Hogy kapcsolódik össze egy halott apáca és a kerti törpék? Megfér egymás mellett egy hangverseny és egy ókori római város? Rakovszky Zsuzsa új, Történések című verseskötete ugyan főképp történelmi köntösben, de a jelenkori életre asszociál. Emberi hibákat emel ki, amelyeket ugyanúgy megtalálunk a régmúltban, mint a holnapi randinkon egy romkocsmában.

A te hibád, nem a titánoké

Hirdetés

Ahogy kezembe vettem Rakovszky Zsuzsa verseskötetét, egyből kíváncsi lettem, vajon miről szólhat. A letisztult, egyszínű kék borító nem sok mindre engedett következtetni. Mégis a különleges betűtípus felkeltette a figyelmemet, ahogy a szerző fehér, illetve a cím fekete kiemelése közötti kontraszt is.

Rakovszky Zsuzsa és új kötete: Történések / Fotó: Kulturpara

De hogy mi fogott meg ténylegesen első látásra a vékony könyvecskében? Nem más, mint a fülszöveg, ami emberi gyarlóságainkra apellál. Valóban ijesztő gondolat, hogy nincs egy misztikus gonosz, akire ráfoghatunk minden rosszat, ami velünk történik. Csak a saját hibáinknak, botlásainknak köszönhetünk mindent vagy az olyan egyszerű, akár ártalmatlannak tűnő hétköznapi dolognak, mint egy gesztenyét sütögető kisfiú. Ezen gondolatok után érdeklődve lapoztam fel a Történéseket.

A sejtelmes címadás ezúttal nem egy, a kötetben szereplő műre utal, ahogy ezt általában megszokhattuk a verses kiadványoknál – például Kemény Zsófi Nyílt láng használata könyvénél.

Ezúttal a teljes egészre utal: kis történeteket olvashatunk versek, balladák, lírai elbeszélések vagy monológok formájában. Három ciklusra tagolódik a kötet. Az első egy cím nélküli rész, ez pedig kis hiányérzetet hagy maga után, mintha a költő nem tudta volna összefoglalni a lényegét. Ilyen formában félkésznek hat az utána következő Három kép a város történetéből és Állapotváltozások elnevezésű fejezetek mellett. Kiváltképp, hogy ez utóbbiak meglehetősen beszédes, leíró címek, könnyedén következtethetünk belőlük a jelölt részek tartalmára.

Egységesen kaotikus

A tizenöt költemény minden tekintetben vegyes. Ahogy már korábban is szó volt róla, verses, balladai vagy monológ formájában is olvashatjuk az elbeszéléseket, ám nem csak itt találunk eltéréseket. A történetek is hol különálló egységként jelennek meg, mint a Kertitörpék esetében, hol pedig összefüggően, egymás folytatásaként – mint az Állapotváltozások ciklusban.

Élőbeszédszerű versek és ütemhangsúlyos novellák – Ezek voltak 2018 legjobb kötetei

Világokat alkotni könnyű, de olyat, amibe az olvasó is belefér, annál nehezebb. Szerencsére 2018-ban is bőven volt, aki megugrotta ezt az akadályt, így egy változatos, izgalmas listát tudtunk összeállítani a tavalyi év legjobb verses- és novellásköteteiről. Olvasható benne olyan, ami megérdemelten népszerű és olyan,

Formakészlete is változatos. A klasszikus stílusú, rímes-asszonáncos jambikus verseket sokszor váltják a kötetlenebb szabadversek. Nyelvezete ezzel szemben koherens: a kötet egészére a hétköznapi nyelvhasználat jellemző. Költői képekkel sem találkozunk sűrűn, néha egy-egy hasonlatot vagy metaforát alkalmaz csak a szerző.

A történelem ismétli önmagát, vagy mi követjük el ugyanazokat a hibákat?

Az első részben főleg hosszabb lélegzetvételű szerepversként is értelmezhető monológokkal találkozhatunk. Ezáltal nem egy történet bontakozik ki előttünk, hanem ahogy a cím is utal rá, több különböző történés. Témájukat tekintve a múlt egy-egy jellemzőbb korszakát emelik ki.

Rakovszky Zsuzsa / Fotó: Litera

A Klondike egyértelműen a jobb élet reményében aranyért induló emberek sorsát mutatja be. „A férgektől nyüzsgő szűk kabinokban, a raktérben hozták az aranyat” (5. o) Ezen történelmi esemény kapcsán főként a remény érzete jelenhet meg előttünk. Férfiak képe, akik bizakodva indultak útnak, hogy megteremtsék családjuk számára az anyagi biztonságot, a szebb jövőt.

Akármilyen szépen hangzik is ez, a vers az árnyoldalát is szemlélteti a historikus eseménynek:

Mindenki elhagyott egy életet, hogy az igazi életét megtalálja. (6. o)

Ebben a múltban játszódó mesében, érdekes áthallást is felfedezhetünk a jelenkori életre – a külföldre kivándorló magyarokra utalva. A ciklus során folytatódik a történelmi áttekintés: a soron következő Megjöttek a kommunizmus időszakára utal: „Amikor kémeik hiúz szemmel figyelték, ha felkerestük egymást otthonunkban” (12. o).

A harmadik költeményt is elhelyezhetjük e logika mentén. Az utolsó napok az ókori időkre utal, ami egyaránt jelentheti egy római vagy egy görög város egyikét. Így az első ciklus során végig múltbeli szösszeneteket olvashatunk, azonban ezek mégis a mostani idők hangulatát idézik.

Lehetne persze rosszabb

A Három kép a város történetéből inkább novellaverseket tartalmaz. Bár tartalmukat tekintve akár folytatásként, esetleg párhuzamként is tekinthetünk rájuk az első ciklus történelmi versei mellett. Értelmezhetjük úgy, hogy az ott bemutatott háborús helyzet egy másik város szemlélete, esetleg következménye, üzenete inkább lélektani megfigyelésekre apellál.

Rakovszky Zsuzsa és Szil Ágnes a Sík Ferenc Kamaraszínházban / Fotó: Bárka Online

A Halott apáca továbbvíve ezt a gondolatmenetet, a következményekre fókuszál: a halállal való találkozást mutatja be. Az első pillanatot, mikor még azt hisszük az ott fekvő csak alszik, csak várt, majd a szembesülést, hogy bizony már nem vár ő senkire sem.

Mondom, először semmit sem értettem: hirtelen az az őrült gondolatom támadt, hogy engem várt itt, csak elaludt, de mindjárt fölpattan, s rám kiált (35. o)    

A Kertitörpéket már egy háborús helyzet későbbi következményeivel azonosíthatjuk. A felosztottságot egy rég nem látott rokon látogatásán keresztül mutatja be, akinek elmagyarázzák, mennyi minden változott a régmúlthoz képest. „Ez őrzi az elhódított területet – lehetne persze rosszabb, de mégis…” (39. o).

Nem Jenő lesz Mr. Rochester

Az Állapotváltozások teljes mértékben szakít az első két ciklusban felvezetett vonallal, ám megmarad az előzőekből megszokott komor hangulat. Hirtelen ugrással a XXI. században találjuk magunkat, ahol Emő, a szépreményű hajadon Mr. Rochesterről ábrándozik. Karrierje nem alakult tervei szerint: bölcsészből fogorvos asszisztensnek állt, hiszen korábbi munkáiból nem tudott megélni.

Akik már nem leszünk sosem és Verseim – Átadták a Libri irodalmi díjakat

A Libri irodalmi díj nyertese 2019-ben Szvoren Edina Verseim című novelláskötete. A Libri irodalmi közönségdíjat pedig Krusovszky Dénes Akik már nem leszünk sosem című regénye kapta. A Libri irodalmi díj és a Libri irodalmi közönségdíj ünnepélyes díjátadóját május 15-én este tartották a Budapest Music Centerben.

Emő karaktere kidolgozatlan, közhelyesnek is nevezhető. Korunk vénlánya, aki harmincas éveiben járva, túl van már egy nős férfi által okozott szerelmi csalódáson és otthon ülve a „pszichológus válaszol” rovatot lapozgatja, álmaiban élve az életét. Mégis az ő történetét követhetjük végig egy vakrandi erejéig, ahol barátai a hasonlóan egysíkú Jenővel próbálják összeboronálni. Rakovszky Zsuzsa Jenőt magának való informatikusként ábrázolja.

Programozó, és otthon dolgozik, s utána is, a szabad idejében a gép előtt ül, nem találkozik élő emberrel napokig” (47. o)  

Vajon tud-e happy enddel zárulni a két egysíkú, de különböző karakter története?

Hirdetés
ÉRTÉKELÉS
Borító
8
Tipográfia/illusztráció
6
Eredetiség
8
Koncepció
5
Hangulat
7