Lassan nem marad olyan világörökség, amelyet ne érne valamilyen támadás. Ahelyett, hogy az emberek értékelnék, hogy a történelmi, kulturális kincseink még épek, és látogathatók, valamilyen módon kicsit megrongálják. Jelenleg a Machu Picchu eredeti látképéért folyik a harc, remélhetőleg, nem hiába.
Régészek, történészek, idegenvezetők és mások indítottak petíciót a Machu Picchu nemzetközi repülőtér építésének megakadályozásáért. Az ókori inka erődítményhez évente több mint 1 millió látogató érkezik, ami kétszerese annak, amit az UNESCO ajánl. Mivel ebben óriási üzleti lehetőség van, sajnos a félelmek beigazolódtak. Idén, hogy a területre érkező turisták utazási idejét megrövidítsék, több milliárd dolláros repülőteret építenek.
Az év elején Chincheróban több tonna földet tisztítottak meg buldózerekkel, a terv, hogy a projectet 2023-ra befejezzék. Mindezt azért, hogy a 4-5 napig tartó túrázást megkönnyítsék a turisták számára. Cusco, amely a leggyakoribb ösvény a Machu Picchu eléréséhez, 48 mérföld távolságra helyezkedik el. Érthetően fárasztó, de ez önmagában nem ok arra, hogy a környező részeket tönkretegyék. Natalia Majluf, perui művészettörténész indítványozta a petíciót. Majluf elmondása szerint a project rövidlátó és veszélyezteti az ősi helyet.
A világörökség kincseit sem érdemeljük meg – nemrég a Húsvét-sziget szobrai szenvedtek kárt
A világ természeti kincseit lassan feléljük, ezért jó lenne, ha kulturális örökségeinkre jobban odafigyelnénk. De sajnos létezik okostelefon, ami pedig még rosszabb, létezik selfie. Nem mintha ezek önmagukban gondot jelentenének, a gond mi, emberek vagyunk, és a felelőtlen magatartásunk. húsvét szigetek
A petícióban leírják, hogy a repülőtér befolyásolja az inka táj integritását, a zaj és a forgalom pedig helyrehozhatatlan károkat okoz. A perui kormány szerint az építkezés legalább 2000 építési munkát és egyéb gazdasági lehetőségeket teremt. Chinchero polgármestere, Luis Cusicana egy interjúban elmondta, hogy a helyi vezetők már az 1970-es években szerettek volna egy ilyen repülőteret. A térség őslakosai pedig már eladták földjeiket az államnak. Szomorú, de ahol üzleti lehetőség van, előbb-utóbb megjelenik a pénz. Reméljük, a petíció ennek ellenére sikerrel jár, és unokáink még valós szépségében láthatják a helyet.
