Az Artisjus alapítása óta 74 író-költő érdemelte ki a díjat
A Nibelung-ének című irodalmi mű fordításáért, valamint teljes írói életművéért Márton László író-műfordító kapja 2021-ben Artisjus Irodalmi Nagydíjat.
A fődíjas mellett Wirth Imre író-irodalomtörténész-egyetemi oktató, Kiss Tibor Noé író-újságíró, Szolláth Dávid irodalomtörténész-fordító-egyetemi tanár és Bódi Katalin irodalomtörténész-egyetemi tanár vehetnek át elismerést egy-egy kötetükért, négy kategóriában. Alapítása óta összesen 74 kitűnő költő és író kapott Artisjus-díjat.
Az elismerésben többek között Kovács András Ferenc (2020), Takács Zsuzsa (2019) és Berkovits György (2018) részesül az elmúlt években, aki néhány hónapra rá elhunyt.
2021 irodalmi díjazottjai:
- Artisjus Irodalmi Nagydíj – Márton László: A Nibelung-ének (műfordítás)
- Artisjus Irodalmi Díj költészet kategóriában – Wirth Imre: Lementem egy üveg borért Hajnóczynak
- Artisjus Irodalmi Díj próza kategóriában – Kiss Tibor Noé: Beláthatatlan táj
- Artisjus Irodalmi Díj tanulmány kategóriában – Szolláth Dávid: Mészöly Miklós
- Artisjus Irodalmi Díj esszé kategóriában – Bódi Katalin: Éva születése
Messze túlmutatnak egy hagyományos utószó igényein
Margócsy István irodalomtörténész laudációjában azt mondta Márton kötetéről, hogy a fordítás olyan, amely „remekül olvasható mai magyar nyelven és megszólaltatja a középkori énekmondást, s ezáltal maiként élvezhető verses regényt teremtett számunkra.”
Márton a Nibelung-ének kiadványát terjedelmes, filológiailag is rendkívül érdekes tanulmánnyal egészítette ki, amelyben az éneknek egészen újszerű és megrendítően izgalmas interpretációját nyújtja, olyan irodalomértési szempontokat kínálván fel a mű értelmezéséhez, amelyek sok más mű jobb megértéséhez is kulcsot adhatnak, s messze túlmutatnak egy hagyományos utószó igényein
– mondta Margócsy.
Hogyan lehet ennyire cikázó természetű az elégia?
Wirth Imrét a Lementem egy üveg borért Hajnóczynak kötetéért Reményi József Tamás kritikus méltatta. Mint írta, „lett hirtelen egy érett és nagy hatású költőnk, tektonikus készülődések után működni kezdett egy versvilág.” Reményi szerint „versről versre haladva fölvetül és egyre izgalmasabb a kérdés: hogyan lehet ennyire cikázó természetű az elégia? Hogyan lehet ilyen fölkorbácsoló a végletekig kitartott melankólia?” A kritikus a laudációjában elmondta, „Wirth mozgalmas világokat nyit befelé, amelyek közt ólmos szenvedéllyel, olykor brutálisan átjárásokat vág az olvasónak”.
2021 nagy irodalmi történése
A Beláthatatlan táj kötetéért díjazott író-újságírót Grecsó Krisztián író-költő-szerkesztő méltatta. Mint mondta, Kiss „nagy tudása, hogy szinte szépen, finoman képes megmutatni a legkegyetlenebb dolgokat is.” Grecsó szerint a szépség és a költői hang több szólamban átveszi a dominanciát, a lírai folyamok, szabad asszociációk szinte versnyelvi megformáltságúak.
Kiss Tibor Noé egy szörnyű és mindennapi puzzle-t rakat ki velünk, és miközben folyton a hiányokat érzékeljük, mindvégig nagyon közel vagyunk, mindent szinte centikről nézünk. Kiváló regény, fontos munka, 2021 nagy irodalmi történése
– méltatta Grecsó a szerzőt.
Egy ideális párkapcsolat rejtelmei
A Mészöly Miklós-tanulmány szerzőjét Bazsányi Sándor irodalomtörténész-egyetemi docens méltatta. Mint mondta laudációjában, „egy ideális párkapcsolat rejtelmeibe pillanthatunk bele a monográfia végigolvasása során, amelynek kiegyensúlyozottan lelkes szerzője nem válogat az életmű epikai változatai között, hanem követi őket.” Bazsányi szerint Szolláth Dávid a Mészöly Miklós című tanulmányában nagyon sokféle megközelítésmódot alkalmaz, szövegelemzéstől hatásvizsgálaton át kultusztörténeti leírásig.
Mindeközben rugalmasan használja az értelmezés szempontjait, például az epikai „integráció” és „dezintegráció” változó arányokban működő fogalompárját
– mondta laudációjában Bazsányi.
Miként írható le az akt kultúrtörténete?
Szilágyi Zsófia irodalomtörténész-egyetemi tanár méltatta az Éva születése című kötet szerzőjét, Bódi Katalint. Mint mondta Szilágyi, Bódi hatalmas tudással segít nekünk abban, hogy közelebb kerüljünk a felvilágosodás korának emberképéhez, egyúttal árnyaltabban lássuk, hogyan alakult a testről való beszéd, miként írható le az akt kultúrtörténete, illetve milyen módon lehet a képek elemzését hasznosítani az irodalmi szövegek olvasásában.
Remek tanárként, végig visz minket magával. Vele együtt szembesülhetünk vele, milyen az igazi kutató, aki nem a lezárt igazságoknak, hanem a megnyíló továbblépési lehetőségeknek örül leginkább
– mondta az Éva születése esszé szerzőjéről Szilágyi Zsófia a méltatásában.
