“A fogyasztási szokások lassítása segíthet abban, hogy az ember úgy érezze, lassabban telik az idő és bőségesen elegendő áll rendelkezésre belőle” – állítják a kutatók a Journal of Consumer Research című folyóiratban publikált tanulmányukban.
“Az emberek egyre inkább keresik a lehetőségeket, hogy kiszabaduljanak a felgyorsult ütemű életükből, amelyben úgy érzik, hogy állandó időhiánnyal küzdenek és képtelenek lépést tartani az olyan kötelezettségek végtelen áradatával, mint például a munkahelyi határidők” – mondta Giana Eckhardt, a londoni Royal Holloway Egyetem munkatársa.
A professzor és kollégája, Katharina Husemann a Szent Jakab nevét viselő spanyolországi zarándokútra, az El Caminóra érkező vándorokhoz csatlakozva figyelte meg, hogy milyen hatással van az emberekre, ha lassabb ütemben élik az életüket – olvasható a PhysOrg tudományos-ismeretterjesztő hírportálon.
A két szakember a zarándokúton szerzett tapasztalatai alapján alkotta meg a fogyasztói lelassulás fogalmát, amely az idő lelassulásának érzékelését jelenti a fogyasztás bizonyos formáinak megváltoztatásával, követésével és elkerülésével.
[perfectpullquote align=”left” bordertop=”false” cite=”” link=”” color=”” class=”” size=””]Megfigyeltük, hogy az El Camino teljesítése közben az emberek képesek voltak lassítani a fogyasztásukon, az ételtől kezdve egészen a műszaki eszközökig[/perfectpullquote]
– mondta Husemann.
Gyakrabban válnak pszichopatává azok, akik ízesítés nélkül isszák a kávét
Mindig meglepődsz azon, ha valaki ízesítés nélkül, feketén issza a kávét? Eddig azt gondolhattad, rossz az ízlése az illetőnek, most pedig kiderült, hogy más jellemzőkre is utalhat ez a furcsa szokás. Az IBM egy olyan kávékiszállító drónt szabadalmaztatott, amelyik tudja, mikor vagy álmos.
A kutatók a lelassulás három módját azonosították: a szervezet fizikai lelassítása azáltal, hogy a közlekedés gyorsabb formái helyett a séta kerül előtérbe; a technológia használatának lassítása azáltal, hogy kizárólag kifelé irányuló kommunikáció történik (az otthoniakkal) és a zarándokok az egymással való közvetlen beszélgetésre összpontosítanak; valamint az epizodikus lelassulás azáltal, hogy az ember mindössze egy-két tevékenységet – séta, evés – végez napközben, csökkentve a fogyasztással összefüggő döntéshozatalok számát.
Kutatás szerint rosszabbul élünk, mint szüleink a maguk idejében
Az 1980 és 1995 között született emberek, akik ma már dolgozóképes felnőttek, ugyanúgy járnak szórakozni, iskolába, nyaralni, mint a mai 40, 50, 60 éves korosztály anno. Azonban a 2007-2009 között történt recesszió idején java részük éppen munkaképes korba lépett, csak nem nagyon volt kínálat számukra, ami megnehezítette a munkába lépést.
“Mindezek hatására az emberek elkezdik úgy érezni, mint ha az idő lassabban telne és bőségesen rendelkezésre állna” – magyarázta Husemann, hozzátéve, hogy a jótékony hatás megéléséhez azonban mind a három tényezőnek teljesülnie kell.
[perfectpullquote align=”left” bordertop=”false” cite=”” link=”” color=”” class=”” size=””]A tengerparton nyaralni és hosszú sétákat tenni, miközben az ember folyamatosan ellenőrzi az e-mailjeit, vagy három percig meditálni egy mobiltelefonos applikáció segítségével nem jelent lelassítást. Az ember ugyanis ilyenkor nem szakad el a felgyorsult világ mókuskerekéből[/perfectpullquote]
– fűzte hozzá a szakember.