Greta Thunberg neve az utóbbi egy évben szinte fogalommá vált az egész világon és folyamatosan számos összefüggésben felmerül. Amit a fiatal lány mindannyiunkkal közölni akar, egyszerű, de ha nem vigyáz, éppen mondanivalójának lényege veszhet el könnyen. Pedig az üzenet világos: nincs több időnk. Még Magyarországon sincs.
Akik lemaradtak volna: Íme, Greta Thunberg
2018 nyarán európai rekordokat döntő hőhullámok és erdőtüzek söpörtek végig kontinensünk északi felén. Nem kevés svéd földterületet pusztított el a tűz, egészen az Északi-sarkig. Az akkor 15 éves Greta ezért egy napon, iskola helyett, leült a svéd parlament elé. Egyedül ült az aszfalton, mert senki sem csatlakozott hozzá. Egyetlen társa a “Skolstrejk för klimatet”, azaz “Iskolai sztrájk a klímáért” feliratú molinó volt.
A szigorú tekintetű tinédzser lány arca és felhívása egy csapásra bejárta a világsajtót. Azóta Greta Thunbergről sok mindent lehet mondani, de magányosnak már aligha nevezhető. A diáklány minden pénteken a parlament elé vonult sztrájkolni, és hétről-hétre egyre többen csatlakoztak hozzá világszerte. Így született a “Fridays for Future” mozgalom, ami hónapokon belül globális méreteket öltött. 2019 márciusáig több mint 2 millió diák és fiatal 135 országban tartott iskolai demonstrációkat.
Néhány héttel a 16. születésnapja után Greta részt vett a Davosban megrendezett világgazdasági fórum éves találkozóján. Felszólította a világ vezetőit, hogy érezzék át végre a bolygó helyzetének súlyosságát.
“Nem akarom, hogy reménykedjetek” – mondta a közönségnek. „Azt akarom, hogy pánikoljatok. Érezzétek a félelmet, amit én érzek minden nap. Cselekedjetek! Úgy viselkedjetek, mintha égne a házunk. Mert pontosan ez történik!”
Nobeltől Nobelig
2019 tavaszától Greta élete inkább egy filmhez hasonlítható, mint egy tinilány átlagos hétköznapjaihoz. A Davosban elmondott beszéd és a kitartó sztrájk eredményeként még márciusban Nobel-békedíjra jelölték. A Time Magazin a világ egyik legbefolyásosabb emberének nevezte és feltette a címoldalára. Nem sokkal később találkozott Ferenc pápával, Barack Obamával , de még maga a Terminátor is mellé állt a klímaharcban.
Szeptemberben repülés helyett vitorláshajón szelte át az Atlanti-óceánt, hogy az Egyesült Államokban is részt vegyen a globális felmelegedésről szervezett konferencián. Itt alaposan beolvasott a szenátoroknak, és elhangzott a fontos mondat, ami az egész Greta Thunberg-jelenségre magyarázatot adhat. “Ne rám figyeljetek, hanem a tudósokra!” – kérte a lány. Mintha csak a közeljövőbe látott volna: egyes sajtóorgánumok mindennel foglalkoznak, ami Gretát érinti, csak éppen a közlendőjével nem.
Greta felszólítása azóta nyert igazán értelmet, hogy elmondta leghíresebb beszédét az ENSZ Klímacsúcson, New Yorkban.
[perfectpullquote align=”left” bordertop=”false” cite=”” link=”” color=”” class=”” size=””] Az emberek szenvednek, az emberek haldokolnak. Egész ökoszisztémák omlanak össze. Tömeges kihalás szélén állunk, és maguk csak a pénzről meg az örök gazdasági növekedésről tudnak beszélni. Hogy merészelik? [/perfectpullquote]
– kérdezte könnyek között, feldúlva. A beszéd után nem sokkal Greta lett az alternatív Nobel-díj egyik díjazottja. A díjat a stockholmi Right Livelihood Alapítvány adományozta a lányak. Indoklásuk szerint Thunbergre azért esett a választásuk, mert aktivitásával “inspirálja és felerősíti a klímaváltozás miatti fellépésre irányuló politikai követeléseket”.
Greta vs. magyar valóság
Amíg Greta Thunberg megítélése és sajtóvisszhangja világszerte inkább pozitív előjelű, itthon meglehetősen szélsőséges a hozzá való viszonyulás. A vele kapcsolatos magyarországi sajtómegjelenéseket világosan el lehet különíteni a sajtótermékek jobb és bal oldali politikai beállítottsága szerint. A bal oldalról főleg támogató a hangnem, míg a jobb oldalon főleg a gúnyolódáson van a hangsúly. De jellemző attitűd a lövészárok mindkét oldalán, hogy leginkább Greta személyiségével, erős mondataival vagy éppen megjelenésével foglalkoznak. Az általa közvetített üzenetre pedig árnyék vetül.
Elég beütni Greta nevét a Google-be és a kiválasztásnál magyar oldalakat előnyben részesíteni. Egymást követik a cikkek arról, hogyan és kiket osztott ki a lány aktuálisan, majd kicsit lejjebb keresve szó esik a kézírásáról. Aztán érkeznek a meredekebb jelzők és információk. Nevezik mutánsnak és erkölcsi golyófogónak, akit nyugati fogvatartói baloldali propagandának használnak. Megtudhatjuk, hogy Greta Thunberg egy olyan bábu, akivel több száz milliót kaszál a balliberális elit. A “klímaélősködők” játékszere, akit még Donald Trump is nevetségessé tett.
Természetesen nem arról van szó, hogy a lányról csak pozitívumokat volna lehetséges írni, vagy hogy ne virágozzék ilyen látványosan a szólás- és sajtószabadság. Éppen csak a Greta-jelenség által sugárzott létfontosságú üzenet veszik el rendre.
A külsőségeken való csámcsogás és a háttérhatalmi összeesküvések latolgatása viszont továbbra is stabilan megállja a helyét a környezetvédelem témakörében is. A széndioxid-kibocsátás még mindig növekszik, ezért vagy záros határidőn belül csökkentjük, vagy megfulladunk. A helyzet megoldására kevés időnk maradt. Amennyiben 2030-ig nem történik komoly csökkenés, visszafordíthatatlan lesz az ember számára élhető bolygó pusztulása.
A brit tinédzserek sem tűrik vezetőik tétlenségét a klímakatasztrófa kapcsán
Világszerte nagyszabású klímasztrájk zajlott, emberek milliói szüneteltették a munkát és álltak fel az iskolapadok mellől azért, hogy ráirányítsák a nagyhatalmak vezetőinek figyelmét a világ megmentésére, hiszen a klímakatasztrófa már valóság. A tiltakozás csúcspontja New Yorkban, az ENSZ székházában zajlott, de világszerte aktivisták csatlakoztak a mozgalomhoz, Ugandától Delhiig, Prágától Sydney-ig.
Úgy tűnik, szükség van rá, hogy valaki ezt az arcunkba ordítsa. Ahhoz, hogy a gondolatot érdemben magunkévá tegyük, új nézőpontra, sőt, paradigmaváltásra volna szükség gondolkodásunkban. Lényegtelen, milyen fejet vág és hány éves, aki a világ számára talán a pillanatnyilag legfontosabb üzenetet próbálja hirdetni. Budapest bebetonozása, a stadionépítési láz, és a migrációs riogatás közepette azonban nehéz új diskurzust kezdeményezni a mindennél előrevalóbb környezetvédelemről.
Fiataloké a jövő
A világméretű változások nemcsak a háborúkat, a katasztrófákat vagy politikai rendszerek tündöklését és bukását jelentik. Magyarország sorsának alakulása, helyzeténél és méreténél fogva mindig szorosan összefüggött a környező világ aktuális eseményeivel. Történelmünk során szinte minden kívülről jött hullám maradandó változásokat idézett elő a Kárpát-medencében.
Greta Thunberg esetében világszintű forradalmat emlegetnek, s ez, ha akarjuk, ha nem, országunkra is hatással van. Szeptember 27-én a svéd lány tevékenységének hatására is több ezer diák ment iskola helyett a Kossuth térre demostrálni. Nem véletlen az sem, hogy az utóbbi idők egyik legfiatalabb tüntetéseként hivatkoztak rá az újságírók.
A svéd tinédzser lány a globális mozgalom hangja, amely fiatalok millióit mozgósította az éghajlatváltozás elleni fellépésre. Persze a fiatalok már nem egy alkalommal tiltakoztak tömegesen a világtörténelem során.
A közelmúltban, 2003-ban is milliók vonultak fel az iraki háború ellen és nem csak Amerikában. Azonban ez a szinte még gyermek által vezetett felkelés példátlan lendülettel zajlik az egész glóbuszon.
Lényeg a diskurzus
Szerencsére a környezetvédelem mint téma itthon is hangsúlyosan jelen van már az általános iskolában a diákok életében. A szemétszedések és az újrahasznosítás kultúrájától a nemzetközi versenyeken való jeleskedésig a fiatalok részt vesznek környezetünk megóvásában. Jó hír, hogy a fent említett anomáliák dacára környezetünk megvédése mégis divattá válik!
Perger András, a Greenpeace munkatársa: „Ennek véget kell vetnünk”
Erdőtüzek pusztítanak, olvadnak a jégsapkák, elpusztul a Föld. A 444-en megjelent cikk kizárólagosan az embert tette felelőssé ezekért a katasztrófákért és az ezeket okozó felmelegedésért. Mennyi ráció van ebben? Ha pusztán a felmelegedés lenne a kérdés, akkor azért egyértelműen az emberi tevékenység általi szén-dioxid-kibocsátás a felelős.
Az aktuálisan a közéletben “pörgő” témák osztálytermi meg- és kibeszélése talán az első lépés lehet a jó irányba. Kicsiben dőlhetnek el fontos kérdések, amennyiben segítünk egymásnak megérteni a bennünket körülvevő világot.
A pár éve szárnyra kapott laposföld-teória is ilyen alkalmakkor talált érdemi kihívókra, nem pedig végtelen kommentfolyamokban.
A Greta Thunberg-jelenség erről is szól. Minél korábban kezdjük el a párbeszédet bolygónk megmentéséért, annál több esélyünk van a túlélésre. Addig is nem kevésbé fontos, hogy egyénenként, mi magunk is kezdjünk el söprögetni saját portánk körül.
