Kalandos utat bejárt levelet kapott az Országos Széchényi Könyvtár. Arany János és az Ercsey-család között több mint kétszáz levélváltás történt és a nemzeti könyvtárnak adományozott levél lehetett az első, amelyet a költő a Nagykőrösre költözését követően írt Nagyszalontára.
A levél az Ercsey-család egyik leszármazottjának, Fráter Györgynek a tulajdonát képezte. Ő volt Arany János sógora, majd halála után a hagyatékkal együtt került fiához, aki ugyancsak a Fráter György nevet viseli. Ő adományozta a levelet az Országos Széchényi Könyvtárnak.
Ifjabbik Fráter György 1956-ban, 15 évesen, édesanyjával együtt elhagyta az országot és Svájcba költözött. A szülei elváltak, édesapja pedig Magyarországon maradt, majd 1970-ben elhunyt. Öt évvel később fia meglátogatta édesapja második feleségét és megkérte, hogy a családi papírokat vihesse el magával külföldre. Apja íróasztalához ekkor már öt éve nem nyúltak, becsomagolta az iratokat és Svájcba indult azokkal. A néhai Fráter György korábban az iparügyi minisztériumban dolgozott. Egy onnan származó borítékban volt a levél, melyre ceruzával a következő volt írva: eredeti Arany János levél.
Körülbelül három év telt el, amíg Fráter György rábukkant a levélre. Ekkor egy Zürich melletti kisvárosban éltek, de 15 évvel ezelőtt egy vidéki parasztházba költöztek.
A levelet tartalmazó papírdoboz, sok más dobozzal együtt felkerült a régi tehénistálló padlására és feledésbe merült.
Egy alkalommal az egyik unokatestvérének – az OSZK egykori munkatársának, Fráter Zoltánnak, aki a könyvtárát segített rendezni – megemlítette a levél létezését, amit el is kezdtek keresni. Ám a közös kutatásnak nem lett eredménye. Fráter György végül 2019 januárjában bukkant a levélre, amiről úgy gondolta, hogy „Magyarországhoz tartozik”.
Kapcsolódó cikk
60 év legfontosabb irdodalmi alakok művei és eseményei egy lexikonban
Ezt azzal magyarázta, hogy két gyermeke Svájcban született, nem beszélnek magyarul, és ha ő távozik, nem marad semmilyen emocionális összeköttetésük, és senki nem tudja majd, milyen értékes is ez a levél. Az autográf tulajdonosa ezt követően szakvéleményt kért az Arany 200 évfordulóra a nagyszalontai Arany-hagyatékot is feldolgozó kollégáinktól, akik megállapították, hogy a levelet valóban a költő írta.
Arany János családja sok gyűjteménynek adományozott kéziratokat, de a legismertebbeket, például a Toldi-trilógia négy variánsát és a Buda halálát a nemzeti könyvtárnak szánta.
Később lírai költeményei és balladái mellett levelekkel is gyarapodott a gyűjtemény, de családi vonatkozású darab igen kevés került Magyarország birtokába. E levelet a restaurálást követően az OSZK elhelyezzi a gyűjteményükben, valamint eljuttatnnak belőle egy digitális másolatot Nagyszalontára, a költő és az Ercsey-család származási helyére. A restaurált levélről pedig a szalontai Arany János Emlékmúzeumnak másolatot küldenek.