Magyarország legnagyobb független hírforrása, az Index hétfőn rövid időre elsötétítette online portálja kezdőlapját. A lap így akarta felhívni a figyelmet arra, milyen az, ha csökken az újságírói szabadság. Az Index továbbá az olvasók anyagi támogatását kéri függetlensége megőrzése érdekében. Ezekkel a sorokkal kezdődik a The New York Times tegnapi cikke.
Az Index eladása mögött is a NER áll?
Az amerikai lap úgy tudja, az Index újságírói attól tartanak, a két új befektető, akik a múlt hónapban átvették a hírportált, Orbán Viktor miniszterelnökhöz, illetve a Fideszhez köthetők. Emiatt fennáll a veszélye annak, hogy megpróbálják megnyirbálni a szerkesztőségi szabadságot.
[perfectpullquote align=”left” bordertop=”false” cite=”” link=”” color=”” class=”” size=””] Hétfő délelőtt viszont olyat tettünk, mint amit még soha: lekapcsoltuk az Indexet egy időre, hogy akinek fontos, átérezhesse, milyen lenne, ha nem lennénk [/perfectpullquote]
– fogalmazott Tóth-Szenesi Attila, az Index újságírója szolgálati közleményben.
Tóth-Szenesi arról is ír, hogy még a korábbi tulajdonos megvált a CEMP-től, ami az Index sorsa szempontjából “életbevágó.”
Ide tartozik ugyanis a hirdetéseiket értékesítő CEMP SH, valamint a szerkesztőségi rendszert biztosító és fejlesztő cég.
Az Index újságírója szerint elképzelhető, hogy a tulajdonosváltás Orbánhoz és a Nemzeti Együttműködési Rendszerként (NER) ismert körökhöz kapcsolódik. “A mai Magyarországon Orbán Nemzeti Együttműködési Rendszeréhez kell tartoznia annak, aki képes volt milliárdokat hitelezni a vevőknek” – fogalmaz Tóth-Szenesi Attila.
Küzdelem a függetlenségért és sajtószabadságért
A The New York Times értesülése szerint hétfőn déli 12 órára körülbelül 10 millió forint jött össze a felhívásból. Ez hozzávetőlegesen 1350 támogatótól származik.
Sem Ziegler Gábor, sem Oltyán József új tulajdonosok nem voltak elérhetőek, hogy reagáljanak a történésekre. Ziegler korábban tagadta, hogy valaki más állna mögötte az Index megszerzésében. Oltyán a Fidesz koalíciós pártjának a tagja, Ziegler pedig két évtizede a lap munkatársa üzleti oldalról.
Kovács Zoltán kormányszóvivő hétfőn nem kommentálta az ügyet.
A The New York Times megemlíti cikkében, hogy az Orbánnal szemben kritikus újságok, rádió-és tévécsatornák tucatjai jelentős változáson mentek keresztül az elmúlt négy évben.
Egyesek sorra lehúzták a rolót, míg mások gyorsan és drámaian “hangnemet váltottak”.
A kormány tagadja, hogy veszélyeztetné a sajtószabadságot vagy befolyásolni próbálná a médiát a reklámpiacon keresztül. A Reuters forrásai szerint azonban a hirdetők Magyarországon tendenciózusan egyre inkább a kormányközeli hírportáloknál hirdetnek. Ezek a médiaszervezetek prosperálnak, míg az Orbán kormányával szemben kritikusabb társaik ennek isszák a levét.
Orbán már korábban is ekézte az Indexet amiatt, hogy a portál nyomozást folytatott állítólagos kormányzati korrupciós ügyekben. Nehezményezte azt is, hogy az újságírók kritikus hangon írnak a bevándorlásellenes és EU-ellenes retorikáról, és egyenes tájékoztatást adnak olvasóiknak.
