette magát a sportba: tehetséges, de nem kiemelkedő vízilabdázó vált belőle. A negyvenes években az FTC vízilabdacsapatának hátvédje, sportvezetőként pedig 1960-tól tíz évig az FTC úszó- és vízilabda-szakosztályának elnöke. Olasz szakos bölcsészként a jövevényszavak nyomába eredt, a nyelvészeti értekezések világába merült. Ehhez később sem lett hűtlen, nyelvi tárcáit a Nyelvelés című kötetébe gyűjtötte egybe.
A második világháború vége új korszakot nyitott Karinthy Ferenc életében. Túlélve a világégést, kórházi bujkálást, anyja halálát lassan fel kellett nőnie. Sok évvel legendás apja halála után már nem volt annyira fenyegető a zseni árnyéka sem. Sorsa, öröksége elől nem térhetett ki. Erős írói ambíciója, és a letagadhatatlan fizikai hasonlósága egy életen át védjegye maradt.
Erős családtörténeti háttérrel és életrajzi megalapozottsággal írt
Jöttek a kisregények, novellák, drámák – alapvetően erős családtörténeti háttérrel, életrajzi megalapozottsággal. Erről tanúskodik a Szellemidézés és a Budapesti tavasz vagy a bölcsészmúltra kacsintó Kentaur című műve. A Budapesti tavaszból 1955-ben Máriássy Félix forgatott filmet Gábor Miklóssal, Gordon Zsuzsával.
A Karinthy-vér szerencsére nem vált vízzé: Cini kortárs író-költő barátaival, ugratásaival gyakorta megidézte a legendás Karinthy–Kosztolányi–Somlyó Zoltán trió bohém világát.
Máig eleven a telefonbetyárságra építő Bösendorfer című kétszemélyes tragikomédiája. Lágymányos és Leányfalu szerelmeseként – színházi, dramaturgi munkái mellett – bejárta az egész világot. Élményeit több útleíráskötetben adta közre Karinthy Ferenc.
Bárhol jól tudta érezni magát: az uszoda partjától a presszóig és könyvtárig, a Dunakanyartól – az itteni alkotóházának falán neves vendégei aláírásaival – Floridáig, vagy egy közép-olasz kisvárosig. A Baumgarten-jutalom, a József Attila- és a Kossuth-díj mellett a humorban jelentőset alkotóknak járó, s apjáról elnevezett Karinthy-gyűrűt is megkapta. Fia, Karinthy Márton rendező, színházalapító direktor folytatta a családi örökséget.
Fény derül József Attila titkaira Kosztolányi fiának visszaemlékezéseiből
Kosztolányi Ádám, Kosztolányi Dezső fia számos visszaemlékezést írt. József Attiláról is közölt többet. Annyira pontos volt a memóriája, hogy még arra is emlékezett, édesapja milyen szakaszokat és sorokat tartott fontosnak József Attila Medvetánc című kötetében.
