Barkóczi Noémi: Intim-merengőre hangszerelnek, jobb, ha leülünk!

Kád széléről, zuhanyrózsából visszhangzanak majd Barkóczi Noémi új dalai, de most egyelőre csak intim-merengőre hangszerelnek és bakelitre rendezkednek. Az EP akár bakelit is lehetne. A fiatal énekesnő szerint nem az a lényeg, hány dal van és hány percig. Az a fontos, hogy miről és hogyan szól. Jobb, ha leülünk!

ContextUs: Tavalyelőtt jelent meg első EP-d, Nem vagyok itt címmel, és most újból EP-vel rukkoltál elő. Miért nem nagylemez lett végül a Linóleum?

Most egy fokkal jobbak vagyunk, mert ez már 15 perces! Prózai oka van. Nem írtam több olyan dalt, ami elég jól sikerült volna, nem volt túl termékeny az utóbbi egy évem. Kicsit kiestem az írásból, bár alapvetően sosem voltam az, mert sokat görcsölök rajta. Kicsit az irodázásra is fogom. Ritkán van olyan időszakom, amikor ezt jól tudom csinálni, és be tudom építeni a mindennapjaimba. Ez az EP majdnem csak a barátomról szól, egy dal kivételével. Persze ez nem ilyen egyszerű. A Távolabb részben az én szorongásaimról szól, de a barátaim párkapcsolata is benne van. Az biztos, hogy számomra, amíg a barátommal beállt a rend, egy elég durva érzelmi hullámvasút volt, így dalszerzés terén jobban alkottam.

ContextUs: Akkor nem tudatosan EP-t készítettél. Ha nem lenne ez a kategória, hogyan neveznéd a dalaidat együtt?

Hát, igen. (mosolyog) Az a jó ebben a korban, és abban is, hogy nincs kiadóm, hogy csinálom, ami jól esik. A klipet is úgy jelentettük meg, hogy már sokkal inkább kellett volna az EP-ről valamilyen dalhoz, mint az előző albumhoz, de végül is miért ne. Nincs megkötés, nincs fizikális akadály, nem kell ráférnie egy bakelitre. Néha ráébredek, hogy tök mindegy.

ContextUs: Új csapat, új hangszerelés, új hangulat. Csak nemrég zenélsz együttessel. Milyen kizárólagos döntéshozóként mindent megosztani, beengedni másokat is?

Az a része nehéz, hogy azt érzem, tartozom ezeknek az embereknek. Ez többet foglalkoztat. De ez jó is, mert jobban odateszem magam, több felelősséget vállalok. Ezt meg kell, hogy tanuljam, hasznos folyamat is lehet.

A pszichológusom azt mondja, hogy egy diktatórikus rendszer a zenekar, de én nem tudok rá úgy tekinteni.

Nem érzem, hogy én vinném. Lehet, egy fokkal jobban fel kellene vállalnom ezt a szerepet, még kicsit idegen számomra olyan embereket instruálni, akik nálam sokkal ügyesebbek.

Barkóczi Noémi – Nem vagyok itt (Teljes lemez 2016)

00:00 – Magnószalag 02:50 – Téli Álom 06:08 – A Világ Végén 08:20 – Félek 10:44 – Gondolat 14:05 – Bor 16:36 – Üzenet a Nyúlnak 18:54 – Köd a Nappaliban 22:1…

ContextUs: A dalszerzés munkálataiban is részt vesznek a többiek?

Nincsenek még bevonva, egyelőre azon dolgozunk, hogyan szólaljon meg a szám, milyen legyen a szerkezete. A dallamot, a szöveget én szerzem, de mozgat, hogy szuper lenne közös zenéléssé átvinni, ebben még nincs tapasztalatom. Nem tudom, mennyire jó erőltetni, vagy mennyire jön ez természetesen. Azt érzem, hogy ez a kis csapat szereti ezt csinálni, nagyon támogató közeg. Most már csak nekem kell  megtanulni engedni is ezt.

ContextUs: Ezek a dalok a közös hangotokat rejtik, vagy a te gondolataidat éneklitek meg együtt?

Viszonylag készek a dalok, mégis csak én szülöm meg őket otthon, ezért van bennem egy ilyen érzés, hogy ezek az én kis számaim. Nehéz dolog. Most még inkább a sajátomnak érzem őket, mert ezt ismerem régóta. Ez már egy ismerős terep, így nem könnyű átengedni. Még mindig az én nevem alatt fut, és a számok is rólam szólnak. Nekem nem férne bele a közös dalszövegírás. Azt érzem, hogy megvan a különlegessége annak, hogy ez ennyire személyes. Általában az emberek is ezt emelik ki mint pozitívum, ez megfogja őket. De az is lehet, én veszem ezt túl komolyan, és attól, hogy közösen írnánk, ugyanúgy tudnának azonosulni vele az emberek. De nekem most fontos, hogy megmaradjon ez az intimitás.

Bizsergető érzés belegondolni, hogy milyen lenne átengedni, megosztani, csak egy tagnak lenni. De azt hiszem, ez nem ebben a projektben fog megtörténni. Talán olyan helyen, ahol mondjuk kevésbé táplálkozik belőlem a zenekar.

Van bennem egy olyan is, hogy most én ezt tudom adni, nem vagyok igazán zeneileg képzett, énektanárhoz sem jártam. Én ezt adom a közösbe, nem a szaktudást, azt a többiek hozzák. Körülbelül ennyi a dolgom. És ha ez már nincs, akkor… De lehet, hogy pont ezt a gondolatot kellene elengedni.

ContextUs: Linóleumra kipakolt egyre vidámabb világfájdalom. Az egyik rólad, rólatok megjelent cikk címe. Nagyon tetszik. Miért linóleum?

Abban a lakásban, ahol írtam, linóleum volt az előszobában. És a csövek közül, mindig felhallatszott a gyereküvöltés. Folyamatosan! Így elgondolkodtam azon, hogy miért mondjuk azt, hogy: „Ó, a gyerekkor!”. Pedig ugyanannyi szenvedés ér gyerekként is. Én, ha visszaemlékszem, poklokat éltem át. Emlékszem, mikor valaki kérdezte, hogy mi a helyzet az oviban. Erre én: „Úristen”! „Örülj, amíg óvodás vagy” – mondták ők.

Azok komoly drámák voltak, akárcsak most, és ezen indult el a gondolatmenet. Jó a szó, erős érzeteket ad, egyből társul egy metró, lepukkant, magyaros, szocreál romantika. És linóleum nagymamámnál is volt. Szóval mikor kicsi voltam, linóleum volt a konyhában, most meg a linóleum alól felhallatszik a gyereksírás, mintha körbeérne egy történet.

barkóczi noémi fülöp dániel mátyás
/ Fotó: Fülöp Dániel Mátyás

ContextUs: Nem mozgat meg, hogy megírd azt a periódust?

Jó ötlet! Általában a jelenkori dolgaimról szólnak a dalok. Az Át az éjszakán – ami helyzet-dal – arról szól, hogy párkapcsolatban voltam. És visszagondoltam arra a periódusra, amikor úgy megy el az ember bulizni, hogy hátha valaki majd ránéz. Rettenetes! (nevet)

ContextUs: Örültél az apró sikereknek, a zenétekre dülöngélő embereknek. De azt mondtad, téged nem ezek a dolgok ragadnak meg, ezért elgondolkodtat a közös zenekari jövőtök is. Szeretnéd megtartani a hálószobapop intimitását. Van elképzelésed, hogyan lehet ezt az élményt erősíteni? Milyen eszközökhöz nyúlnál?

Ez egy nagy probléma és ellentmondás, hogy egyre nagyobb helyeken szokott játszani a zenekar, ahogy halad előre. Ez nem biztos, hogy a javára válik. Nagyobb előadók is meg tudják oldani nagy terekben is, de ők is szokták mondani, hogy jobban szeretnek kisebb közönségnek játszani. Szóval ezzel próbálkozunk.

A Hajóban duóztunk legutóbb Kristóffal, előtte Dórival, és az emberek pedig leültek a földre. Tök jó volt, hogy érezték, hogy ide most ez illik. És ilyenkor kellene a közönségre koncentrálni, mikor alapvetően én próbálom ezt kiverni a fejemből, hogy ott vannak. De ez az, ami most változik bennem.

Rá kell jönnöm, hogy valószínűleg ezek nagyon kedves emberek, akik nagyon pozitívan állnak ehhez az egészhez. Szóval inkább a figyelmükből kellene táplálkozni.

Most azon dolgozunk, hogy egy más hangulatot keressünk a zenénknek, ami egy kicsit hasonlít az előzők világához. Azt érzem, hogy a minimalizmus jobban áll a dalaimnak. Javít az intimitásukon. Most, hogy kevesebben vagyunk, kitalálhatjuk, hogyan tovább. Megpróbáljuk ezt a muzsikát kevésbé olyan formában előadni, amiről azt érzik az emberek, hogy táncolni kellene – ezek nem feltétlenül olyanok. Az lenne a cél, hogy zeneileg is kicsit elmerengős hangulatot árasszanak.

ContextUs: “Minden koncert előtt azt érzem, hogy meg akarok halni, nem megyek fel oda.” – mondtad a már említett beszélgetésben. Lámpalázas vagy?

Nagyon lámpalázas vagyok. Valószínűleg úgy lehet elkezdeni és megtalálni a közös hangot, hogy közel engedem a hallgatóságot. Például Jónás Vera egy nagyon közvetlen ember, és színpadon nagyon természetes. Azt érzed, hogy simán dumálhatnál vele. Velem kapcsolatban azt gondolhatják, hogy parázom, és ez nem feltétlenül jó. Szóval kell az olyan koncert, ahol közvetlenebb kapcsolat alakulhat ki a közönséggel.

Barkóczi Noémi – Linóleum (Full EP 2017)

letöltés: https://noemibarkoczi.bandcamp.com/album/lin-leum-ep Át az éjszakát 0:00 Linóleum 2:37 Távolabb 6:11 Pókoké 10:14 Facebook: https://www.facebook.co…

ContextUs: Elindult egy ötletelés, hogy Budapest belvárosából áttelepítenétek azokat a klubokat, ahol a feltörekvő zenekarok játszhatnának, célzott rétegnek. Szeretnél állást foglalni, támogatni az egyediséget képviselő kisebb zenekarokat? El tudod képzelni ezt a jelenséget mint mozgalmat?

Ez érdekes, igen, én magam sosem éreztem egy ilyen vezető figurának. De szívesen mellé állnék egy ilyen kezdeményezésnek. Mindenki, aki a belvárosban mozog, hozzá van szokva, hogy fogynak a jó helyek. Csomó olyan klub van, ahol, bár fellépnek zenekarok, de nem szeretnek ott játszani. Csak éppen nem találnak jobbat. És az sem feltétlenül szórakozik jól, aki elmegy oda bulizni, de péntek este van, és ez jutott.

A Gólya ilyen szempontból nagyon jó hely, de most már kezdi kinőni magát. Nehéz megmozdulni, és ez ront az élményen. Azzal telik a koncert, hogy átverekeded magad a tömegen. Több Gólyára lenne szükség, ez biztos. Debrecenben volt egy olyan hely, ami próbatermekből állt (HNO3 – a szerk.), és emberek lakhelyéül is szolgált. Nem működött sokáig, de biztos vagyok benne, hogy szükség van ilyen helyekre.

ContextUs: Ha már mozgalom! Az Auróra mellett kiálló támogatói estünkre elfogadtad a meghívásunkat. Mint ismert, politikai okokból próbálta a Józsefvárosi Önkormányzat bezáratni a helyet. Mennyire lépsz ki a komfortzónádból, hogy hallasd a hangod közéleti ügyekben?

Követem a történéseket, de még ha azt is érzem, hogy esetleg baj van, talán az én véleményem azért nem nyom olyan sokat a latba. Ettől függetlenül, ha bárki megkérdez, elmondom, de direktben nem hallatom a hangom. Az aurórás esemény ezért is volt egy nagyon jó dolog. Szörnyű, hogy bezárják azokat a helyeket, ahol ilyen fajta közösségek épülnek. De aktívan nem foglaltam még állást. Mindenkivel vagyok, aki próbál ez ellen tenni. Nagyon csodálom mindenkinek a munkáját, aki bevállal, visz egy tüntetést. Én magamban nem érzek ilyen képességet.

ContextUs: Megengedhetitek magatoknak, hogy válogassatok, megnézzétek, hol léptek fel? Mihez adjátok a neveteket?

Nem tűztünk ki olyan célt, hogy minél több ember megismerjen minket. De valahol mégiscsak ott van bennünk, mert jó érzés.

Alapvetően eléggé meg tudjuk válogatni, hogy hová megyünk, mert ha az ember rosszul érzi magát egy koncerten, annak nem sok értelme van.

Vannak olyan klubok, ahová lehetne menni, de nem vonz minket. Egyelőre mi még ott tartunk, hogy nem kell nagyobb helyeket keresnünk.  

ContextUs: Az EP-bemutatón megkérted a közönséget, hogy írjanak fel neked szavakat, amikből esetleg dalt írhatnál. Hogy állsz ezzel a projekttel?

Elővettem már, és attól félek, hogy az lesz nagyon nehéz, hogy ne legyen erőltetett. Ez egy kívülről kapott impulzus, és érdekes lesz megtalálni magam abban a szóban vagy témában, ami amúgy nem belőlem jött. Lehet, hogy kicsesztem magammal. (nevet) Még próbálkozom vele.

Randomra húzom ki a cetliket egy kalapból, és most a „glória” került sorra. Soha életemben nem jutna eszembe, hogy a glória szót használjam. Amúgy izgi, de valószínűleg itt sem az lesz a jó, ami elsőre jön, kicsit tovább kell majd gyúrni.

Azt vettem észre, hogy azok a dalszövegek működnek igazán, amiket az ember magáról ír, magának ír, amit megél és őszinte. Ahhoz tud kapcsolódni más is, abban tudja igazán megtalálni önmagát is. Ha elkezdem figyelni, hogy milyen gondok vannak a világon, és arról kéne egy dalt írnom, az olyan erőltetett lenne. Ha kevés az, amin én keresztülmegyek, nem őszinte a dal. Sok szöveg, nagy szavak, és nincs igazán fogódzkodó a hallgató számára sem.

Ha azt mondanám, írok egy dalt arról hogy…, az megint kifele írás lenne: valakinek, valakiknek. Azt nehéz nem úgy csinálni, hogy ne arra gondolj, hogy vajon ezt most ki fogja meghallgatni és mit fog róla gondolni. Azt érezném, hogy nem hiteles.

barkoczi koncert fdm 05 másolat
/ Fotó: Barkóczi Noémi Facebook-oldala

ContextUs: Zenekarrá nőtte ki magát a projekted. Lesz módosulás a névben?

Olyan hülyén szólna minden, mert talán az én nevemnek ott kellene maradnia, de eddig minden szarul hangzik. Amúgy külföldön teljesen elfogadott, hogy a frontember nevét, művésznevét viseli az együttes – attól még áll egy zenekar mögötte. Nálunk sokakat zavarja, vagy furcsán tekintenek rá, hogy feltétlenül nincs ott az az „és”. A csapatot meg nem frusztrálja, beszéltünk erről, és együtt jutottunk arra, hogy hülyén szólna. Együtt csináljuk, de ők is úgy vannak vele, hogy alapvetően ez az enyém. Mindenkinek megvan a saját zenekara, és azok a helyek ahol ők kiteljesedhetnek.

ContextUs: Eszedbe jutott, hogy dalban fogalmazd meg a véleményedet a közéletről?

Igen, kacérkodom a gondolattal, de ha beleviszem is, nem szeretném direkt módon.

Semmiképpen nem leszek az új Bob Dylan, azt nem érezném magaménak. De közben az életem része, hogy ezekről a problémákról gondolkodom, vagy véleményem van róluk.

Akár most, ami a nőkkel kapcsolatban végbemegy, az is megmozgat. Azonban nem írnék egy feminista dalt, ez megint egy olyan „megmondom a tutit” dolog lenne. Ezek olyasmik, amik a részeim, csak meg kell találnom a módját, hogy hogyan válhat hitelesen egy dalom részévé is.

ContextUs: Hogyan lesz ebből nagylemez?

Ezek nagyon gondolatébresztő témák voltak. Mindegyik izgalmas feladat. Persze közben meg ott van, hogy pénzt kell keresni. De erre is abszolút koncentrálni kell. Nagyon sokat ad, ha nem csak azzal foglalkozik az ember, amiért pénzt kap. Könnyű azt mondani, hogy az a fontos, hogy bejöjjön a havi x összeg, miközben talán a másik sokkal fontosabb lenne, vagy nagyobb szerepet töltene be, hogy kiegyensúlyozottabb legyek.

Olyan rég írtam dalt, hogy egyre nehezebb leülni és alkotni. Amíg irodában dolgoztam, nem is az idő volt a legnagyobb gond. Nem éreztem az inspirációt, meg a maradék időmben egyszerűen csak fáradt voltam. Nem jutottam el abba az állapotba, amiben az ember dalt tud írni. Az is hozzátartozik, hogy ketten élünk egy garzonban. És míg régen teljesen természetes volt, hogy felkapom a gitárt és játszom, most már időt, és helyet kell találnom. Innentől fogva a spontaneitás elvész, és egy tudatosan megszervezett dologgá válik a dalírás. A fürdőszobában szoktam gitározni, muszáj valamiket kitalálni, mert amúgy meg nincs kifogás.

Barkóczi Noémi – Köd a Nappaliban (Official Video)

https://www.facebook.com/noemibarkoczimusic/ https://noemibarkoczi.bandcamp.com/album/nem-vagyok-itt Zene, szöveg: Barkóczi Noémi Video: Rendező, vágó, utómu…

ContextUs: Mit fogsz mondani, ha kikerülsz a fürdőszobából a kanapéra gitározni?

Ez mindig akkor derül ki, amikor lefogom az első akkordokat. Az benne a jó, hogy engem is meglep néha, hogy miből lesz dal. Folyamatosan írogatok apróságokat, van a fejemben valami. De azt nem tudom előre, hogy miből lesz, mi fog működni.

ContextUs: Fürdőszoba blues?

Sajnos Hó Marcinak már megvolt a Dalok a fürdőszobából, úgyhogy ez már ki van lőve. Nem ott írta, de ott vették fel.

CV

Barkóczi Noémi először a budapesti hálószobapop színtéren tűnt fel egyszálgitáros énekes-dalszerzőként, majd 2016-ban kiadta első szólólemezét Nem Vagyok Itt címmel. Nemrég jelent meg Linóleum című kislemeze, amit már zenekarával rögzített, akikkel azóta is rendszeresen koncertezik.

legolvasottabb

A hónap legnépszerűbb cikkei

Top sztorik a rovatból