A Solar Orbiter űrszonda küldte a fotókat, amelyeken egészen új jelenséget szúrtak ki a tudósok.
Már csak ezek miatt a képek miatt megérte
Tavaly, 2019-ben a magyar Francsics László holdfogyatkozást bemutató különleges képe első helyezést ért el az Év asztrofotója pályázaton. Idén igazán nehéz dolga lesz annak a fotósnak, aki szeretne jobb képeket csinálni az alább bemutatott képeknél.
A NASA és az Európai Űrügynökség (ESA) Solar Orbiter nevű, idén február elején fellőtt űrszondája máris történelmet írt, írja a Light Stalking. A Napot vizsgáló, 7 éves küldetésre tervezett műhold eredeti célja a Nap belsejének és a napszélnek a vizsgálata tíz különböző, tudományos eszközzel felszerelve. Ugyanakkor olyan közelről készített felvételeket a nagy tűzgolyóról, ahonnan még korábban nem sikerült. A Solar Orbiter felvételeiből máris olyan dolgokat tudhatnak meg a tudósok, ami miatt többen már ebben a korai fázisban is sikeresnek nevezték a küldetését.
Kapcsolódó cikk
Magyar siker: A Napszállta és a Solar Walk is szerepel a Londoni Filmfesztivál versenyprogramjában
„Ezek még csak az első képek, és máris új jelenségeket láthatunk rajtuk. A kezdetekkor nem számítottunk ilyen nagyszerű eredményekre. Azt is látjuk, hogy a tíz tudományos eszközünk hogyan egészítik ki egymást, hogy holisztikus képet kaphassunk a Napról és az azt körülvevő környezetről” – nyilatkozta az ESA Solar Orbiter projektjének kutatója, Daniel Müller.
„Minitábortüzek” lencsevégre kapva
De mi ez az új jelenség, amelyről Müller beszélt?
Kapcsolódó cikk
Egy kozmetikai cég elkészítette a világűr illatát egy parfümben
A mindenütt jelenlevő mininapkitörések, az úgynevezett „tábortüzek” jól leírják a méretüket a jelentősebb nagyságú napkitörésekhez képest. A mininapkitörések jól láthatók a Solar Orbiter által eddig visszaküldött képeken. Ezek a napkitörések az egymilliomodtól akár az egybilliomodig részei azoknak a napkitöréseknek, amiket mi innen a Földről láthatunk.
A képek segíthetnek annak megállapításában, hogy a napkitörések miért forróbbak, mint magának a csillagnak a felszíne. A PetaPixel, a fotókat készítő kamera gyártója szerint ennek a kérdésnek a megválaszolása a „napfizikai szent grálja”.