A XVII. századi magyar reformáció egyik legjelentősebb alakja, Lorántffy Zsuzsanna főszereplésével készített képregényt a Nyugat + zombik alkotója Csepella Olivér a reformáció 500. évfordulójára.
A Reformáció Emlékbizottság a magyar reformáció egyik legjelentősebb női alakjának főszereplésével, a MITTE Communications ötlete alapján készült képregénnyel búcsúzik a reformáció 500. emlékévétől. A képregényt nem más, mint a Nyugat + zombik alkotójaként, a Csaknekedkislány zenekarból ismert Csepella Olivér készítette.
“Luther és Kálvin életét már számos könyvben, filmben, animációban és képregényben is feldolgozták. Mi azonban mindenképpen magyar reformátort szerettünk volna a főhős szerepében feltüntetni. Így esett a választás Lorántffy Zsuzsannára, akivel híres női reformátoraink előtt szeretnénk leróni tiszteletünket” – nyilatkozza Dr. Hafenscher Károly, a Reformáció Emlékbizottság volt miniszteri biztosa.
Marvel, DC, Star Wars és Szabó Győző egy asztalnál – Ilyen volt a képregényfesztivál
A képregényfesztivál egy nehezen megfogható rendezvény. Nyilvánvaló az ok, amiért egész családok, fiatalok és öregek egyaránt látogatják, belegondolva azonban felvetődnek kérdések. Miket lehet itt csinálni? Kik mennek el? Milyen magyar vonatkozásai vannak a műfajnak? Mit képzeljen el végül is az ember, könyvtári csendes olvasást, vagy zajos kertipartit?
Lorántffy Zsuzsanna rendkívüli műveltségével vívta ki az elismerést a korabeli gondolkodók körében, valamint neki köszönhető, hogy a korszak legnevesebb pedagógusa, Comenius is a sárospataki gimnáziumban tanított éveken keresztül.
“Olyan történetbe akartam helyezni Lorántffy Zsuzsannát, ahol nem csak elméleti kérdés, hogy mindkét Rákóczi Györgynél (férjénél és fiánál) haladóbb gondolkodó volt. Erre szerintem a legplasztikusabb példa az életéből, hogy Apáczai Csere Jánost, miután perbe fogják és megfosztják tanári állásától átkéri a Kolozsvári Kollégiumba. A konkrét találgatások nélkül is állíthatjuk, hogy Lorántffy közbenjárása nélkül Apáczainak és így most nekünk is sokkal rosszabb lenne” – mondja Csepella.
A képregényben többek között megjelenik Apáczai Csere János, az első magyar enciklopedista, I. Rákóczi György, erdélyi fejedelem, helyszínként pedig olyan történelmi jelentőségű városokba kalauzol el minket a történet, mint Sárospatak, illetve Gyulafehérvár. A történet Csepellához méltó humoros kiszólásokkal vezet végig minket Lorántffy életének epizódján, megőrizve a történelmi hűség és a fantázia világának érzékeny egyensúlyát.
“Az a célom, hogy megőrizzem a hitelességet, csak nem történelmi szempontból, hanem a mese dramaturgiai és képi szabályait tekintve. Nekem Lorántffy Zsuzsanna elég rokonszenves embernek tűnik, ha ezt át tudom adni, az olvasó tanul valamit, amit előtte nem tudott, és ha ne adj’ Isten még fel is nevet egyszer, én elvégeztem a dolgom” – árulja el az alkotó.
A képregényt le is töltheted ezen a linken.