Azokban az országokban, ahol a BCG-oltás elterjedtebb, a fertőzöttek kevésbé súlyos tünetekkel vészelik át a megbetegedést.
Korrigálták az adatokat a jobb összehasonlíthatóság miatt
A koronavírus az első hullám lecsengése és a kijárási korlátozások feloldása után megint kezd erőre kapni számos európai országban. Amerikában néhány napja Dr. Anthony Fauci fenyegető hangon figyelmeztette a politikusokat a járványhelyzet súlyosbodására. Amíg nem készül el a várva várt vakcina, addig azt is vizsgálják a tudósok, mi lehet az oka, hogy néhány országban jóval enyhébb lefolyású maradt a járvány.
Egy új kutatás előzetes megállapításai szerint a Bacille Calmette-Guérin azaz a BCG-oltás szerepet játszhat abban, hogy azokban az országokban, ahol elterjedt a vakcina, alacsonyabb halálozási arányt regisztráltak a járvány során, írja a Big Think.
Válaszok a legtöbbet ismételt kérdésekre a koronavírussal kapcsolatban
Ezt a kérdést nehéz egyértelműen megválaszolni. A kulcskérdés inkább az, hogy a szervezet képes-e a fertőzést követően antitesteket előállítani, ami aztán később az immunitásért felel, és ha igen, azokat mennyi ideig biztosítja testünk számára.
A kutatók a világ minden tájáról beérkezett Covid-19-es halálozási adatokat elemzéskor a jövedelmi helyzettel, az oktatás színvonalával, a közegészségügyi ellátás színvonalával, a népsűrűségi adatokkal, életkorral és további fontos tényezőkkel is korrigálták. Arra lettek figyelmesek, hogy azokban az országokban, ahol a lakosságot nagyobb arányban oltották BCG-vel, ott arányaiban kevesebb haláleset történt.
A kutatást Luis Escobar, a Virginia Tech professzora, valamint Alvaro Molina-Cruz és Carolina Barillas-Mury a National Institutes of Health (NIH) munkatársai vezették.
[perfectpullquote align=”left” bordertop=”false” cite=”” link=”” color=”” class=”” size=””]A kutatás elején azt vettük észre, hogy azokban az országokban, ahol jobban elterjedt a BCG-oltás, alacsonyabb a halálozási arány. De minden ország más: Guatemalában alacsonyabb a népesség átlagéletkora, mint például Olaszországban. Ezért korrigálni kellett az adatokat, hogy kiküszöböljük az ilyen jellegű eltéréseket[/perfectpullquote]
– nyilatkozta Escobar.
Előnyben a keleti blokk
Németország esetében két populációt hasonlíthattak össze: a volt Kelet-Németországból származókat, ahol már 1951-1975 között oltották a lakosságot a tuberkulózis ellen, míg Nyugat-Németországban csak 1961-1998 közötti időszakban volt kötelező a BCG. Az adatok azt mutatták, hogy a volt kelet-németek jobban ellenálltak a Covid-19-nek a nyugatiaknál. A halálozási arány esetükben 2,9%-kal alacsonyabb volt, ami megfelel a BCG-oltás lehetséges kedvező védőhatásának.
[perfectpullquote align=”left” bordertop=”false” cite=”” link=”” color=”” class=”” size=””]A súlyos Covid-19 tünetek ellen védelmet nyújtó BCG-oltás a gyors, velünk született, széleskörű immunválaszt stimulálja. Korábbi kutatások már bizonyították, hogy a BCG-oltás nem csak a tuberkulózis ellen véd, hanem számos más, vírusokkal terjedő légúti betegség ellen is[/perfectpullquote]
– mondta a kutatásvezető professzor.
Az oltóanyagot Albert Calmette és Camille Guérin francia mikrobiológusokról nevezték el. 1919-ben fejlesztették ki a vakcinát, amelyet azóta is a világon évente 130 millió ember kap meg. Az Egyesült Államokban azonban ritkán használják, Magyarországon viszont 1954 óta kötelező. Hazánkon kívül még 10 európai államban (Bulgária, Horvátország, Észtország, Görögország, Magyarország, Írország, Lettország, Litvánia, Lengyelország, Portugália, Románia) a mai napig be kell oltatni tuberkulózis ellen a csecsemőket.
A WHO üzeni: ezeket tartsd be, hogy ne kapd el a koronavírust
A WHO üzeni: ezeket tartsd be, hogy ne kapd el a koronavírust Ajánlásokat tett közzé az ENSZ Egészségügyi Világszervezete (WHO) arról, milyen alapvető szabályokkal csökkenthető annak esélye, hogy valaki megfertőzödjön koronavírussal. A tüdőgyulladást okozó kór halálos is lehet.
Tekintettel az eredmények előzetes mivoltára, további, az eddigi megállapításokat alátámasztó kutatás szükséges ahhoz, hogy tényleges intézkedéseket lehessen elrendelni. Klinikai kísérletek jelenleg is folynak, amelyekben tovább vizsgálják, hogy a BCG-vakcinának milyen szerepe lehet abban, hogy az oltottaknál enyhébb lefolyású legyen a betegség. A kutatók azt remélik, hogy a BCG-oltás legalább rövidtávú megoldás lehet a koronavírus kezelésében. Leginkább a frontvonalban dolgozó egészségügyi dolgozók és a legyengült immunrendszerrel rendelkezők számára jelenthet segítséget.
