Négy számfeletti ívvel rendelkező szivárvány a NASA-nal a nap képe, amelyet John Entwistle készített New Jersey partjainál még szeptember 18-án.
Az viszonylag gyakori, hogy egy szivárvány számfeletti ívvel bírjon, de hogy négy is legyen neki, és ezt meg is örökítsék, szinte egyedülálló. A szivárvány úgy néz ki, mintha az íve hullámszerűen tovább terjedt volna – írja az Index.
Nem vicc: A NASA szerint földönkívüli életre utaló jelek vannak a Vénusz savas felhői mögött
A Naptól számított második bolygón, a Vénuszon olyan forróság van, mint egy ipari kemence sokszorosa. Szóval a legkevésbé gondolnánk arra, hogy bármiféle élet lehet a közelében. A kutatók most azt állítják: nem is lehetetlen, földönkívüli élet lehet a dolog hátterében.
A számfeletti ívek kevert jelenség miatt jönnek létre, egyszerre okozza fényelhajlás és fénytörés, ahogy az a Légköroptika oldalán is olvasható. A szivárvány ívét a fénytörés, a plusz íveket a fényelhajlás hozza létre. A számfeletti ívek a szivárvány fő ívének belső felén keletkeznek, mivel nem olyan fényesek, nem is mindig könnyű észrevenni azokat.
https://www.instagram.com/p/Bn4tKfMgp0K/?utm_source=ig_embed
Egyik feltételük az közel azonos méretű esőcseppek, amelyek egy milliméternél valamivel kisebb átmérőjűek, de a napfény nemcsak tükröződik a cseppek belsejéből, hanem egy hullámjelenség is elindul. Ahhoz hasonló, mint amikor egy követ bedobnak egy tóba.
Adventi naptárhoz sosem késő – nézd meg a NASA karácsonyi fotóit
Ian Young, a The Atlantic újságírója az egyik legizgalmasabb adventi naptár összeállítója a világon. Az elmúlt tíz évben Young szerkesztette a Hubble Űrteleszkóp Adventi Naptárat, minden nap december 25-ig egy fotót publikálva az univerzumról a teleszkóp lencséjén keresztül. A Hubble, amelyet 1990-ben lőttek az űrbe, az egyik legrészletesebb, legfényesebb képeket készíti, amiket valaha láttunk a végtelenről, ami körülvesz minket.
„Általánosságban a számfeletti ívek elég közönségesek. Elég sok kép készült kettő vagy három ívről. De hogy öt ív jelenjen meg, az kivételes” – nyilatkozta a Livescience-nek Gunther Können holland éghajlatkutató.