Egy brit tanulmány felméréséből kiderül, hogy a koronavírus-járvány óta majdnem kétszeresére nőtt az olvasásra fordított idő.
A krimi iránti igény növekedett meg
A koronavírus káros hatásai mellett pozitív hozadéka is van a világjárványnak. A korlátozások miatt csökkent a légszennyezettség, a fiatal generáció tagjai törődni kezdtek az idősekkel és az olvasás iránti kereslet is megnövekedett, bizonyítja egy, a The Guardianon megjelent kutatás.

Az Egyesült Királyságban végzett felmérés szerint a kijárási korlátozások bevezetése óta duplájára nőtt az olvasási kedv. A Nielsen Book által végzett kutatás szerint Boris Johnson – aki átesett a betegségen – március 23-tól bevezetett intézkedései után 41%-kal olvasnak több könyvet az emberek.
A felnőtt lakosság körében végzett reprezentatív kutatás szerint a heti 3,5 órás olvasási idő 6 órára növekedett. A megkérdezettek csupán 10%-a nyilatkozott úgy, hogy kevesebbet olvas.
Az olvasók ízlése is megváltozott a Covid-19-járvány óta, hiszen megnövekedett az érdeklődés a krimik és a thrillerek illetve egyéb népszerű fikciós zsánerek után. Viszont a disztópikus művek iránti étvágy kisebb. Az emberek nagy része azért olvas többet, mert több a szabadideje, és így szórakoztatják magukat. A megkérdezettek 35%-a szerint a könyvek menekülést biztosítanak a krízisből.

Louise Doughty krimiíró szerint nem meglepő, hogy az emberek érdeklődése a bűnügyi történetek felé irányul. Véleménye szerint téves az a feltételezés, hogy az emberek a könnyed szívmelengetőbb történeteket keresik ilyenkor. Az olvasó el akar mélyülni a történetben, ehhez pedig egy krimi tökéletes, hiszen folyamatosan képes fenntartani az érdeklődést, még akkor is, ha sötét dolgok jelennek meg a sztoriban.
A másik fontos eleme ezeknek, hogy bármilyen sötét és titokzatos dolgok történnek, a könyv végére megoldás születik az ügyben. Az emberek pedig ezt szeretnék átélni: a súlyos problémák megoldódnak.
[perfectpullquote align=”left” bordertop=”false” cite=”” link=”” color=”” class=”” size=””]Paradox módon a sötét hangulatú könyvek gyakran a legfelemelőbbek tudnak lenni[/perfectpullquote]
– állítja Doughty.
Lehetetlennek tartották London karantén alá vonását
Amikor Peter May 2005-ben megírta a Lockdown című regényét a madárinfluenza témájában, akkor a kiadók erőltetettnek találták a London lezárását vizionáló részeket. Viszont az elmúlt hónapban ismét szárnyalni kezdet May könyvének értékesítése.

Az író azok közé tartozik, akik sokat adományoztak a koronavírus elleni küzdelemre. A regény megírásakor attól tartott, hogy az emberek nem fognak tudni azonosulni a könyvben megjelenített világgal, viszont ez mára a realitássá vált.
A tanulmány arra is rávilágított, hogy az olvasási idő megnövekedése nem hozta magával a könyvvásárlás emelkedését.
Ennek egyik oka a kijárási korlátozásokból adódik, hiszen nem látogathatják az emberek a könyvesboltokat sem. Illetve az is elképzelhető, hogy azokat a könyveket kezdik olvasni az emberek, amelyeket korábban vásároltak és eddig időhiány miatt nem tudták végigolvasni.
A karantén alatt olyan korábbi sikerkönyvek a népszerűek, mint a Candice Carty-Williams Queenie, Delia Owens Where the Crawdads Sing, Ann Patchett The Dutch House és Bernardine Evaristo Girl, Woman, Other című bűnügyi regényei.
A Nielsen kutatásából tehát kitűnik, hogy a boldogtalan idők alatt is igénylik az emberek a kiváló és minőségi történeteket könyv formájában is.
És ha már járvány és irodalom, nemrégiben írt cikkünkben felvázoltuk, mi valósulhat meg a koronavírus utáni világunkban a sci-fi irodalomból. Néhány dologba elég jól beletaláltak a sci-fi-irodalom klasszikus szerzői.