Tanár, képzőművész, fotós, tíz éve él és alkot az USA-ban. Schumy Kolossal beszélgettünk a floridai képzőművészeti életről, projektekről, tanításról, fotózásról és a jövőbeli terveiről.
ContextUs.hu: Először is hadd kérdezzem meg, hogy kerül egy magyar képzőművész Floridába?
Az év nagy része ködös és hideg Magyarországon, a politikai éghajlat ugyanakkor túlságosan is forró. Gondoltam, egy kis éghajlatváltozás jót tesz. Grafikusként keresem a kenyerem már 25 éve. Adódott egy munkalehetőség a szakmámban és elfogadtam. Nem terveztem az itt maradást, de végül itt ragadtam, és jól döntöttem.
ContextUs.hu: Jelenleg a Forth Lauderdale-i Egyetemen tanít képzőművészetet. Miben más a kinti művészet oktatás mint a hazai?
Egész pontosan a Broward College Állami Egyetem, és a Fort Lauderdale Art Institute Magánegyetem alkalmazásában állok. Amit így évek után észrevettem, hogy sok energiát fektetnek abba, hogy a művész később képes legyen megélni abból, amit tanult. Ne csak diplomákat gyártsanak, hanem sikeres művészeket. A digitális technológia mindent átsző, és azt már egy tradicionális festőnek vagy szobrásznak is tudnia kell, hogy hogyan lehet digitális képeket vagy videókat alkotni webes környezetben.
ContextUs.hu: A Magyar Képzőművészeti Egyetemen végzett 2007-ben, majd évekig grafikusként és művészeti vezetőként dolgozott. Csak az elmúlt két évben kezdett tanítani. Mi okozta a váltást?
Amikor 2002-ben felvételiztem a Képzőművészeti Egyetemre, kézenfekvő lett volna grafikai szakra mennem. Már akkor 10 éve főállású grafikus/3D animátor voltam különböző cégeknél. Viszont szerettem volna valami egész mást csinálni. Nem tartom egészségesnek, hogy egy életet a számítógép mellett töltsek. Mikor Floridába kerültem 2007-ben, először is meg kellett tanulnom a nyelvet, és megérteni a helyi sajátosságokat. Sokan azt hiszik az USA olyan mint Európa. Ha valaki két hétre utazik ide, persze igen. De ez egy egészen más kultúra, amit csak akkor értesz meg, ha itt élsz, és együtt lélegzel a többiekkel. Egy szobrász barátom fedezte fel két évvel ezelőtt, hogy nekem Master’s Degree-m van, amivel taníthatok felsőoktatásban.
Szerencsém van, mivel magas szinten űzöm a klasszikus alkotási technikákat a rajzolástól a festésig, és szobrászkodásig. Ugyanakkor több mint 25 éve élek együtt a számítógéppel, a digitális kép és videó alkotási technológiákkal is jóban vagyok. Ez a kettő párban ad biztos megélhetést.
ContextUs.hu: Alkotásaiban láthatóan nagyon változatos technikákat használ. A hagyományosabb olaj, grafit, pasztell technikák mellett számítógépes eszközökkel is alkot. Melyik világ áll önhöz közelebb? El lehet egyáltalán különíteni a kettőt?
Volt tavaly egy kedvenc TV sorozatom, a Cosmos. Neil deGrasse Tyson volt a műsorvezetője és narrátora. Ő egy amerikai asztrofizikus, kozmológus, nagyon híres itt az USA-ban. Minden alkalommal kikérik a véleményét, amikor tudományos témák vetődnek fel. Arról beszélt az egyik részben, hogy minden, de minden energiából épül fel. Én magam is, meg a betűk, amiket itt most írok. Azóta úgy gondolom, gyakorlatilag teljesen mindegy mit használok alkotásaimhoz, hiszen minden ugyanabból az energiából épül fel. Tanítok művészettörténetet is, és azt próbálom a diákokkal megértetni, hogy a 30 ezer évvel ezelőtti barlangrajzokat készítő művész ugyanolyan ember volt, mint aki ma bonyolult szoftverekkel digitális műalkotásokat hoz létre. Pillanatnyilag három munkahelyem van, és ez annyira leterhel, hogy hétvégente a tengerparton meditáció gyanánt 10 km futás után festek egy tájképet. Próbálom összegyűjteni az energiákat, amiket észlelek és hagyományos filctollakkal papírra rögzítem őket.
ContextUs.hu: Ha itt Magyarországon valaki Floridára gondol, egyből a napsütötte tengerpart és a fékevesztett szórakozás jut eszébe. Az ön alkotásai ettől sokkal emberibb, hétköznapibb arcát mutatják a floridai mindennapoknak.
Nem feltétlenül. A Floridians sorozatot akkor festettem, mikor ideérkeztem, és úgynevezett kultúrsokkba kerültem. Ott azért vannak bulizós képek is. Aztán rájöttem, hogy ezek is ugyanolyan emberek, mint bárhol máshol a világon, és a figyelmem az emberekről a természetre siklott.
ContextUs.hu: Immár tíz éve tevékenykedik art event fotósként is. Hogy került kapcsolatba az Art Basellel? Egyáltalán, mi is ez a projekt? Mesélne róla kicsit?
Számomra az egész olyan, mintha egy virtuális szemüveget tennék a szemem elé, és egy másik világba csöppennék ahol nem szavakkal, hanem műalkotásokkal kommunikálnak. Ahogy járom végig a kiállító területeket a műalkotások beszélnek hozzám, és irányítják az utamat. A legjobb, amikor egy „jó” műalkotást találva a művész maga is jelen van, és tudok vele beszélni. Mintha egy mágussal értekeznék, aki körbe van véve a saját varázslatos teremtményeivel. Rengeteg művészt évekkel később ismerek meg, pedig a műveit már láttam korábban, és rengetegszer új értelmet nyernek az alkotások így, hogy az alkotó részletes leírást ad élőben.
Az Art Basel Svájcból indult 1970-ben. Mivel semleges ország volt a második világháborúban, rengeteg Fine Arts landolt náluk. A show Baselben indult több mint 16 ezer látogatóval. Ekkor 90 galéria jelent meg 10 országból. 1975-ben érte el a jelenlegi méretét, 300 kiállító galériával 21 országból. 2002-ben mutatták be az Art Basel in Miami Beach show-t. Azonnal első számú színtere lett az amerikai fine arts eladásoknak, valamint kedvelt téli látogatási célpont lett belőle. Rengeteg híresség, és más „gazdag” vásárló tűnik fel és vásárolnak műalkotásokat dollár millióért, aminek nagy hírverést is szoktak csapni.
Amikor először jártam Floridában 2007-ben, Bagyó Anna art-consultant barátom javasolta, hogy látogassam meg a show-t. Őrült jó volt. Trópusi időjárás, emberek a világ minden pontjáról, és magas szintű képzőművészet. Akkoriban terveztem egy üzleti magazint Budapesten, az Az Üzlettárs címűt, és ők kértek meg, hogy készítsek fotósorozatot a magazinjukhoz. Így kaptam sajtós jogosultságot.
ContextUs.hu: Annak köszönhetően, hogy egyszerre fest, tanít és fotózza más művészek munkáit, bizonyára nagyon összetett képet kap a floridai művészeti életről. Mesélne kicsit erről? Mennyire befogadó az ottani művészközösség?
Van egy vízióm. Először is el kell, hogy mondjam, hogyan látom én a világ mai helyzetét: mindenki művész akar lenni. A háziasszonytól a tinédzserig, az üzletembertől a benzinkutasig, mindenki akar valami önkifejezést végezni. Gomba módra szaporodnak a helyek, ahol egy ital mellett festeni, szobrászkodni van lehetősége átlagembereknek. Ugyanakkor óriási tömegek látogatják az „art-show”-kat „art-walkokat”. Kreatív alkotói tevékenységre vágynak. Van olyan hölgy diákom, aki 50 éves és 5 fia van. Egyszerűen szeretne szép digitális alkotásokat létrehozni. Rengeteg veterán katona diákom is van, akik sok érdekeset hoznak magukkal a katonaságból. Kicsit olyan, mintha egy új nyelv lenne kialakulóban, amit mi most ART-nak hívunk.
ContextUs.hu: A közeljövőben tervez kiállítást Magyarországon vagy már kizárólag az USA-ban képzeli el a jövőt?
Igen, szeretnék kiállítani Magyarországon, de sajnos még nem volt időm megfelelő galériát tálalni. Ha van érdeklődő, szívesen foglalkozom vele. Per pillanat az ArtBaselre keresem a módot, hogy kiállítsak. A jövőben valószínű kétlaki életet fogok élni, hiszen a munkám ide köt, viszont épp építkezem Budán, szóval tudok majd itt is, ott is élni. Idén USA állampolgár is leszek, szóval ki tudja. Bár, hogy bonyolítsam, jövő nyáron az itteni állami egyetem lehet Tatárföldre küld tanítani pár hónapra, mivel oroszul is tudok. Nem esek zavarba, ha utazni kell.
