Olvasom Ott Anna, a Hadik művészeti vezetője: "Szerettem volna szembemenni...

Ott Anna, a Hadik művészeti vezetője: “Szerettem volna szembemenni azzal a sztereotípiával, hogy a művész elérhetetlen”

Promóció

Ott Anna, fiatal kora ellenére, óriási bölcsességgel beszél az irodalomról, a művészetekről. A Hadik Irodalmi Brunch megálmodójaként, fontosnak tartja, hogy az irodalom minél több emberhez eljusson. Beszélgetésünk során, akulturkampf mellett az idei programsorozat, és a vendégek névsora is szóba került.

Promóció
- Advertisement -

ContextUs: Az interjúidban rengeteget beszélsz irodalomról, költészetről, ezeknek a szeretetéről. Te szoktál írni?

Nem, de 11-12 éves korom óta írok naplót.  Amúgy újságíróként végeztem, az Origo és a Heti Válasz is közölte cikkeimet, amik inkább csak könyvkritikák és -ajánlók voltak. Még fél évvel ezelőtt a WMN-nek és a Könyvesblognak is írtam szintén ebben a műfajban, de mindig is nehéz volt, görcsöltem rajta, és soha nem úgy sikerült, ahogy szerettem volna. Prózához pedig nincs fantáziám, az én életem meg kit érdekel. Szóval ez kimaradt az életemből. Így pedig, hogy írókkal dolgozom, még inkább bátortalan vagyok.

ContextUs: Művészeti vezetőként mennyire érzed nehéznek, hogy az irodalom üzleti részével foglalkozol?

Az első években nehéz volt. Amikor először kerültem olyan helyzetbe, hogy egy általam nagyon tisztelt művésszel kellett dolgoznom, akinek a kötete nagy hatással volt rám, majd alkudoznom kellett vele honoráriumról, az nem volt egyszerű. Aztán nyilván rájöttem, hogy az irodalom, amit szenvedélyesen olvasok, az másnak a munkája, a munkáért pedig természetesen fizetés jár.

Az a feladatom, hogy lehetőséget teremtsek az alkotóknak arra, hogy minél szélesebb körben eljusson a nevük, a munkájuk. Erre inkább büszke vagyok, minthogy nehézséget jelentsen.

Abban egyre biztosabb vagyok, hogy minden alkotó ember és „megrendelő” közé szükség van egy harmadik félre, aki a szervezést és a pénzügyeket a kezében tartja, mert ez nem a művész feladata. A MOME-n idén szerzem meg a mesterdiplomámat művészetmenedzsmentből, a szakdolgozatomat irodalommenedzsmentből fogom írni. Ennek kapcsán már elkezdtük a közös munkát Simon Márton, költővel, de hogy mi fog ebből kisülni az még a jövő zenéje. Azt gondolom, előnyös, ha egyre többen vagyunk a szakmában, akik ehhez hasonló teendőkkel foglalkoznak.

Ott Anna, a Hadik művészeti vezetője: “Abban egyre biztosabb vagyok, hogy minden alkotó ember és „megrendelő” közé szükség van egy harmadik félre” / Fotó: Kiss Panni

ContextUs: A Hadik nem olyan régen kapott új külsőt, új designt. Úgy tudom, az volt az oka, hogy nem volt elég fiatalos. Ha ez kimaradt volna, és csak a programokra építetek, ugyanennyire sikeres lenne most a hely?

Elég sokáig halogattuk a teljes belső átalakítást, nagyon féltünk tőle, mégiscsak a város egyik nagy múltú irodalmi kávéházát kellett átalakítanunk úgy, hogy az mindenki számára szerethető és könnyen értelmezhető legyen, de megtartsa azt a hagyományát, amire olyan büszkék vagyunk. Az első program, ami már az új koncepció alapján jött létre, a Vadászszezon nevű Slam Poetry Bajnokság volt, amit két jó barátommal, Simon Mártonnal és Závada Péterrel hoztunk létre.

Imádtam, hogy nyakig tetovált srácok az ország számos pontjáról múzeumi környezetben szétverték a helyet a szövegeikkel.

Szerettük volna megteremteni azt a helyet, ami a Hadik az 1920-as években volt, de teljesen a mai korszellemhez igazítva, ahol lehet dolgozni, lehet kulturális életet élni, de a család is szívesen eszi itt a húslevest vasárnaponként. Az elmúlt két év igazolja, hogy ez sikerült, meg tudtuk tartani a régi törzsközönségünket, miközben rengeteg új vendég szokott hozzánk.

ContextUs: Se a Szatyor Bár, se a Hadik nem mondható átlagos kávéháznak, ez viszont folyamatos újítást kíván tőletek. Honnan inspirálódsz?

Amikor a Hadik átalakítását terveztük, és a belső teret és az új arculatot kellett megálmodni, sokat jártunk külföldre. A csapatból mindenki fotózott Amszterdamban, Londonban, Franciaországban olyan helyeket, ahol jól érzi magát és ami hasonlít az elképzelt új Hadikra. A művészeti programok szervezéséhez pedig nem inspiráció szükséges, hanem figyelem. Sokat kell színházba, moziba, kiállításokra, koncertekre járni és tisztában lenni azzal, hogyan alakul a művészeti élet a következő pár hónapban a városban.

De ha inspiráció, akkor Szentendre. Ott nőttem fel, máig minden héten eltöltök ott pár napot, ami mindig kikapcsol és fel is tölt egyben. A legközelebbi barátaim között is sokan művészek vagy a kreatív iparban dolgoznak, így minden egyes baráti beszélgetéssel és összejövetellel kölcsönösen inspiráljuk egymást.

Ott Anna: “Sokat kell színházba, moziba, kiállításokra, koncertekre járni” / Fotó: Kiss Panni

ContextUs: Volt bármilyen negatív tapasztalatotok a változást követően?

A Hadik kommunikációjáért is én vagyok a felelős, hozzám fut be az összes vélemény, amit az emberek az interneten rólunk írnak és sajnos sokaknak nem tetszett, hogy hozzányúltunk a belső térhez. Az emberek sokkal előbb írják meg a negatívumot, de nálunk az az elvárás, hogy minden véleményre reagálnunk kell. Így derült ki számos esetben, hogy akik a negatív véleményeket írták sem az átalakítás előtt, sem azután nem voltak még vendégeink, csak azt látták a távolból, hogy hozzányúltunk valamihez, aminek nagyon nagy múltja van. Miután sokkal nagyobb réteg számára vált otthonosabbá a Hadik az új designnak köszönhetően, még többen lépnek kapcsolatba az irodalommal, és nekem ez a fontos.

Ősztől újraindul a Hadik Brunch – művészetet reggelire! programsorozat

A Hadik fénykora után 2010-ben nyitott ki újra, majd 2016 óta teljesen átalakítva, új belső térrel és új programokkal várja vendégeit. A Hadik küldetése, hogy fejet hajtva a múlt előtt folytassa az irodalmi hagyományt, ám nem szeretne megfeledkezni azokról a kortárs művészekről, akik máig a törzsvendégeket képzik.

ContextUs: A fővárosban rengeteg művészeti programra van lehetőség. Hogyan jött a Hadik Irodalmi Brunch ötlete?

Egyfelől a legjobb beszélgetések, akár a családdal, akár a barátokkal, nekem mindig evés-ivás közben történtek. Az étkezőasztal mellett mindig ki tudnak alakulni konstruktív viták és mély, fontos beszélgetések.

Ezen felül szerettem volna szembemenni azzal a sztereotípiával, hogy a művészetek elérhetetlenek, sokszor érthetetlenek és egy pódiumon kinyilatkoztatva zajlanak. 

Már az a tény, hogy a művészekkel lehet reggelizni, ráadásul a Hadik séfje az ő kedvenc fogásaikat készíti el, az egész programot sokkal játékosabbá, közvetlenebbé teszi. A másik egy üzleti szempont volt. A Hadik és a Szatyor egy étterem, a forgalmunk is ebből van, amikor pedig művészeti programok vannak egyáltalán nincs bevételünk. A Brunch mind a két szempontot kielégíti.

ContextUs: Mi alapján választjátok ki a vendégeket?

4 és fél év után először ezt a szezont kezdem úgy, hogy megvan minden program decemberig. Az alapján válogattam, hogy melyik hónapban milyen kötet jelenik meg, milyen filmet mutatnak be, melyik az egyik legsikeresebb színházi előadás vagy melyik téma aktuális éppen. Így lesz a Hadik Brunch vendége Vecsei H. Miklós és Grecsó Krisztián A Pál utcai fiúk, októberben Nemes Jeles László az új filmje kapcsán. Simon Mártonnak pedig a napokban jelent meg az új kötete, így evidens volt, hogy őt is meg „kell hívni”. (nevet) Régóta érdekel a képzőművészet, de mindig féltem tőle egy kicsit, ezért decemberben ezt a témát fogjuk körbejárni. Barabás Zsófi festőművész mellé meghívtuk a galeristáját, Faur Zsófit, Oltai Katát, aki kurátor és nagyon szeretnék egy gyűjtőt is bevonni a beszélgetésbe. 

ContextUs: Maga a program a kötetlen beszélgetés jegyében zajlik. Ettől függetlenül, vannak előre megírt kérdéseid?

Örülök, ha kötetlen beszélgetésnek hat, ez is a cél, de természetesen minden kérdésemet megírom előre. (nevet) A kérdések sorrendjét is feltüntetem magamnak, és azt is, hogy honnan hová akarok eljutni a beszélgetés során. Persze sok esetben eltérek ettől, nem erőltetek semmit a színpadon. De az, hogy megírom a kérdéseket, biztonságot ad.

Ott Anna: “A magyar irodalomnak mindig lesz nyilvánossága” / Fotó: Kiss Panni

ContextUs: A közönséget mennyire vonjátok be a programok szervezésébe, ha egyáltalán bevonjátok őket?

Szerettem volna többször, hogy a közönség szavazza meg, hogy ki legyen a következő programunk vendége. De be kellett látnom, hogy sokkal bonyolultabb az egyeztetés egy művésszel, főleg egy sikeres művésszel annál, mint hogy utolsó pillanatra hagyjuk a szervezést. A vendégeinknek, akik részt vesznek a programokon van lehetőségük kérdezni a meghívottaktól.

ContextUs: Ha Budapesten azt mondod, Hadik, szinte mindenki tudja, miről van szó, ami több szempontból is előny. Ez jelent számodra bármiféle nyomást?

Nagy felelősség, igen. Mindig azt szoktam mondani, hogy ha nyitnék egy irodalmi kávéházat valahol a városban, alapvetően nem működne, hiszen A sikerünkhöz hozzátartozik a Hadik múltja: valóban ezek között a falak között töltötte mindennapjait Karinthy, Kosztolányi, Móricz és még sokan mások a Nyugatos generációból.

Ezt a múltat ápolni kell és tovább örökíteni, ami felételez egy színvonalat, amit minden nap meg kell tudnunk ugrani. 

Nyomás semmiféleképpen nincs, viszont elvárás annál inkább, ami ösztönöz. Nem csak a saját programjainkra kell figyelnünk, de azt is megszűrjük, hogy milyen rendezvényt fogadjuk be.

ContextUs: A művészet befogadása szubjektív, így megosztja az emberek véleményét. Jelenleg ebben kiemelt szerepe van a kortárs irodalomnak. A most zajló kulturkampf szerinted milyen hatással van a hazai irodalomra?

A hazai irodalomra valószínűleg semmilyen hatással nem lesz, mert bármilyen kultúrharc is indul be intézményi vagy politikai szinten, az írók és költők remélhetőleg ugyanúgy írják majd tovább műveiket. Persze egyáltalán nem mindegy, hogy milyen ellenszélben teszik ezt. De a magyar irodalomnak mindig lesz nyilvánossága, ezt mutatja az irodalomtörténet is. Ha a piaci szabályokat nem lehetetlenítik el, akkor a kiadók ugyanúgy ki fogják adni a könyveket, a kereskedők eladják őket, az olvasók pedig elolvassák azokat. Így minden könyv megtalálja a olvasóját.

Ott Anna: “A feladatunk, hogy közönséget szervezzünk a kortárs művészeknek” / Fotó: Kiss Panni

ContextUs: A Hadik igen fontos állomása a kortárs irodalomnak. Terveztek közös beszélgetést a kulturkampfban érintett felekkel?

A Hadikban nem kulturkampfos logika mentén szervezzük a programokat. A feladatunk, hogy közönséget szervezzünk a kortárs művészeknek, erre koncentrálunk.

ContextUs: Egy korábbi interjúdban említed, hogy a kortárs íróknak nagyon fontos szerepük van a társadalomban, hiszen az adott korszakra reflektálnak. A mostani kulturkampf kapcsán elhangzott, hogy Esterházyt úgymond az elit emelte fel, és nincs helye a kánonban. Te mit gondolsz erről?

Azt gondolom, hogy érdemes elolvasni a Harmonia Caelestist, a Javított kiadást, a Bevezetést, az Esti Kornélt, Márk-változatot vagy bármit EP-től, és akkor ez a kérdés fel sem merülne.

CV

Ott Anna 1989-ben született Budapesten, Szentendrén nőtt fel. A gimnáziumban olasz osztályba járt, ezután a Pázmány Péter Katolikus Egyetemre felvételizett. 2013-ban szerzett diplomát kommunikáció és médiatudomány szakirányon. Publikálni kezdett a Heti Válasz könyvrovatában, majd gyakornok lett az Origo könyvrovatában, a Kötve-fűzvében. 2014 márciusától dolgozik a Hadikban, először mint kulturális programszervező, majd 2016-tól a hely művészeti vezetője lett. 2017. óta a MOME design- és művészetmenedzsment mesterszak hallgatója, ahol irodalommenedzsmentből írja idén a szakdolgozatát. A Margó Irodalmi Fesztiválon a Margó Extra című műsort vezeti. 
Promóció
Promóció
Promóció

legnépszerűbbek

A WHO üzeni: ezeket tartsd be, hogy ne kapd el a koronavírust

Az ENSZ Egészségügyi Világszervezete (WHO) ajánlásokat tett közzé, milyen szabályokat érdemes betartani a megelőzés gyanánt, valamint mik a koronavírus tünetei.

Az olasz nővér megmutatta, milyen káros hatásai vannak a koronavírusnak

Egy olaszországi nővér a koronavírus frontvonalából posztolt.

Így teszi tönkre a tüdőt a koronavírus

A felvételek az egyik olyan kínai páciens tüdejéről készültek, aki még tavaly decemberben hunyt el Kínában.
Promóció

a szerk. ajánlása

Andy Warhol cipőillusztrátorként kezdte – Érdekességek a pop-art atyjáról

Andy Warhol a XX. század egyik legmeghatározóbb művésze volt.

Laczkovich Borbála, a Banksy-kiállítás kurátora: „A felszín mögött egy komplex és ellentmondásos képet kapunk”

Laczkovich Borbála, a Godot Kortárs Művészeti Intézet kurátora segítségével tisztába tesszük, mit is jelent egy Banksy-mű hitelessége, jogos-e a művész szellemiségére hivatkozni a kiállítás ellen, miközben jópár műhelytitokra és felszín alatti sztorira is fény derül.

Saiid: „Ugyanaz a vonat, csak lecsatoltak egy pár vagont”

A lényeg, hogy az „élet szörfdeszkáján” sodródni és ride-olni is ugyanolyan jó lehet!

ez is érdekeltéged
<3