A belügyminiszter figyelemmel kíséri volt városa művészeti életét
Eddig többnyire a kínai kommunista párt vagy a közösségi oldalak cenzúrájáról hallottunk. Most a 100 ezer fős francia kisváros, Tourcoing nemzetközi művészeti iskolájában tiltottak be egy fotókiállítást, írja a The Art Newspaper.
Az olasz vendégprofesszor, Paolo Cirio ugyanis több mint négyezer, tüntetésekre kirendelt francia rendőr újságokban közzétett vagy fotóriporterektől kapott fényképeiből állította össze a kiállításának anyagát, miután Gérald Darmanin, az idén nyáron kinevezett francia belügyminiszter egy törvényben megtiltotta a rendőrök arcának közzétételét. A történet érdekessége, hogy Darmanin egyben a kisváros polgármestere is volt egészen szeptemberig. Október 1-én a Twitteren szólította fel a művész-aktivistát, hogy szüntesse meg a kiállítást mind a fizikai, mind az online térben.
A franciák bojkottal fenyegetik az Amazont a karácsonyi bevásárlás időszakában
Pedig franciaországi online kereskedelem mindössze 20%-át teszi ki az Amazon.
Kapcsolódó cikk
A tárlat anyagának témája az arcfelismerés technológiája a francia rendőrségben. Cirio a capture-police.com weboldalra töltötte fel a rendőrökről készült fényképeket, amelyet bárki beazonosíthatott. Az oldalon most már az arcfelismerés betiltását követelő online petíció olvasható.
„Fel akartam hívni a figyelmet az arcfelismerés technológiájának veszélyeire, amely mindannyiunkat, még a rendőröket is érinti”
– nyilatkozta Cirio a The Art Newspapernek, aki azt is megemlítette, hogy erőszakkal és adóellenőrzéssel is megfenyegették.
Az állami művészeti intézmények autonómiája került veszélybe
A Le Fresnoy iskolában hét nyomatot, két videós munkát és egy 14 méteres freskót állított ki, amelyet 150 rendőr portréjából komponált. Október 2-án az iskola igazgatója sajtóközleményben sajnálatát fejezte ki, miszerint nem adhatnak tovább helyt a Capture kiállításnak.
Darmanin nyújtotta be az országos tiltakozást kiváltó törvényjavaslatot, amely kriminalizálta volna a szolgálatban lévő rendőrök fotóinak publikálását. A francia kormány azonban december 1-én elvetette a tervezet ezen részét, a francia rendőrség azonban alkalmazhatja majd az arcfelismerő technológiát a tüntetések résztvevőivel szemben.
Az iskola diákjai, művészek, kutatók tiltakoztak a Capture betiltása ellen. A felolvasott közleményükben megkérdőjelezték, hogy az intézmény ezután mennyire tudja megvédeni a művészeti képzés autonómiáját.
Az iskola szerint ugyanakkor azért kellett Ciriónak távoznia az intézményből, mert nem teljesítette az iskolával szemben fennálló kötelezettségeit. Ezeket a vádakat a művész tagadja.
„Fontos lenne, hogy Franciaországban, ahol az intézményeket főleg állami támogatásból tartják fenn, ne engedjenek a politika és a kormány nyomásának. Meg kell őrizniük szabadságukat, hogy a kritikus művészetet támogathassák. A Le Fresnoy-nak ellen kellett volna állnia a populista és autoriter politikusoknak” – nyilatkozta.
A nemzetközi konzulátusok segítik a kínai képzőművészeket szabadnak maradni
A demokrácia és a művészet kis szigetei még várják a sanghaji művészeket a rezsimben is.
Kapcsolódó cikk
A francia Kulturális Minisztérium nem reagált a lap megkeresésére az üggyel kapcsolatban.
December 5-től egészen február 12-ig azonban a Capture kiállítás videós és fotós anyaga Berlinbe költözött a NOME galériába.
A szövetségi kormányzat az Alkotmányban rögzítettek szerint tiszteletben tartja a szólásszabadságot, beleértve a művészetek szabadságát
– válaszolta a német külügyminisztérium szóvivője arra a kérdésre, hogy a francia kormány esetleges felszólítására cenzúrázzák-e Cirio kiállítását.
