Ligeti Miklós, akinek hasonló sors jutott osztályrészül, mint akiről híres szobrát mintázta

Ligeti Miklós legnevezetesebb alkotását, a Városligetben látható Névtelen jegyzőt mindenki ismeri, de a szobrász nevét csak kevesen, pedig 1907-ben közösen állította ki műveit Auguste Rodinnel Párizsban.

Minden anyaggal virtuóz módjára bánt

Ligeti Miklós százötven esztendeje, 1871. május 19-én született Pesten. Tanulmányait szobrászként Mátrai Lajos Györgynél és Stróbl Alajosnál kezdte, majd Bécsben és Münchenben folytatta. 1893 és 1895 között Párizsban, a Julien Akadémián volt festészeti ösztöndíjas. Munkásságára meghatározó hatást gyakorolt Auguste Rodin művészete, akivel 1907-ben közösen állított ki Párizsban – írja az MTVA Archívum.

Minden anyaggal virtuóz módjára bánt, követ és márványt is ördöngösen faragott, a bronzöntésnek és a kerámiának is avatott mestere volt. A Szerelem című zsánerszobrához kiválasztott egy hatalmas márványtömböt, majd minden előzetes vázlat nélkül kifaragta a szobrot. 1904-ben a Müncheni nemzetközi képzőművészeti szemlén kis Aranyérmet kapott érte, de ugyanebben az évben a St. Louis-i Világkiállításon már nagy Aranyéremmel jutalmazták.

ligeti miklos szobrasz auguste rodin
Ligeti Miklós keze munkája a városligeti Anonymus-szobor és a Rudolf trónörököst ábrázoló szobor is / Fotó: Móra András / Fortepan

A városligeti Anonymus-szobrot (1903) kilenc másik szoborral egyetemben I. Ferenc József adományozta a nemzetnek. Anonymus (feltehetően III.) Béla király névtelen jegyzője (Bele Regis Notarius) volt, aki magát csak P. dictus magisternek (P. mesternek) nevezte krónikájában. Kilétéről ma sem tudunk többet, alakját homály övezi, képi ábrázolás nem maradt fenn róla. Ligeti szerzetesi ruhában, a fejére kámzsát húzva, bronzból mintázta meg a rejtélyes krónikást.

Rudolf trónörököst ábrázoló szobra a főherceget vadászruhában, puskával a vállán, egy sziklatömb tetején állva jeleníti meg. 1908-ban a király jelenlétében avatták fel. A bronzból készült szobor sok viszontagságos év után ma újra ott áll a Városligetben. A rendszerváltás előtt állították fel ismét, de egy ideig még – szégyenlősen – csak vadásznak nevezték.

Ligeti Miklós szobrainak hányattatott sorsa volt

Hasonlóképpen hányattatott sorsa volt Erzsébet királyné másfélszeres életnagyságú, carrarai márványból faragott szobrának, amelyet 1907-ben avattak fel. Az ötvenes évek elején a Lenin–Sztálin-emlékműnek adta át a helyét a szegedi Stefánia sétányon. Előbb a városháza udvarán, majd a vármúzeum kertjében várta sorsának jobbra fordulását, 1997-ben került vissza eredeti helyére.

Ligeti Miklós az I. világháború után is számos emlékművet készített. 1935-ben a Horváth kertben állították fel Déryné szobrát, amely a színésznőt korhű ruhában, gitárral a kezében örökíti meg. Az alkotás a II. világháborúban megsérült, elbontották. 2010-ben az I. kerületi önkormányzat ismét felállíttatta a szobor hű másolatát, Polgár Botond alkotását.

1937-ben Horthy Miklós kormányzó jelenlétében avatták fel a Lovas tüzérek hősi emlékművét a budapesti Palota téren (ma Dózsa György tér). A csaknem 20 méter hosszú emlékmű tábori ágyút vontató három pár lovat ábrázolt, a tüzérek a bal oldali lovakon ültek. A szoborcsoport mögé épített kőfalon pedig egy lövegeket ábrázoló dombormű volt látható. (1961 óta a Dózsa-emlékmű, Kiss István eredetileg a Városligetbe szánt alkotása áll a helyén.)

Ligeti Miklós 1933-tól 1944-ben bekövetkezett haláláig látta el az Iparművészeti Társulat elnöki teendőit. A húszas években művészi kerámiákat készítő gyára volt. Hagyatékából állandó kiállítás nyílt Balatonlellén, a Szerelem vagy Csók című kútszobra a tóparti kisváros egyik büszkesége.

Kapcsolódó cikk
Megosztás itt: twitter
Megosztás itt: facebook
Megosztás itt: email

Ez is érdekelhet

Top sztorik a rovatból