Megnyílt a 26. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál csütörtökön a fővárosi Millenáris parkban.

A könyvfesztivált Romsics Ignác Széchenyi-díjas történész nyitotta meg. Beszédében a 19. századi erdélyi grófot, Mikó Imrét idézve kiemelte: a nemzetnek a tudományban, műveltségben és társadalmi életben egyaránt a valóságra kell törekednie. A könyvfesztivál idei kínálata bővelkedik olyan művekben, amelyek megfelelnek ennek az elvárásnak, köztük az idei díszvendég, Karl Ove Knausgard könyvei is – tette hozzá.

Ma többen ezer éves történelmünk, és benne a 20. századi múltunk “rehabilitálására”, újrafogalmazására hívnak fel – mondta Romsics Ignác. Ezzel szemben sokkal jobb, ha akkorának látjuk és láttatjuk magunkat, amekkorák valójában vagyunk. A nemzeti ábrándokat ki kell zárni a történetírásból – hangsúlyozta.

Karl Ove Knausgard norvég író, díszvendég (b) és Bõsze Ádám mûsorvezetõ pódiumbeszélgetésen a 26. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválon az ünnepélyes megnyitó napján a fõvárosi Millenáris Parkban 2019. április 25-én. Négy nap alatt mintegy 400 programmal, könyvbemutatókkal, dedikálásokkal, ismeretterjesztõ elõadásokkal és képregénykészítéssel várja a közönséget április 25. és 28. között a könyvfesztivál / Fotó:
MTI / Balogh Zoltán

A könyvfesztivál díszvendég országa idén Norvégia. Frank Rossavik norvég író, újságíró, a Fritt Ord Alapítvány kuratóriumi tagja a megnyitón hangsúlyozta: ma túl sokan alapozzák hatalmukat hazugságokra, ellenségképek fabrikálására, arra, hogy az emberek ne tegyenek fel kérdéseket. A jó irodalom ezzel szemben arra bátorít, hogy az olvasók kérdéseket tegyenek fel maguknak és másoknak – tette hozzá.

Frank Rossavik szerint az igazság relatívvá vált, elveszítette értékét, ma a hazugságokat sokszor “alternatív tényeknek” igyekeznek beállítani.

Mindeközben sok országban, például Törökországban és Oroszországban, nacionalista autoriter rezsimek épültek ki. Még itt, Magyarországnak is nyomasztó az összkép, különösen azért, mert Magyarország elvileg az európai értékközösséghez tartozik – vélte a norvég szerző.

A megnyitó után vehette át a Budapest Nagydíjat Karl Ove Knausgard, a fesztivál díszvendég írója Szalay-Bobrovniczky Alexandra főpolgármester-helyettestől és Gál Katalintól, a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése (MKKE) elnökétől.

„Amivel mindenki csatlakozhat az irodalom áramkörébe” – ContextUs

A Debreceni Irodalmi Napokat idén „siker” jeligével rendezték meg. Olyan alkotók előadásait hallhattuk, akik már többszörösen megtapasztalhatták milyenek az írói lét szakmai sikerei. Tóth Krisztina, az Alföld-díjas, a kortárs magyar irodalom egyik legikonikusabb alakja. November 17-e, csütörtök 10 óra, 303-as könyvtár, a Debreceni Egyetemen.

A norvég írót Tóth Krisztina laudálta, aki kiemelte: Karl Ove Knausgard hatkötetes Harcom című önéletrajzi regényfolyamának felütése olyan, mint zene, amely kérlelhetetlen erővel ránt magával, lehengerel, foglyul ejt.

Nem akar provokálni, hatást gyakorolni, sem meghatni vagy elképeszteni. Csak figyel rögzít, komponál, koncentrál a szavakra és a ritmusra. A regény által gondolkodik önmagáról – mondta.

Tóth Krisztina úgy fogalmazott: a regényfolyam legfőbb kérdése, hogy:

legyőzhető-e a szégyen, amelyet autoriter apáink ránk hagytak, van-e kiút az életünkből, amelynek kereteit ők teremtették meg.

A díj átvétele előtt Karl Ove Knausgard felidézte: sose gondolta volna, hogy sikeres lesz az önéletrajzi regénysorozata, túlságosan a saját életéről szól, elképzelhetetlen volt, hogy bárki mást is érdekelni fog.

Karl Ove Knausgard norvég író, díszvendég (k), aki átvette a Budapest Nagydíjat a 26. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválon a fõvárosi Millenáris parkban 2019. április 25-én / Fotó: MTI / Balogh Zoltán

Miután a sorozat első része megjelent, tudatosan el kellett határoznia, hogy nem állhat meg, ugyanolyan kíméletlenséggel kell folytatnia az írást, ahogyan megkezdte, függetlenül a közvetlen környezete, családja, ismerősei reakciójától.

A döntésnek a hátteréről Karl Ove Knausgard elmondta:

előtte negyven évig próbált megfelelni másoknak, negyven évig azt csinálta, amiről azt gondolta, hogy mások elvárják tőle. Ráadásul akkoriban nagyon intenzív időszakot élt át, rövid időn belül született három gyermeke. Hatalmas frusztráció volt benne, amelyet energiaként hasznosított az íráshoz.

Kitért arra is: a siker nehézsége, hogy mindig újra és újra meg kell lepni az olvasót, mert az irodalom halálát jelenti, ha csak a már meglévő elvárásoknak próbál egy író eleget tenni.

Halál, Szerelem és Játék – Karl Ove Knausgard lesz a jövő évi Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál díszvendége

Az 1968-as születésű Karl Ove Knausgard legismertebb műve a Harcom ( Min Kamp) című, hat részből álló önéletrajzi regénysorozat, amelynek első három kötete Halál, Szerelem és Játék címmel a Magvető Kiadó gondozásában jelent meg. A Halál című kötetben a szerző saját gyermekkorát és apja életét írja le, részletesen taglalva a gyarló apa és a tékozló fiú közötti konfliktusokat.

Amikor a magyar irodalomhoz fűződő viszonyáról kérdezték, Karl Ove Knausgard elmondta, nagy hatást gyakoroltak rá Márai Sándor utolsó éveiben, az emigrációban írt fantasztikus naplói.

A 26. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál mintegy 400 programmal, író-olvasó találkozókkal, könyvbemutatókkal, dedikálásokkal, felolvasásokkal, koncertekkel és kiállításokkal várja a közönséget vasárnapig a Millenáris parkban.

Hirdetés