Meghalt Kő Pál Kossuth-díjas szobrász, a nemzet művésze

Contextus

Contextus

Életének 80. évében elhunyt Kő Pál Kossuth-díjas szobrász, a nemzet művésze – tudatta fia, Kő Boldizsár hétfőn Facebook-oldalán. A Munkácsy- és Prima Primissima-díjjal is kitüntetett művész néhány nappal 79. születésnapja után, hétfőre virradóra halt meg családja körében.

Saját halottjának tekinti az MMA

Kő Pál egyszerre volt a szobrászművészetben újító és több ezer éves kézműves hagyományok virtuóz folytatója – méltatta a művészt az MTI-hez eljuttatott közleményében a Magyar Művészeti Akadémia (MMA). Kőt az MMA saját halottjának tekinti.

Mint a közleményben írják, a szobrászművész a ’80-as évektől tudatosan kereste azokat a feladatokat, amelyekben újraállíthatta az országvigyázó képmásokat. Szondi György drégelypalánki kőszarkofágja – fekvő páncélosvitéz-portréval a tetején – 16-17. századi magyar síremlékeket idéz. A jórészt eltűnt középkori magyar szobrászat szellemében faragta meg Géza fejedelem és István király veszprémi kő domborművét és a vatikáni magyar kápolnában a három, Magyarországon is működött szent kőreliefjét.

A Gellérthegyen található Szent István szobor

Királyszobrai közül kiemelkedik Károly Róbert gyöngyösi oszlopszobra és III. Béla közöttünk járó, méltóságos bronzalakja Baján. Egyik legismertebb műve az I. kerületi Szent György téren található kolduskapu.

[perfectpullquote align=”left” bordertop=”false” cite=”” link=”” color=”” class=”” size=””]A Szent István szobor elkészítésekor, ami a Gellérthegyen, a Szikla-kápolna előtt található, legalább 8 ember dolgozott nekem, és így is több mint egy évig tartott. Ritkán beszél arról az ember, hogy mennyien segítenek. Ha viszont leülsz, és elkezded összeírni azokat, akik egy kicsit is, de hozzájárulnak a sikerhez, akkor sok nevet össze tudsz szedni[/perfectpullquote]

– mondta a Hevesi Hírportálnak 2016-ban, 75. születésnapján arra a kérdésre, mely munkája igényelte a legtöbb időt.

1961-ben vette fel új nevét

Kő Pál szobrászművész, egyetemi tanár Perespusztán született 1941. június 2-án. Édesanyja után Pataki Lajosnak anyakönyvezték, de az iskolába már édesapja vezetéknevével, Maczky Levente Lajosként iratkozott be. A Kő Pál nevet 1961-ben vette fel.

A Magyar Képzőművészeti Főiskolát 1968-ban végezte el, mestere Somogyi József volt. 1955-ben a jászszentandrási katolikus templomba stációképeket készített. 1963 óta volt kiállító művész. 1978 óta tanított a Képzőművészeti Főiskolán (2000 óta Magyar Képzőművészeti Egyetem), 1991-től egyetemi tanár volt, majd 1992-1996 között rektorhelyettes. 2009 óta volt az egyetem professor emeritusa.

Kő Pál Munkácsy- és Kossuth-díjas szobrászművész áll alkotása, az 1973-ban készült Ünnep című szobra előtt a hevesi szociális otthon udvarán 2012-ben / Fotó: Komka Péter / MTI

Míves kisplasztikákkal indult szobrászatának az a gazdag vonulata, amelynek legfőbb jellemzője egyfajta ízes, érzékeny, néha groteszkbe hajló, kézműves szürrealizmus. Figurái a falusi gyerekkorból hozott különös meséit idézik. Már korai szobrain jókedvű, pop-artos ötletek csillantak meg: Krisztus-arcú, hársfa Utcaseprőjére piros csíkos mellényt festett, diófa Kossuthját sujtásos filcmentébe öltöztette, tollas posztókalappal szépen faragott fején, így lett belőle kicsit groteszk, népmesebeli “Kossuth apánk” – idézik fel a közleményben.

Sajátos, kézműves szürrealizmusát 1976-ban átemelte első nagyobb köztéri munkájába: a mohácsi Történelmi Emlékhely hatalmas, festett, fém- és csontberakásokkal díszített fa sírjeleibe, amelyek a mai napig egyedülállónak számítanak a magyar emlékműszobrászatban.

Amszterdamban és Dortmundban is bemutatták műveit

A faragott, festett, berakásos, szürrealisztikus munkák folytatása 1977-ben az Ady-pályázat Magyar Messiása: a sárgaréz rácsba beletört gyöngyös tollú csodamadár, a budapesti Fórum Hotelben Krúdy sosemvolt álom-Budapestjének hatalmas, színes fa domborműve és a bécsi Bankház kétméteres kakastáltoson lovagló tündérfiúja.

Meghalt Scherer József Ferenczy Noémi-díjas formatervező

” Scherer József sokoldalú, sokféle műfajban és területen – tervezőként, képzőművészként, oktatóként és szakíróként – egyaránt jelentős alkotó volt. Pályája során számos szakmai és oktatói reformterv megvalósítója volt, bő másfél évtizedig pedig a világ egyik leghíresebb autógyára, a Mercedes Benz tervezési és tervezőnevelési munkájában vett részt” – olvasható az MMA méltatásában.

Az életmű párhuzamos vonulata a királyok, szentek, hősök köztéri kő és bronz szoborsora. Magyarország és a Kárpát-medence számos városában volt kiállítása, műveit bemutatták Amszterdamban és Dortmundban is, 2001-ben pedig Párizsban életmű-kiállítása nyílt.

Munkásságát élete során számos díjjal jutalmazták, 1975-ben Munkácsy Mihály-díjjal ismerték el, 2001-ben Kossuth-díjat kapott az anyag és szellem hatalmas feszítőerőiről tanúskodó szobrászi tevékenységéért, a köztéri szobrászat megújításáért, az ősi és a modern sajátos, eredeti ötvözéséért, nemzetközileg is elismert, kimagasló értékű művészi munkásságáért. 2014 óta volt a Nemzet Művésze cím kitüntetettje.

Kő Pál és tanítványai

Kő Pál, a Magyar Művészeti Akadémia tagja Balatonfüreden, a Vaszary Villában állított ki tanítványaival közösen, 2012. szeptember 7-től 2013. január 1-ig. A szo…

Kő Pál 1995-2011 között tagja volt az MMA társadalmi szervezetnek, majd 2011-ben a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja lett. Az MMA támogatásával 2013-ban jelent meg Wehner Tibor róla szóló monográfiája, amely mintegy száz képtáblával illusztrálva dolgozza fel az életmű főbb műcsoportjait.

Ismert művei

Kő Pálnak számtalan köztéri alkotása ismert: Lakodalom (Budapest, 1966), Mikszáth Kálmán (Balatonföldvár, 1970, Szécsény, 1972), Az öreg halász (1970), Kislány arany fülbevalóval (1971), Utcaseprő (1971), Ünnep (Óföldeák, 1972, Heves, 1974), József Attila (Salgótarján, 1972), Chagall és én (1972), I. István (1973), Posztókabátos Kossuth (1973), Boronás (Levelek, 1974), Anyám könyvei (1975), 29 sírjel (Mohács, 1976), Magyar Messiás (1976), Mohácsi emlékpark emlékművei (1976), Páva (1977), Móricz Zsigmond (Nyíregyháza, 1977), 3 kődombormű (Vatikán, 1980), Hunyadi János (Jánoshalma, 1980), Zöldszemű lány (Budapest, 1981), Károly Róbert (Gyöngyös, Texas, 1983), Kőrösi Csoma Sándor (Dardzsiling, 1983), Kakasos fiú (Bécs, 1984), Szárnyas lovak (Budapest, 1985), III. Béla (Baja, 1986), Sinka István (Vésztő, 1987), István király és Géza fejedelem (Veszprém, 1988), Alapító (Zánka, 1988), Szondi (Drégelypalánk, 1989), Korpusz (Ajnácskő, 1990), Kölcsey Ferenc (Budapest, Sződemeter, 1990), Podmaniczky Frigyes-emlék (Budapest, 1991), Táncosnő (Budapest, 1992), Kossuth Lajos (Szolnok, Nagypalád, 1993), Menyasszony (Parádfürdő, 1994), Ráday-síremlék (Farkasrét, 1995), emlékmű (Szajol, 1996), Professzorok Tornya (Budapest, 1997), Léda, Diana (1998), Bach (Sárospatak, 1999), Grősz József (Kalocsa, 2000), Szent István-szobor (Gellért-hegy, 2001), Magyar tudomány hajója (Budapest, 2003), Szent András vértanú (Jászszentandrás, 2006), Egressy Béni (Mezőcsát, 2008), Antall emlékmű (Balatonfüred, 2008), Ratkó József szobra (Nagykálló, 2014).

Kezdőlap > Design > BRÉKING > Nézem>Képzőművészet > Nézem > Meghalt Kő Pál Kossuth-díjas szobrász, a nemzet művésze
Megosztás itt: twitter
Megosztás itt: facebook
Megosztás itt: pinterest

A szerk. ajánlása

A hónap legnépszerűbb cikkei

Top sztorik a rovatból