Benjamin Balint Kafka utolsó pere – Botrány egy világirodalmi hagyaték körül címmel jelentetett meg tényfeltáró kötetet. A fordítás Lelik Krisztina érdeme.
Ki rendelkezhet Kafka hagyatékáról? Izraelé, mert zsidó volt? De nem járt soha ott, egy utca sincs elnevezve róla. Németországé, mert német nyelven írt? De húgai a hitleri Németország áldozataiként haláltáborban tűntek el.
A 20. század egyik legjelentősebb német anyanyelvű, prágai zsidó családban született írójának szellemi hagyatékáról készült tényfeltáró könyv. Benjamin Balint oknyomozó újságíró, ennek okán tárgyilagosan, többféle nézőpontot szemléltetve tárja fel Franz Kafka szellemi hagyatéka körüli jogi vitát. Az Európa Kiadó pedig Lelik Krisztina fordításában megjelentette Magyarországon is a kötetet.
Franz Kafka 1924-ben a halála előtt arra kérte legjobb barátját, Max Brodot, hogy minden hátrahagyott írását égesse el. Max Brod elárulta ugyan barátját azzal, hogy nem teljesítette kérését, ám megmentette az utókor számára a 20. század egyik legnagyobb írójának legfontosabb műveit.
Ennek okán Izraelben elkezdődött egy hosszan elhúzódó pereskedés az Izrael állam, Németország és egy nő között, aki sosem találkozott Kafkával. Azonban a nő birtokába jutott a Kafka hagyatéka.
A könyv széles képet nyújt a második világháború előtti Prága szellemi életéről, a születőben levő Izrael Államról.
Kapcsolódó cikk
10 könyv, amelyek teljesen átformálták a világot és generációkat ölelnek át
Sőt, megismerjük Max Brodot, a hihetetlenül termékeny, a maga korában közismert, ám kevéssé tehetséges, Izraelbe kivándorolt prágai írót, akire ma már senki nem emlékezne, ha valóban megtette volna, amire barátja kéri.