Ötmillió forintos kikiáltási árról indulva végül 10 millió forintért kelt el Radnóti Miklós klasszikusának, a Járkálj csak, halálraítélt című versnek egyetlen fennmaradt kézirata.
A Központi Antikvárium péntek esti árverésén a kézirat mellett autográf levelek, műfordítások, fényképek és különleges Biblia-kiadvány is szerepelt.
Bálinger Béla üzletvezető elmondta, hogy a Járkálj csak, halálraítélt című művet a 20. század egyik legfontosabb versének tartja.
[perfectpullquote align=”left” bordertop=”false” cite=”” link=”” color=”” class=”” size=””]Tehát ez önmagában egy szenzáció lenne, ám ami ezt igazán különlegessé teszi, hogy van benne egy átsatírozott sor. Ugye, azt kell tudni Radnótiról, hogy piszkozatot nem őrzött meg. Tehát az ő alkotói folyamatát nem nagyon lehet reprodukálni, mert minden piszkozatot megsemmisített[/perfectpullquote]
– mondta.
Az aukciós tétellel egy halhatatlan mű születésének utolsó mozzanatát ismerheti meg az utókor.
A világ minden táján Radnóti Miklós versét szavalják – Videó
Eredetileg a külföldre költöző Hídvégi András és Judit akart elbúcsúzni Radnótival az országtól, de aztán meglehetősen sokan csatlakoztak hozzájuk. A videóhoz készítettek egy honlapot is, hiszen minden egyes szelfi mögött ott van egy egész történet országokról, költözésről, múltról, jelenről, jövőről, amiket így megismerhetünk. “2006-ban, 10 éve éreztem először biztosan, hogy ez nem az én hazám.
Az antikvárium munkatársainak sikerült megfejteniük az átsatírozott verssort. Bálinger Béla kiemelte, hogy az eredeti verzióban a költő “villannak holnap a kaszák” sort írta, de végül ezt kisatírozta, és megszületett a végleges szöveg: “ejtik árnyuk a vadlibák”.
A vers címét Gyarmati Fanni, Radnóti Miklós felesége adta, aki naplójában a “legszebb” jelzővel emlegette ezt a művet.
Mindenki Radnótit akarná – 109 éve született meg Radnóti Miklós
Elfogadó és befogadó ember volt, aki élvezte az élet apró eseményeit és magába zárta csalódásait. Ha legnagyobb költőinknek és íróinknak feltennénk a kérdést: kit választanának szobatársnak, a legtöbben Radnóti Miklós mellett tennék le a voksukat Soóky Andrea grafológus szerint. Költő és műfordító volt, a XX. századi magyar líra egyik meghatározó alakja.
A vers először a mindössze pár kiadást megélt Gondolat című folyóiratban látott napvilágot.
