Valóság vagy fikció? Történelmi hitelesség és rendezői fantázia a Jojo Nyusziban

Valóság vagy fikció? Történelmi hitelesség és rendezői fantázia a Jojo Nyusziban

A maori-zsidó származású rendező, Taika Waititi Jojo Nyuszi című sajátos hangvételű filmje kapcsán elevenítsük fel történelmi ismereteinket!

Taika Waititi Jojo Nyuszi című szatirikus hangvételű dramedy-je a náci Németországban játszódik, egy kisfiúról szól, aki gyermeki rajongással csodálja Adolf Hitlert. Amikor felfedezi, hogy egy zsidó származású fiatal lány él a házukban, akit anyukája bújtat, gyökeresen megváltozik az addigi véleménye a zsidókról.

Fotó: Fox Searchlight Pictures

A film a téma könnyed feldolgozása és a nácik kifigurázása miatt megosztotta a kritikusokat. Ennek ellenére már rengeteg díjat bezsebelt, és hat Oscar-jelölést is kapott.

JOJO RABBIT | Official Trailer [HD] | FOX Searchlight

Writer director Taika Waititi (THOR: RAGNAROK, HUNT FOR THE WILDERPEOPLE), brings his signature style of humor and pathos to his latest film, JOJO RABBIT, a …

Egy kisfiú képzeletében élő Hitler-figuráról szóló filmtől nyilván nem kell történelmileg hiteles ábrázolást elvárni, de érdemes megvizsgálni, hogy melyek azok az elemek, amelyek valós történelmi tényeken alapulnak, és mi az, ami fikció.

Valós: Fémhulladék-gyűjtés

Fotó: Fox Searchlight Pictures

Miután Jojo megsérült a kézigránáttól, kisebb feladatokat bíznak rá, például propagandaanyagokat kell terjesztenie és hulladék fémet kell gyűjtenie a hadiipar számára. Ez utóbbira még külön jelmeze is volt, amelyet akkor viselt, amikor a fémgyűjtő kocsit húzta végig a városon.

Míg a papírmasé jelmez csak egy humoros vígjátéki eszköz, a gyerekek valóban gyűjtöttek fémet a hadiipar számára. A Hitlerjugendben a nácik dicsőséges győzelmére nevelték a fiatalokat, amelynek így ők is részeseivé váltak megbízatásaikkal, mint például katonai behívók kézbesítése és fém vagy más, a hadiipar számára értékes anyagok gyűjtése.

Valós: Kézigránát

Fotó: Fox Searchlight Pictures

Nyeles kézigránátokat már az első világháború óta alkalmaztak a Német Birodalomban, de tömegesen csak a második viágháború alatt, a Wehrmachtban terjedt el az úgynevezett krumplinyomó használata. Egy ilyen kézigránát, egy 1943-as modell okozta Jojo sérülését és a hegeket az arcán.

Egy mítosszal kevesebb – Tudományos fogteszt igazolja, hogy Hitler valóban meghalt 1945-ben

Ám még ma is vannak, akik úgy vélik, ez nem így történt, hanem a náci vezér megszökött az ostromlott Berlinből, és Dél-Amerikába menekült. Hitler fogmaradványainak 2017-es vizsgálata azonban az utolsó kétséget is eloszlatja halála körül. A Führernek rendkívül rossz fogai voltak, és éppen ez segítette annak idején a beazonosítást.

A filmben Jojo attól tart, hogy a fegyverrel megölhet egy nyulat. A képzeletében élő Hitler felbiztatta, így átrohant az kiképzőtábor erdején, majd a Klezendorf kapitánytól megszerzett kézigránátot elhajította. De az éppen mellette ért földet.

Valós: Hírek a tengelyhatalmakról

Fotó: Fox Searchlight Pictures

Két alkalommal említik meg a tengelyhatalmakat a filmben. Egyszer az olasz front kapcsán, ahová Jojo apját is vélhetően behívták. Az olasz hadsereget a hasonlóan karizmatikus diktátor, Benito Mussolini vezette. A film idején a szövetségesek elfoglalták Olaszország egy részét, Mussolinit pedig kivégezték. A másik említés a japán haderővel kapcsolatosan történt. Miután a szövetségesek lerohanták Jojo szülővárosát, barátja, Yorki azt mondta neki, hogy a németek csak a japán hadseregben bízhatnak. Ekkor már a japán császári hadsereg komoly veszteségeket szenvedett.

Fikció: Szabad Németországot!

Fotó: Fox Searchlight Pictures

Történelmi tény, hogy a náci Németországban voltak antifasiszta ellenállók, akik Hitler híveihez hasonlóan, szintén terjesztették a saját propagandájukat. A filmben Rosie Betzler, akit Scarlett Johansson alakít, „Szabad Németországot!” feliratos röpcédulákat helyez el a város stratégiai pontjain, ahol a városlakók könnyen megláthatják. Ahogy Jojo is, aki a fémgyűjtő-jelmezéből észrevette anyukáját, aki viszont nem ismerte őt fel. Bár a szabad Németország ideája fontos volt az antifasiszta csoportok számára, ez a propagandatevékenység kizárólag a filmben történt így.

Valós: Hitler öngyilkossága

Fotó: Fox Searchlight Pictures

A film utolsó jelenetében, a város ostromakor Yorki elmondja Jojónak, hogy Adolf Hitler öngyilkosságot követett el. Tehát az a jelenet 1945. április 30-a körül játszódott, amikor a Führer a bunkerban véget vetett az életének, miközben a szövetségesek Berlin felé nyomultak. A hír megrázta Jojót, pedig akkor már merőben más nézeteket vallott az egykoron idealizált náci vezérről.

Valós: Antiszemita propaganda

Fotó: Fotó: Fox Searchlight Pictures

Az egyik hatékonynak bizonyult propagandafogás szerint a náci párt külföldi kapcsolatokkal vádolta a zsidókat, így lejáratva és démonizálva őket. A zsidóellenes közhangulat és cselekmények fokozatosan vezettek el a holokauszt borzalmáig.

Az agymosó propaganda visszatérő téma a filmben. Jojo, aki lelkesen gyűjti a zsidókra jellemző sajátosságokat a könyvéhez, megkéri Elsát, a náluk bújkáló zsidó lányt, hogy ossza meg a zsidók titkait vele. A tízéves gyerek már olyan tulajdonságokat gyűjtött össze, miszerint a zsidóknak szarvuk van, gondolatolvasók és az ártatlanokat rossz útra térítik. És bármilyen ártatlan is, ez a propaganda működésének iskolapéldája.

Fikció: Az amerikai és a szovjet csapatok közös csatája

Fotó: Fotó: Fox Searchlight Pictures

Az utolsó jelenetben a szövetségesek az orosz csapatokkal együtt elfoglalják Jojo városát, és elfogják a még harcoló nácikat. A második világháborúban valóban megtörtént, hogy a szövetséges és szovjet csapatok egymás közelében harcoltak az Elba partján, de jelentősebb együttműködés nem jött létre a két hatalom között. Történelmi tény viszont, hogy a két fél gyakran került „baráti tűzbe” a légi és szárazföldi harcok során a teheráni értekezleten történt megállapodás ellenére.

Valós: A náciellenes ellenállók nyilvános akasztása

Fotó: Fotó: Fox Searchlight Pictures

A Harmadik Birodalom nyilvános megalázta és felakasztotta az ellenállókat. A filmbeli németországi ellenállást részben az olyan körök ihlették, mint az Ehrenfeld-csoport, akiket 1944. november 10-én nyilvánosan kivégeztek vagy a Schwarze Kapelle összeesküvői, akiket a július 20-i események után végeztek ki.

Rosie, Jojo egyedülálló anyukája is egy ezekhez hasonló, névtelen ellenálló csoportosulás tagja volt. A karaktert olyan valós személyek ihlették, mint a budapesti Skót Misszió internátusát vezető Jane Haining, aki nőket, gyerekeket és politikai üldözötteket bújtatott, vagy a lengyel szociális munkás és apolónő, Irena Sendler és a holland orvosnő, Tina Strobos. A szereplőt is elérte sajnos a hős ellenálló asszonyok sorsa.

Valós: A Gestapo

Fotó: Fox Searchlight Pictures

A német állami titkosrendőrség tagjait magas, keménykalapos, sötét öltönyös alakoknak ábrázolják. Vezetőjük a rémísztő Deertz (Stephen Merchant alakítja), aki egy izgalmas jelenetben razziát tart Betzleréknél. A Gestapo feladatához tartozott a lakások átkutatása és a zsidóknak vélt vagy őket segítő személyek elfogása. Ezenkívül nyomoztak hazaárulás, kémkedés, szabotázs és a náci párt ellen elkövetett egyéb bűntettek vádjában. A Gestapo felhatalmazást kapott a „védőőrizetbe” vételre vagy emberek valódi tárgyalás nélküli bebörtönzésére.

Valós: Deutsches Jungvolk

Fotó: Fox Searchlight Pictures

A film egyik fő témája a Deutsches Jungvolk, vagyis a legkisebbek számára kialakított állampárti szervezet bemutatása. A 10-14 éves gyerekek számára alapított Deutsches Jungvolk a cserkészek szabálykönyvét másolta, és a szervezett sportolási, táborozási, túrázási lehetőségek is hasonlóak voltak. De a fő célja a kiskorúak ideológiai nevelése, a náci propaganda minél korábbi megalapozása volt.

Taika Waititi rendező „kreatív szabadsággal” jelenítette meg a Deutsches Jungvolkot, ugyanis a háborúra felkészítő gyakorlatokat a Hitlerjugendben végezték, ahová 14-18 éves fiatalok jártak. A késsel kapcsolatos visszatérő poénkodás ötlete is a Hitlerjugend szabályzatában előírt követelményből született. Van néhány nyilvánvaló túlzás a Hitler-tábor ábrázolásában, de alapjában véve egyáltalán nem áll távol a Deutsches Jungvolk szellemiségétől a filmben bemutatott világ.

Köszönjük, Screen Rant!

Kezdőlap > Uncategorized > Valóság vagy fikció? Történelmi hitelesség és rendezői fantázia a Jojo Nyusziban

A szerk. ajánlása

A hónap legnépszerűbb cikkei

Top sztorik a rovatból