No persze nem azokat, amelyeket mi, átlagemberek, egy álláslehetőség kedvéért írunk. Hanem azokat, amelyeket sikeres, ismert emberek, szépírók, sportolók, zenészek, történelmi személyek írnak, felidézve az életüket, tetteiket, karrierjüket, pályafutásukat. Ezek az irodalmi jellegű életrajzok, visszaemlékezések, naplók, memoárok.
A korrajz
A műfajt rengetegen szeretik, hiszen több rétegű olvasmányélményt képes nyújtani. Egyrészről, ha igényesen van megírva, akkor irodalmi értéket ad. Ez a szépírók visszaemlékezéseinél nem is lehet kérdés, hiszen a maguk megszokott stílusában egyszerre kapunk izgalmas szövegtextúrát és korrajzot is. Ha beleolvasunk Agatha Cristie önéletrajzi regényébe, látni fogjuk, hogy legalább olyan izgalmasan írta meg az élettörténetét, mint ahogyan világhírű regényeit is.
Ahogy Agatha Christie kötetében is, úgy jellemzően az életrajzi művek mindegyikében remek korrajzot kaphatunk az adott időszakról. Visszarepülhetünk általuk az időben, vagy beleláthatunk egy olyan világba, amelybe másként biztosan nem nyerhetnénk bepillantást. Ez a kötet is, sok más, számos izgalmas életrajzi könyvvel együtt megtalálható a Mai-Könyv.hu-nál.
A lélektan
A másik jelentős tényező, ami miatt az olvasók kedvelhetik ezt a műfajt, az már egy kicsit pszichológiai jellegű. Szinte mindenkiben ott a kíváncsiság, hogy hogyan lesz valakiből sikeres ember, hogyan tudja a munkájában, hivatásában elérni azt, ami kiemeli őt a tömegből. Ezek a könyvek pedig általában ezt a motívumot is szépen levezetik. Megtudhatjuk belőlük, hogy hogyan vált a szerző azzá, ami miatt most a visszaemlékezéseit olvassuk. Honnan indultak, milyen körülmények közül érkeztek, mi motiválta őket? Honnan merítettek erőt akkor is, amikor esetleg már úgy érezhették, hogy mindent elértek, amiről egy átlagember csak álmodhat?
Tulajdonképpen a főszereplő teljes lélektanával, mintáival és működési mechanizmusaival ismerkedhetünk meg olyan mélységben, ahová a könyv megírása előtt valószínűleg csak nagyon kevesen láthattak.
A jellemző műfajok
Az életrajz az irodalom egyik legrégebbi műfaja, hiszen már az ókorból is ismerünk ilyen írásokat. Mint minden műfajnak, ennek is különböző ágait ismerjük.
Amikor a híres személy saját maga veti papírra a visszaemlékezéseit, azt szerzői életrajznak nevezik. Ezen belül írhatja ezt regényes formában vagy visszaemlékezésként is.
A memoár vagy emlékirat ugyanúgy a szépirodalom része, és a szerző önmagáról, tetteiről, másokkal való kapcsolatairól és a közéletről számol be benne, természetesen a saját szemüvegén keresztül. Abban különbözik az életrajztól, hogy elsősorban a közélet eseményeire koncentrál.
A napló az emlékiratnál egy sokkal személyesebb, intimebb műfaj. Míg a memoár jellemzően az utókor számára készül, addig a napló belső szükségletből fakad, és magánjellegű feljegyzéseket tartalmaz. Éppen ezért általában mindig csak a szerző halála után kerül kiadásra.
