A Vénusz légköre talán „földönkívüli” életet rejthetnek
A tudósok a Vénusz légkörben olyan vegyületet mutattak ki, amely az életre utaló folyamatok melléktermékeként ismert.
Ez az anyag nem más mint a foszfin, amely egy erősen mérgező hatású foszforvegyület, ami foszforból és hidrogénből áll.
A kutatócsoport a számítógépes szimuláció alapján arra enged következtetni a Vénusz légkörében megtalálható foszfin mennyiségéből, hogy azt nem lehetett volna előállítani csupán szervetlen folyamatok által.
Bár az eredmények még közel sem meggyőző erejűek a földönkívüli élet bizonyítására, de azt sugallják, hogy a Vénuszt nem szabad figyelmen kívül hagyni a földönkívüli élet keresésekor.
Az idegen élet keresése során Naprendszerünk második bolygóját régóta figyelmen kívül hagyják.
Könnyen beláthatjuk, hogy miért: mivel a Vénusz felszínének hőmérséklete elérheti a 460 Celsius fokot; valamint olyan sűrű a légköre, amely közel százszor nagyobb nyomást gyakorol a tárgyakra, mint a Föld légköre; és nem beszélve a bolygó lévő kénsavas esőről.
Mint ahogy a legtöbb tudós arra összpontosít, hogy megtalálja az idegen élet ehhez hasonló jeleit, mint például a Marson, vagy a jelenlegi életre utaló jeleket, mint az Európán vagy az Enceladuson.( Jupiter és Szaturnusz holdjai szerk.). Ám lehetséges, hogy a Föld legközelebbi szomszédja lehet az a hely, ahol érdemesebb jobban körül nézni.
A Nature Astronomy folyóiratban megjelent új tanulmány szerint, a Vénusz légkörében található jelentős mennyiségű foszfin utalhat az élet jeleire, bár a kutatók azt is hangsúlyozták, hogy a foszfin kimutatása nem feltétlenül bizonyíték a biológia folyamatokra. A kutatócsoport azt is vizsgálta, hogy a foszfin keletkezése eredhet-e nem biológiai folyamatból, mint amilyen a villámlás, a napsütés, a vulkáni tevékenység.
De a tanulmány szerzői figyelembe vették ezeket és más lehetséges forrásokat, és számítógépes modelleket hoztak létre annak tesztelésére, hogy képesek-e szimulálni a foszfin termelését a Vénuszon. Az eredmények kis mennyiségű vegyi anyagot eredményeztek, de közel sem annyit, amennyit több megfigyelőközpont is észlelt a Vénusz felhőterületein.
A kutatók azonban arra jutottak, hogy ezekből az eseményekből nem keletkezhetne annyi foszfin, amennyit a bolygó légkörében találtak. Tehát egyelőre a tudósok nem tudják, mi termeli a foszfint.
Az idegen élet továbbra is hihető magyarázat.
Technikailag már korábban is találtak biomolekulákat a Vénusz légkörében, de ezek a molekulák ezer más dologhoz is társulhatnak az életen kívül. “- mondta Clara Sousa-Silva tanulmány társszerzője az MIT News-nak.” A foszfin különleges előfordulásának oka, hogy élet nélkül nagyon nehéz foszfint előállítani a sziklás bolygókon. A Föld volt az egyetlen bolygó, ahol találtunk foszfint, mert itt van élet. Mostanáig.”
Ha az élet valóban termeli az ehhez hasonló vegyületeket, akkor valószínűleg anaerob folyamatok, amelyeknek nem igényelnek oxigént. Érdekes módon az ilyen életformák valószínűleg “légi” idegenek lennének, amelyek a lakható légkör viszonylag vékony szeleteiben lebegnek, egyébként pokoli körülmények veszik körül őket.
Hogyan kerültek volna ezek az életformák oda? Sousa-Silva elmagyarázta:
“Nagyon régen a Vénusznak óceánjai voltak és valószínűleg a bolygó lakható is volt, mint a Föld” – mondta Sousa-Silva az MIT News-nak. “Amint a Vénusz kevésbé volt vendégszerető, az életnek alkalmazkodnia kellett volna, és most a légkörnek ebben a keskeny burkolatában lehet, ahol még életben maradhatott. Ez megmutathatja, hogy még a lakható zóna szélén álló bolygó.
A kutatók hangsúlyozták, hogy a foszfin kimutatása a Vénusz légkörben nem feltétlenül bizonyítja az életet, sokkal inkább “rendellenes és megmagyarázhatatlan kémiai folyamatokat”. Ennek ellenére reményeik szerint további megfigyelésekkel erősíthetik meg eredményeiket, köztük egy potenciális próbaüzemmel, amely a NASA első küldetése lenne azóta, hogy a Pioneer Venus 2 1978-ban belépett a Vénusz légkörébe.
