Hamarosan érkeznek a téli hónapok; a vastag bakancs, a fenyőillat, a forralt bor és a mézes nyalánkságok időszaka. Nincs is ideálisabb éra számunkra, amikor megejthetnénk egy hangulatos randevút Budapest valamelyik kávézójában. Kivételesen azonban most nem a barátokat, a családtagokat vagy a párunkat hívjuk megy egy forró italra, hanem az irodalom nagyjait. Felkutattuk fővárosunk leghangulatosabb irodalmi kávéházait, hogy kortyoljunk egyet a tehetséges és örökéletű betűvetőink világából.
Hadik, a Bartók ereklyéje
A Hadik kávéházat több mint száz éve alapították, 1906-ban. Igazi ereklye ez a Bartók Béla úton. Eredetileg a közelben található Hadik Laktanyáról nevezték el, a keresetet is az ott élő tisztektől várták.
Népszerűségre azonban csak később tett szert, amikor többek között olyan neves alakok fordultak meg a kávéházban, mint Karinthy Frigyes és felesége, Böhm Aranka.
Igazi alkotókört vonzottak ide, hiszen megjelent a színen Kosztolányi Dezső, Déry Tibor és Rejtő Jenő is.
Megszűnik a kortárs irodalom legfontosabb helyszíne, a Hadik Irodalmi Szalon
Budapest egyik leglátogatottabb irodalmi műhelyét 2010-ben alapította Juhász Anna irodalmár és Bonta Gáspár építész, azért, hogy folytassa a Hadik kávéház kulturális örökségét. Kilenc év alatt több mint száz estet tartottak, fellépett – többek között – Esterházy Péter, Lator László, Sárközi Mátyás, Spiró György, Kányádi Sándor, Juhász Ferenc, Cserhalmi György, Szőnyi Zsuzsa, Konok Tamás, Závada Péter, Simon Márton, Grecsó Krisztián.
Sokuk arcképe még ma is elbújik a Hadik falán terpeszkedő tapétán. Látogatásunk során tehát érdemes megfigyelni ezt is, különben nem is sejtenénk, hogy a már jól ismert alkotók titkon velünk együtt szürcsölik a forró italokat. A Hadik Kávéházhoz tartozik a Szatyor bár is, ami az előbbivel ellentétben egy bohókásabb közeg. Érdekes adalék, hogy az anno még a Hadik pincehelyiségében levő bár nevét Karinthytól kapta, mivel az író első látogatása során egy szatyorhoz hasonlította a gyékénnyel borított falú sörözőt.
Ott Anna, a Hadik művészeti vezetője: “Szerettem volna szembemenni azzal a sztereotípiával, hogy a művész elérhetetlen” – Interjú
Nem, de 11-12 éves korom óta írok naplót. Amúgy újságíróként végeztem, az Origo és a Heti Válasz is közölte cikkeimet, amik inkább csak könyvkritikák és -ajánlók voltak. Még fél évvel ezelőtt a WMN-nek és a Könyvesblog nak is írtam szintén ebben a műfajban, de mindig is nehéz volt, görcsöltem rajta, és soha nem úgy sikerült, ahogy szerettem volna.
A Hadik és a Szatyor vezetősége és konyhája is ugyanaz, így a kínálatban nem, a hangulatban annál inkább eltérnek. Elképesztően finom fogások találhatók a meg-megújuló étlapjukon, én azonban mégis a bőséges és abszolút pénztárcabarát itallapra hívnám fel a figyelmet. Többek között olyan különlegesnek számító, máshol nehezen felfedezhető kávékat fogyaszthatunk, mint a Wiener Melange, Franziskaner vagy Patrón Presso Martini. A Karinthyról elnevezett sütemény pedig tökéletes kiegészítő a tejes csodák mellé.
Kelet, ahol a könyvek gazdát cserélnek
Nem a Hadik az egyetlen gyöngyszem a Bartók Bélán. A Kelet Kávézó a könyv csere-bere tökéletes budapesti helyszíne, hiszen a falakat beborító könyvespolcokról bármit leemelhetünk és haza vihetünk, ha viszünk cserébe valami más olvasnivalót. Ha ehhez az “üzleteléshez” nincs is kedvünk, mindenképp érdemes a polcokról leemelni pár példányt legalább egy kávé erejéig.
Kelet Kávézó a Bartók Béla úton – ContextUs
Egy hely, ahol isteni kávé vár. Egy kávézó, ahol szabad a könyvcsere. Egy galéria, ahol bőven van hely a tanulásra. Egy tér, ahol elmerülhetsz magadban. Erre, a Keleti kultúrára mindannyian vágyunk, nemde? A Kelet Kávézó és Galériában mindezt megleled. Interjúm során már nem először jártam a Kelet Kávézó és Galériában, nagyjából két éve fedeztem fel.
És ha már a kávé is szóba jött: a Kelet kávézóba mindenképp érdemes több látogatást is tervezni, hiszen egy alkalom nem elég ahhoz, hogy végigkóstoljuk a forró italok bőséges és ritka választékát. A tea-fanatikusok a legkülönlegesebb ízvilágú teafüvekből válogathatnak, elsősorban a Flying Bird márkájúakat ajánlom, de a török alma és fodormenta is megér egy misét.
A koffeinfüggőknek pedig mindenképp érdemes megízlelnie a filter és dzsezve kávéjukat. Ezutóbbi egy török különlegesség, amit eddig sehol máshol nem sikerült fellelnem Budapest kávézóiban.
A hangulat és az italkülönlegességek meglehetősen otthonos atmoszférát teremtenek. Ha szeretnénk ellátogatni a Keletre, mindenképp érdemes asztalt foglalnunk, népszerűsége révén igen zsúfolt hely. A Kelet lesz feltehetőleg a legalkalmasabb randihelyszín a keleti irodalmi egyik nagy alkotójával, Dosztojevszkij-vel, így semmiképp sem érdemes otthon hagyni a A Karamazov testvérek kötetünket.
Centrál, az irodalom hanyag eleganciája
A Centrál Kávéház már a belváros szívében, a Ferenciek és az Egyetem tér között áll büszkén. Elegánsabb helyről van szó, ahol még egy egyszerű capuccinóra is borsosabb összeget kell rászánnunk. A hely eleganciája és atmoszférája azonban mindenképp kárpótol, az itt eltöltött idő egy különleges, egyedi alkalom emlékeként éghet belénk.
A Centrál Kávéháznak szintén nagy múltja van, Kiss József, Ady Endre és Karinthy Frigyes is előszeretettel szürcsölgette itt a délutáni feketét. Itt alapították az irodalmi életet hosszú évekig meghatározó Nyugat folyóiratot is. Az irodalom nagyjainak fényképe és eredeti kéziratai még mai napig felfedezhetőek a kávéház falain.
A legenda szerint Karinthy itt érezte először az agydaganatának első tüneteit, kávézás és írogatás közben ugyanis furcsa mozdony fütyüléshez fogható hallucinácója volt. Később kiderült, hogy ez egy komoly egy tünete, amit később többé-kevésbé sikeresen orvosoltak is.
Egy másik anekdota szerint Karinthy a Centrálban állapította meg a “vicc sebességét” is. A Hadikban elmondott a felszolgálónak egy humoros történetet, majd átsétált a Centrálba, és mire odaért, az ottani pincér adta tovább Karinthynek az író viccét. A Hadikból való távozástól egészen a Centrálba való megérkezésig és rendelésig számított idő lett tehát a vicc sebességének képlete.
A Centrál azonban nemcsak ilyen anekdotákban hanem ízletes kávékban is bővelkedik. Elsősorban a kakaós capuccinót ajánlom, ami mindenképp felér egy ízvilágban tett utazással. A desszertpult előtt eltelt időt vagy a bőség zavara keltette hezitálás sebességét pedig éppúgy érdemes lenne egyszer lemérni, mint Karinthy viccénének gyorsaságát.
Száz év Ady nélkül – Ady Endre emlékére irodalmi-zenei sorozattal tisztelegnek a költő előtt
A január 25-i programban 15 órától Szeretném, ha szeretnének címmel összeállítás hangzik el Ady Endre verseiből és publicisztikájából az Ady Versmondó Szalon tagjainak előadásában. Közreműködik a Váci utcai Ének-Zenei Általános Iskola kamarakórusa Diósi Ágnes vezényletével, köszöntőt mond Wohlmuth István kulturális tanácsnok, a sorozat fővédnöke – közölte a programsorozatot szerkesztő Havas Judit előadóművész, irodalomtörténész az MTI-vel.
Mivel itt nincsenek előre kihelyezett könyvek, vigyük magunkkal Ady Vér és arany kötetét, hiszen mindenképp érdemes ejteni egy táncot a költő verssoraival az elegáns környezetben.
Magvető, a kultúra táptalaja
A Magvető kiadó Dohány utcai újhullámos kávézója Budapest egyik leghangulatosabb “kulturális központja”. A letisztult, skandináv dizájnban megálmodott üzlet könyvesbolt és eseményhelyszín, de emellett bármikor betérhetünk egy feketére is.
A Magvető Café mindenképp hiánypótlónak tekinthető, hiszen nem csak a kultúra egyes részeire redukálja a programlehetőségeket, hanem annak számtalan szegmensét lefedő eseménysorozatokat kínál számunkra.
A slam poetry és irodalmi beszélgetések mellett, helyet adnak színházi daraboknak, színházi neveléssel kapcsolatos előadásoknak, de nem maradhatnak ki a sorból a zeneestek sem. Tulajdonképp itt bárki megtalálhatja az ízlését leginkább kielégítő programlehetőséget.
Ám a Magvető nemcsak a változatos kulturális események táptalaja, hanem a kiadványok mennyországa is. Ugyan itt nincs lehetőségünk könyvcserére, de a falakat beborító polcokról bármikor leemelhetünk egy-egy kötetet, hogy elmélyedjünk azokban a kávénk vagy süteményünk mellett. Ha pedig esetleg bele is szeretünk, meg is vehetjük és haza is vihetjük a kiszemelt kötetet.
21. századi Pilvax: a Magvető Kiadó irodalmi kávézót nyit
Nem kell senkinek sem bemutatnunk, hogy a 19. században milyen ismert szerzők jártak a Pilvax kávézóba. A Pilvax elődjét Privorsky Ferenc kávés alapította Café Renaissance néven az akkori Úri utcában (Herrengasse, ma: Petőfi Sándor utca) 1838-ban. Nevét későbbi tulajdonosáról, Pilvax (eredetileg Pillwax) Károlyról kapta, aki az 1840-es években működtette a kávéházat a pesti belvárosban.
A kávéház stílusához és értékeihez pedig tökéletesen passzol a Magvető Kiadó által nemrég piacra dobott Krasznahorkai László Mindig Homérosznak című kötete, ami az irodalmi hős meneküléstörténetét meséli el képekkel és zenével. A kultúrának pont annyi ága egyesül az oldalakon, mint a Magvető Café adta programlehetőségekben is. A kávézó polcain pedig biztosan megtaláljuk a kiadványt.
Bookline, az irodalom örökzöld oldala
Tavaly márciusban nyílt meg a Bookline webáruház újhullámos kávézója a Móricz Zsigmond körtéren, a Bookline Móricz kávézó. A többi irodalmi kávézó közt az egyik legfiatalabb csemetének mondható.
A Magvető Kávézóhoz hasonlóan itt is lehetőségünk van könyvek vásárlására, illetve étel- és italfogyasztásra is. A kávénkat humoros, irodalommal kapcsolatos feliratú bögrékből kortyolhatjuk.
Ugyan itt nincs lehetőségünk programlátogatásra, mégis a leghangulatosabb és otthonosabb sarok, ahol elbújhatunk a körtér zajos forgataga elől. A hely enteriőrje, a skandináv stílusa, illetve a zöld-fa dekoráció pedig még a téli időszakokban is üdítő közegként szolgál.
A Bookline kávézójában elsősorban az irodalom örökzöldjeiben, kortárs kötetekben és nemrég kiadott kiadványokban merülhetünk el.
Ha ugyan a Magvető Caféhoz nagyon hasonló funkciója van is, hangulatilag mégis teljesen más. Míg a Magvető szerzők és olvasók találkozóhelye, addig a Bookline kávézó inkább egy biztos közvetítő az alkotók és művészet-fanatikusok között.
Hofi és Hrabal szerelemgyerekének monológját Bödőcs Tibor jegyezte le – Meg se kínáltak – Kritika
Bödőcs Tibor első könyve, az Addig se iszik hatalmas sikerrel debütált: 2017-ben több mint nyolcvanezer eladott példányban kelt el és Libri-közönségdíjat nyert. meg se kínáltak, bödőcs tibor meg se kínáltak, bödőcs új könyve, bödőcs tibor könyv, meg se kínáltak kritika, bödőcs könyv kritika
És ha mindez nem lenne elég: ideális randevúhelyszín Bődöccsel, akinek legújabb kötetéhez (Meg se kínáltak) a Bookline Kávézóban is hozzájuthatunk.
