Mi sem lehet jobb párosítás, mint a kávé és a fényképészet? Nem is kell több indok, hogy az ember kimozduljon, így én is felkerekedtem, hogy egy finom kávé kíséretében megnézzek egy érdekesnek ígérkező fotókiállítást egy belvárosi kávézóban. Már biztosan sokan jártak afeketében, de bevallom én megrekedtem az otthoni kotyogósnál, így csak hallomásból ismertem a helyet.
A kávézóban július 23-ig lehet megnézni egy magyar blogger, VOID FILLED fényképeit, melyeknek a fő témája a fiatalság. A kiállításról így írtak elöljáróban:
Az együttműködés alapja a főváros iránti szeretet, a minőségre való törekvés és a szenvedély az új dolgok felé. A képek az Y generációval kortársak, nagyrészt Budapesten készültek és a fiatalságot egy különleges szempontból mutatják be.
Ezek a mondatok igazán kíváncsivá tettek. Ha a főváros szeretetéről van szó, akkor ott a helyem, meg kell néznem! Amikor megérkeztem, és kikértem a kávémat (megjegyzem nagyon kedves volt a kiszolgálás), rögtön láthattam a falakon lógó képeket, de gondoltam, körbejárom kicsit a terepet mielőtt megnézem őket.
A kávézónak van egy kis belső udvara, pár asztallal és székkel, amolyan kellemesen egyszerű kialakítással, ahol kávénkat a szabad ég alatt ihatjuk meg. Mire körbenéztem, a cappucinom már ott várt rám az asztalon. Lassan megiszogattam a feketém, aztán visszatértem a fotókhoz, melyek csak arra vártak, hogy megnézzék őket.
Az első, ami eszembe jutott a képek témájától függetlenül, az volt, hogy mind egy-egy pillanat hangulatának megörökítése. Akár fesztiválról van szó vagy egy belvárosi éjszakáról, esetleg egy elhagyatott gyár felfedezéséről, amik mind a fiatalságunk alkotóelemei lehetnek.
Ezek a képek tökéletesen tükrözik azokat az érzéseket, amik ilyenkor átjárják az embert. VOID FILLED képeiben talán saját magunkat is megláthatjuk, ahogy éjszaka felfedeztük a várost.
Két kategóriára tudtam osztani magamban a képeket, az egyik a társasági életet ábrázolja, barátokkal, szórakozással, míg a másik inkább magányosabb, sötétebb tónusú, kevesebb színnel. A fiatalság két oldalának egy-egy momentuma.
Mindkét oldalban megtaláltam a hozzám legközelebb állót, amiben képes voltam felfedezni magamat. Az volt az érzésem, hogy akár én is lehettem volna a képeken.
Az egyik ilyen fotón egy hatalmas színes füstfelhő terjengett a szórakozó tömeg felett, az emberek táncoltak felszabadultan, az arcukon látszott, hogy remek a hangulat. Nagyon jól elkapott a pillanat. A másik kedvencem egy fekete ruhás fiatalt ábrázolt, mellette nagy betűkkel az állt az omladozó falon, hogy:
I WAS BORN FREE
Színeiben ezt éreztem magamhoz a legközelebb a fiatalság másik oldalát illetően. Kicsit sötét, kicsit nyomott, ugyanakkor mégis magával tudott ragadni.
Ezeken túl is rengeteg olyan fotó tekinthető meg a kiállításon, amik miatt érdemes ellátogatni rá.A kávé finom volt, a hangulat kellemes, és a képek is elnyerték a tetszésemet. A művésznek sikerült hétköznapi pillanatokat nem hétköznapi módon ábrázolni. Mindenkinek csak ajánlani tudom, akinek van egy kis szabadideje és szereti a fotókat vagy a kávét.