Juhász Márió versei: Az idősebbik tél, 18

Hirdetés

Az idősebbik tél

Tegnap többen bent ragadtak
a halott külföldi költő verseinek felolvasásán,
mi a küszöbről még hallottuk,
jó tempójú, feszes,
kitalált beszédhangja volt.
Akik kijutottak onnan,
nem éltek többé a folyamatos rajzás bűvöletében,
táplálkozásuk ritmusa pedig
a napszakokhoz igazodott.

18

Plafonokra, vélt és valós
mennyezetekre gondolok,
amiket akkor néztem,
miközben elaludtam,
most, hogy ébren vagyok.
Hogy aztán egyre furcsábbak legyenek
az összefeszülések, idegen örömök
eddig ismerős arcokon,
meg kell győznünk egymást,
hogy melyikünk az éhesebb.

Hirdetés