Grecsó Krisztián inkább író, mint költő – gondolják a munkásságának kedvelői. Azonban kezdetben verseket írt inkább. Az új szerzeménye által pedig visszatér a “gyökerekhez”.
Talán kevesen tudják, de Grecsó Krisztián első kötete nem regény vagy novella volt, hanem verseskötet. Az 1996-ban, a Tevan kiadó gondozásában megjelent könyv a Vízjelek a honvágyról címet viseli. Később, 1999-ben Angyalkacsinálás címen szintén verseskötet jelent meg tőle, amely az utolsó volt – eddig. Azóta leginkább a prózában talált otthonra, de ez korántsem jelenti azt, hogy eltávolodott volna a lírától mint műfajtól.
Ezt mi sem bizonyítja, hogy folyamatosan hallattatott magáról különböző folyóiratokban a versei által.
Mint ismert, nem is olyan régen, nehéz időszakon ment át Grecsó, hiszen rákot diagnosztizáltak nála, amiből sikeresen felépült.
Grecsó Krisztián: “Az nem lett javítva, kérem” / ContextUs
ContexUs: Először is gratulálni szeretnék az új könyvedhez, mely nem régóta szerepel a könyvesboltok polcain, mégis annál nagyobb népszerűségnek örvend! A kritikusok imádják, a közönség pedig egyszerűen oda van érte. Mikor és honnét jött az ihlet, aminek gyümölcse a Jelmezbál lett? (Bár engem kicsit egy modernkori, új köntösbe bújtatott Édes Annára emlékeztet.)
Az új verseskötete pedig Magamról többet címet viseli, amely a Magvető Kiadó gondozásában jelenik meg február végén, írja a HVG
A Magamról többet ajánlója így hangzik: “Hogyan alakítják a történeteink azt, akik vagyunk? A Magamról többet versei erre a kérdésre keresik a választ, a magyar költészet nagy hagyományú számvetéseit – többek között Babits, Pilinszky, József Attila verseit – felidézve. Csakhogy a kötet tanulsága szerint soha nincs jó alkalom a számvetésre, a leltárakat mindig újra és újra el kell készíteni. Hogyan tudunk úrrá lenni az élettörténetünkön, ha sem a rossz, sem a jó életeseményekre voltaképpen nincsen ráhatásunk, ha a szerencse és a balszerencse egyaránt megjósolhatatlan? Grecsó Krisztián megrázó Balázsolás-ciklusa és felemelő apaság-versei az olvasót saját életének kérdéseivel is szembesítik.”