Komoly vita alakult ki újságírók és az Európai Bizottság szóvívői között hétfőn, Brüsszelben, a bizottság sajtótájékoztatóján.
Aggódnak a magyar média helyzete miatt
A sajtószabadság és a magyar média helyzete komoly vitát generált az újságírók és az Európai Bizottság szóvivői közt a bizottsági sajtótájékoztatón hétfőn Brüsszelben, egy az Indexre vonatkozó kérdés után – számolt be az Euronews.
A heves adok-kapok azzal kezdődött, hogy a magyar média helyzetéről tett fel több kérdést Bayer Lili, a Politico újságírója annak kapcsán, hogy a múlt héten menesztették Dull Szabolcsot, az Index főszerkesztőjét, és szinte a teljes szerkesztőség felmondott.
Dana Spinant bizottsági szóvivő válaszában hangsúlyozta, hogy aggódnak a magyar médiahelyzet miatt, majd kiemelte, hogy Vera Jourova bizottsági alelnök már többször, például májusban az európai parlamenti vitán is hangot adott az aggodalmuknak. (Múlt hét csütörtökön éppen a Politicónak nyilatkozott ez ügyben.)
Mit csinálnak négy éve az üggyel?
Az újságírók azonban felháborodva kérték számon, hogy két, a magyar média helyzetével kapcsolatos panasz ügye még mindig csak folyamatban van, holott az egyik tavaly januári, és a Közép Európai Sajtó és Média Alapítvány (KESMA) felállítása miatti kormánypárti médiatúlsúlyról szól, a másik pedig még régebbi: 2016-os.
Arianna Podesta, versenyjogi kérdésekkel foglalkozó szóvivő elmondta, hogy folyamatban van az értékelés a 2016-os panasz ügyében. (A panasz benyújtói, Jávor Benedek, a Mérték Médaielemző Műhely és a Klubrádió, azt kifogásolták, hogy a magyar „közszolgálati” média finanszírozása nem felel meg az állami támogatásokra vonatkozó európai szabályoknak.)
Több újságíró is próbált részleteket megtudni, illetve annak az okát, hogy mi tart egy panasz kezelésén 4 évig. A szóvivő azt hangsúlyozta, hogy folyamatban lévő ügyről nem árulhat el részleteket, általánosságban az ügy összetettségén, a beadvány hosszán is múlik, hogy meddig tart egy panasz elbírálása.
Tényleg legyen másik, de ne egy új Index – Vélemény
Tartja a mondás, hogy halottról jót vagy semmit. Azonban úgy gondolom, nem halt meg az Index, csak ki kell gyomlálni belőle a nem odaillő elemeket. Sőt, végre fellélegezhet a szerkesztőség. Amikor két éve, 2018. szeptember közepén az új tulajdonosi körről szóló hírek futottak végig a magyar sajtóban, majd a szerkesztőség létrehozta a vészmérő barométert, akkor olyan megállapításaim voltak, hogy elkerülhetetlen a NER-kisgömböc falánkságát megfékezni.
A leghevesebben Catherine Feore észak-ír brüsszeli tudósító reagált a kérdésre. Nemes egyszerűséggel viccnek minősítette azt, hogy négy év vizsgálódás után nem tudnak semmilyen választ adni arra a kérdésre, hogy mi történik.
[perfectpullquote align=”left” bordertop=”false” cite=”” link=”” color=”” class=”” size=””]Négy évről beszélünk, ez szégyen, mit fognak tenni az ügyben?[/perfectpullquote]
– tette fel a kérdést. Spinant bizottsági szóvívő válaszában úgy felelt a Euronews beszámolója szerint, hogy „a panaszok nagyon összetett eljárást jelenthetnek, ez lehet maga a beadvány miatt, az ügy miatt, amit ki kell vizsgálni, szükség lehet további információra a panaszostól, vagy mástól.”
Fábián Tamás, az Index újságírója elmondta, miért mondtak fel
Szombaton Miért álltunk fel? címmel írt bejegyzést Fábián Tamás, az Index politika rovatának újságírója, parlamenti tudósító. A posztban nyilvánosságra hozta, mi vezetett ahhoz, hogy a szerkesztőség több mint 80 tagja beadja felmondását. – írta Fábián. A főszerkesztő-helyettes, Munk Veronika egyébként előre figyelmeztette az Index.hu Zrt.-t tulajdonló Magyar Fejlődésért Alapítvány igazgatósági elnökét, Bodolai Lászlót, hogy beláthatatlan következményei lehetnek Dull menesztésének.
„Mivel a média sokszínűsége, a sajtószabadság és a média helyzete fontos az összes tagállamban, főleg Magyarországon, a terület prioritás a bizottság számára. A munka folytatódik a panasz ügyében, és megteszik a szükséges erőfeszítéseket, hogy eredményre jussanak” – tette hozzá a szóvivő.
„Ezek üres szavak”, válaszolta Feore, aki szerint az, hogy négy éve nincs eredmény az ügyben annak a jele, hogy nem tartják sem sürgősnek, sem fontosnak a kérdést.