A mélyszegénységben élő romák és a többségi társadalom között egészen kevés valós kapcsolat van, és szinte mindig negatív kontextusban kerül szóba a viszony. Chilton Flóra nem a pletykáknak és becsmérléseknek hisz, hanem a dokumentumfilm eszközeinek. KARMÁK/BAGázs című filmjével betekintést nyújt egy olyan falusi életbe, ahol egy civil szervezet tanítja olvasni a szülőket és igyekszik munkaszerződésre cserélni a kábítószert a lakosok kezében.

Hirdetés

ContextUs: A KARMÁK/BAGázs című dokumentumfilmed középpontjában az áll, hogy az ügyvédek és szociológusok által alapított BAGázs két Pest megyei romatelepen dolgozik. Egy periférián lévő témát választottál, amiről keveset tudunk, nem pedig egy, már a köztudatban létező területet boncolgattál tovább. Célod volt valami egészen újat tematizálni?

A BAGázs az Északi Támpont Egyesület Karmák sorozatának egyik epizódjaként készült el. A sorozat fő célja a társadalmi nehézségek bemutatása pozitív kontextusban. Ezekben a filmekben a probléma és valamiféle megoldási alternatíva együtt kerülnek bemutatásra. A nehézség persze sokféle lehet, a testi és szellemi fogyatéktól kezdve, a hajléktalanná váláson és drogfüggőségen át egészen a hátrányos helyzetű fiatalok integrációjáig.

Ami viszont közös ezekben az ügyekben, hogy a megoldásokat szinte mindenhol különféle civil szervezetek nyújtják.

Éppen ezért az epizódok tervezése során kiemelten támaszkodik a stábunk a leginnovatívabb hazai civilek felkutatására. Ennek a kereső munkának az eredményeként találtuk meg a BAGázst, majd készült el róluk ez a film.

ContextUs: Mindössze 14 perces a rövidfilm. Elégnek érezted ezt a negyedórát mindarra, amit be szerettél volna mutatni?

A Karmák sorozatban sajnos nincsen lehetőségünk túl mélyre merülni egy-egy témában, hiszen minden epizód egy-két forgatási nap alatt készül el. Mi magunk között úgy is hívjuk a sorozatot, hogy instant dokumentumfilm.

Jelenet a filmből / Fotó: A Verzió Filmfesztivál hivatalos honlapja

Ennek a sorozatnak nem is az a célja, hogy hosszabb távon és nagyon mélyen kövessen le történeteket, hanem sokkal inkább az, hogy az egyes epizódokon keresztül a tolerancia fontosságát és a civil társadalom nagyszerűségét hirdesse rövid, de könnyen emészthető, érdekes kisfilmek által. A BAGázsnál a projekt filozófiáját szerettük volna bemutatni.

ContextUs: Ahogy a film leírásában is olvasható, a telepeken élők súlyos hátrányban vannak a munkaerő-piacon és nagy részük mélyszegénységben él. Ezek az aspektusok csak említés szintjén vannak jelen a filmben, képileg nem. Miért döntöttél úgy, hogy ezt nem mutatod meg?

A telepen élő emberek nagyon zárkózottak. Csupán azt is, hogy a telep utcáin forgathattunk, a BAGázs csapatának köszönhettük. Nélkülük a közelükbe se engedtek volna. Az itt élő emberek nagyon bizalmatlanok és elzárkóznak a forgatástól, mivel pontosan tudják, hogy mennyire vissza lehet élni egy adott felvétellel, ha az esetlegesen rossz kezekbe kerül. Ezeket a gátakat hosszabb előkészítéssel lehetne feloldani, aminek hatására ki tud alakulni a kölcsönös bizalom.

ContextUs: Alapvetően egy gyönyörűen leforgatott filmről beszélünk, ami egyértelműen pozitív benyomást kelt a nézőben, a szomorú tények ellenére. A BAGázs tevékenységében pedig nyilván vannak nehézségek. Ezt miért nem szeretted volna bemutatni?

A mélyszegénység a művészetek számára mindig is inspiráló tér volt. A film rendkívül szenzitív operatőrét, Soós Csabát és a roma-western hangulatot felépítő vágót, Pere Andrást is láthatóan megérintette ez a miliő.

Ha képben nem is túl hangsúlyosan, de szóban a nehézségek is megjelennek: a szervezettel szembeni kezdeti bizonytalanság, a droghasználat, a telepiek és többségi lakosság szembenállása vagy a kóbor kutyák.

Hogy a film mégis miért nem a problémákra fókuszál? Ami rendhagyó a történetben és amitől ez a film is sokáig aktuális maradhat, az nem a probléma, hanem a megoldás. Ez pedig a BAGázs.

ContextUs: Milyen visszhangja volt a forgatásnak a roma telepeken? Történt jelentősebb változás?

A kész filmnek a BAGázsosok nagyon örültek, de a helyiek részéről nem volt különösebb visszhangja. Részint azért, mert a BAGázs kapcsán ezeken a helyeken már viszonylag megszokottak a kamerás emberek. Az, hogy „benne leszek a tévében”, már nem kuriózum. Másrészt, bár a BAGázs-sztori sikertörténet, egy fontos társadalmi probléma hatékony kezelésének nagyszerű módszere, a probléma mégiscsak a kilátástalan nyomor. Ezt a helyzetet a külvilág számára senki sem vállalja fel örömmel. A BAGázsnak hála minket ennek ellenére is közel engedtek, elviseltek, de a változást a BAGázs hozta el és valósítja meg azóta is.

Vajon Isten országában is bűncselekmény a szolidaritás?

Nagyon nehéz szeretnünk valakit, akit nem ismerünk, akinek csak árnyéka van, akivel nem beszéltünk még sohasem. A 15. Verzió Nemzetközi Emberi Jogi Dokumentumfilm Fesztiválon bemutatott A te neved című film azonban ráébreszthet minket, hogy valójában mennyire könnyű. Isten szolidaritás bűncselekmény

ContextUs: Ha jól tudom, ez az első dokumentumfilmed. Operatőrként és rendezőként azonban már részt vettél nagyjátékfilm, videóklip és több rövidfilm munkálataiban is. Milyen szempontból kell másképp gondolkodni ennél a tényalapú műfajnál?

Egyrészről amitől leginkább különbözik a dokumentumfilmezés a többi műfajtól, hogy nem csupán külső megfigyelők vagyunk, hanem sokszor úgy beleivódunk a főszereplő életébe és történetébe, hogy a filmben résztvevőkké is válunk.

Egyik legnehezebb feladat, hogy megtaláljuk az egyensúlyt és ne avatkozzunk be túlságosan, de mégis kialakuljon a megfelelő bizalom a filmkészítő és a főhős között.

Mivel ezek a filmek hatással lehetnek a szereplők életére, ezért nagy érzékenységgel kell a feladathoz nyúlni és megakadályozni azt, hogy nekik bármilyen hátrányuk adódhasson belőle.

Másrészről abban különbözik, hogy sokkal kevésbé kiszámítható. Lehet tervezni előre és kitalálni egy irányt, amerre szeretnénk, hogy haladjon a történet, de a valóságban csak ritkán történnek meg úgy a dolgok, ahogy azt korábban elképzeltük. Ilyenkor el kell engedni a korábbi koncepciót és újratervezni.

ContextUs: Filmoperatőr mesterszakon végeztél a Metropolitan Egyetemen, illetve operatőri munkádhoz köthető az első díjad is. Rendezőként a KARMÁK/BAGázs esetében mennyire volt könnyű másra (Soós Csabára) bíznod az operatőri munkát?

Eleinte bevallom nehéz feladat volt, hogy szavakba kell öntenem azokat a vizuális koncepciókat, érzéseket, amiket más esetben saját magamnak kell megvalósítanom a kamerával.

Chilton Flóra, rendező / Fotó: Chilton Flóra hivatalos honlapja

Szokatlan volt nem a kamera keresőjén keresztül nézni a történéseket, hanem ehelyett abban bízni, jól sikerült átadnom a kéréseimet az operatőr felé annak érdekében, hogy a végeredmény olyan legyen, amilyet elképzeltem.

ContextUs: A már fentebb említett, több műfajban szerzett tapasztalatod kapcsán merült fel bennem, hogy melyiket érzed a saját utadnak.

Az utóbbi időben a dokumentumfilmek készítése motivál leginkább. Nagyon izgalmasnak tartom, hogy valós történetekkel, sorsokkal foglalkozunk, melyek változást érhetnek el, és hatással lehetnek emberek életére és környezetére.

A modern kori rabszolgatartásról és a jugoszláv háború feldolgozásáról szóló filmeket is díjazták a Verzió Emberi jogi filmfesztiválon

Nebojsa Slijepcevic horvát rendező Európai Filmdíjra is jelölt, Srbenka című alkotása azt vizsgálja, miként birkózik meg a jugoszláv háború után született generáció a történelem sötét árnyaival. Alina Gorlova ukrán rendező Semmi sem mutatja című filmjében egy háborúból visszatért nő történetét mutatja be. A nő poszttraumatikus stressz szindrómával küzd, de közben megpróbál visszatérni a normális kerékvágásba.

ContextUs: Tervezel hasonló társadalmi problémákat bemutató filmet készíteni? Ha igen, milyen műfajban?

Két hosszabb dokumentumfilmen dolgozom éppen, amik a BAGázsos filmhez hasonlóan egy-egy társadalmi problémával foglalkoznak. Mindkét film olyan művészeti projektet mutat be, ami valamilyen módon segíti a társadalom perifériáján, hátrányos helyzetben élő kamaszok integrációját.

CV

Chilton Flóra 2016-ban a Budapesti Metropolitan Egyetemen végzett filmoperatőr-művész mesterszakon. Egyik operatőre volt a Hajdu Szabolcs által rendezett nagysikerű Ernelláék Farkaséknál című nagyjátékfilmnek, mely Karlovy Varyban elnyerte a kristályglóbuszt. 2017-ben a kiválasztott öt tehetséges diák egyikeként ösztöndíjat nyert a Looking China nevű programban, melynek keretein belül leforgathatott egy dokumentumfilmet Kínában. Két éve önismereti filmes műhelyt vezet intézményben élő gyerekek részére. A projekt célja, hogy a részt vevő fiataloknak lehetőségük legyen csapatban dolgozni és megtapasztalni a saját tehetségüket és sikerüket. Jelenleg független filmkészítőként dokumentumfilmeket rendez és a Metropolitan Egyetem animációs-rendező mesterszakán tanul.

Hirdetés