A magyar közmédia négyrészes dokumentumfilm-sorozatot készíttetett a romániai rendszerváltásról Omló falak – Magyarok a romániai rendszerváltó forradalomban címmel azzal az erdélyi magyar filmes szakemberrel, Xantus Gáborral, akiről odaát minden szakmabeli tudja, hogy besúgó volt. Az egyébként elismert rendező-operatőr az erdélyi magyar elitről jelentet a Securitaténak.
Xantus Gábor csak beszélgetőtárs
Az Omló falak – Magyarok a romániai rendszerváltó forradalomban című sorozat harmadik része szombaton került fel a mediaklikk.hu oldalra, írja a Magyar Hang. A Hívó szó elnevezésű epizód leírásában azt találjuk, hogy „a filmsorozat a harminc éve lezajlott romániai rendszerváltó események magyar vonatkozásainak felelevenítését, három évtized távlatából történő megítélését mutatja be. Korabeli szemtanúk és résztvevők emlékforgácsaiból rajzolja meg a teljesség igénye nélkül, a népfelkeléssel indult, majd véres forradalommá duzzadt 1989-es forradalmi események még tetten érhető, néhány, a romániai magyar kisebbség szempontjából releváns mozzanatát.”
A filmeket a Xantus Film jegyzi, a vállalkozás alapítója az a Kolozsváron élő Xantus Gábor, akiről már többen megírták, hogy a Ceausescu-diktatúra idején jelentéseket írt a hírhedt román titkosrendőrségnek, a Securitaténak. Azokról a személyekről, akikkel kapcsolatba került a televíziós munkája során.
A lap megjegyzi, érdekes, hogy a sorozatot a stáblista szerint a neves rendező fia (Xantus Áron) rendezi, az apa csak „beszélgetőtárs”, vagyis az interjúk készítője.
Serényen jelenthetett
Csáky Zoltán – ő később Magyarországra települt és tizennégy évig a Duna Televízió arca volt – azt írja Xantus jelentéseiről a Nyomomban kék farkasok című könyvében (a vonatkozó fejezet a Székelyföld folyóirat 2019/1. számában is megjelent), hogy alig indultak el Kallós Zoltánnal a Gyimesekbe forgatni a csángókról, a Bíró Ferenc fedőnevű ügynök már gépelte is a jelentést a Szekuritáténak.
Forgách András regényében anyja besúgó múltjával számolt el – Európai Irodalmi Díjra jelölték az Élő kötet nem maradot
A regény Hermán Rebekka holland fordításában a De akte van mijn moeder címet kapta, a Cossee Publishers adta ki tavaly. A holland díjat az európai sokszínűség és kulturális gazdagság ünneplésére alapították. 2011 óta adják át egy európai nyelven íródott és holland fordításban is megjelent regényért.
1978. május 13-án „arról tájékoztatja tartótisztjét, Neciu Gavril főhadnagyot, hogy nemrég utazáson vett részt a román tv magyar nyelvű szerkesztőségével Déva, Vajdahunyad, Brassó, Csíkszereda, Gyimes útvonalon, aminek az volt a célja, hogy dokumentumfilmet készítsenek a csángók jelenlétéről az ország gazdasági-társadalmi életében, a Beke György által írott forgatókönyv szerint. Az informátor megjegyzi, hogy Bodor Pál nem akarta elkészíteni ezt a filmet, de Csáky Zoltán erőltetésére történt a film forgatása, aki arra törekedett, hogy a készülő filmből kiderüljön, hogy a csángók tulajdonképpen a magyar nemzet részei.”
Először tagadta, majd elismerte, hogy besúgó
A közmédiában szombaton bemutatott sorozat harmadik részében a romániai magyar sajtóban (egykor) dolgozók is megszólalnak – még az a Csép Sándor is (igaz, archív felvételről), akiről a filmbeli beszélgetőtárs jelentett.
Érdemes szót ejteni Xantus Gábor utóéletéről is. Miután kiderült a múltja, először tagadta a besúgás tényét, aztán elismerte.
Távozni kényszerült a román televíziótól, mert annak szabályzata tiltja olyan emberek alkalmazását, akik együttműködtek a kommunista elnyomó szervezetekkel, utána a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem Filmművészet és Média Intézetének magyar tagozatán tanít – ott ugyanis nem előírás a tiszta múlt, így diákokat oktathat.
A Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja
Nem csak a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetemen elfogadott besúgót alkalmazni, hanem Magyarországon is. Xantus az egyetlen filmes szakember Erdélyből, akit beemelt tagjainak exkluzív soraiba a Magyar Művészeti Akadémia Film- és Fotóművészeti Tagozata.
“Csak úgy suhantak el a golyók a fejünk felett” – Női történetek az 1956-os forradalomról
Harmadéves hallgató voltam a Testnevelési Főiskolán. Bajáról származom, így kollégiumban laktam. Azt tudom, hogy az előző napokban több alkalommal is a budaörsi laktanyáról jöttek hozzánk katonák előadást tartani. Igazából én nem vettem részt minden ilyen katonai megbeszélésen, de úgy hiszem, ők részt vettek az egyetemisták gyülekezésének megszervezésében.
Sőt, mint megtudtuk, Xantus Gábor és Xantus Áron nyolcrészes dokumentumfilm-sorozatot is készített Fény a végeken – 1956 Erdélyben és Kárpátalján címmel, amely az 1956-os forradalom Erdélyi és Kárpátaljai eseményeit dolgozza fel.
A Duna Televízió 2016-ban, októberben és novemberben minden szombaton levetítette.
A közmédia gesztusa több erdélyi magyar médiaszakember felháborodását kiváltotta. Egyikük, Stanik István, aki erdélyi médiavállalkozások egykori alapítója és vezetője, azt írta a közösségi oldalára: „a dokumentumfilm-sorozatot írója, rendezője, főszereplője Xantus Gábor, bizonyított szekus besúgó. Itt tartunk, harminc évvel a rendszerváltás után!”
